Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-23 / 44. szám

2 2010. FEBRUÁR 23., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ Virtuális konyha Szécsény. A Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakközépiskolában és Szakiskolában szakács, va­lamint falusi vendéglátás kép­zést is folytatnak. A diákok el­méleti és gyakorlati órákon ké­szülnek fel az általuk válasz­tott szakma elsajátítására. Fiikor Lajos az iskola igazgató­ja azt mondta, hogy az elméle­ti órákat virtuális főzőkonyhá­val, interaktív, öntevékeny fog­lalkozással szeretnék a tanu­lók számára még érdekesebbé, s vonzóbbá tenni. Gépek cseréje Szécsény. A szécsényi Agro- Help Mezőgazdasági Oktató, Termelő és Értékesítő Non pro­fit Kft. tevékenységi körében, mezőgazdasági gépi szolgálta­tás is tartozik. Petrás László a Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, korábban a nagyobb mezőgazdasági vállalkozók vették igénybe a gépi szolgál­tatásaikat. Napjainkra a na­gyobb gazdaságok már rendel­keznek a megfelelő géppar­kokkal, ezért részükről az ér­deklődés csökkent. Ma már a kisgazdaságok igénylik a leg­több gépi szolgáltatást. Gép­parkjukat ennek megfelelően alakítják át úgy, hogy figye­lembe veszik a városüzemelte­tési feladatokat is. A nagyobb gépeket értékesítik, a kisebb, új gépeket önerőből és a ren­delkezésre álló pályázatokból vásárolják meg. Tavaszköszöntő SzéClény. Egy évvel ezelőtt a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és a szülői szervezet közösen úgy döntöttek, hogy a hagyo­mányos jótékonysági bál he­lyett tavaszköszöntőt szervez­nek. Az egész napos rendez­vény - amely esete disznótoros vacsorával zárult, ahol vendé­gül látták a támogatóikat - olyan jól sikerült, hogy azt az idén is megrendezik. Fiikor La­jos az iskola igazgatója azt mondta, hogy két szempontból is sikeres volt a tavaszköszön­tő. Egyfelől, elégedettek voltak a jótékonysági bevétellel, más­részt, sokan ellátogattak a ren­dezvény színhelyére, a major­jukba, s az ott látottakról a ven­dégek elismerően szóltak. Az ez évi márciusi tavaszköszöntő szervezését megkezdték az is­kolában. Szécsény. A benczúrfalvai születésű, ma is ott élő Barkó József, történelem, földrajz szakos tanár, a kis település történetének kutatója. Benczúrfalva múltjáról és jelenéről állí­tottunk össze egy „érde­kesség csokrot”. Szenográdi Ferenc- Benczúrfalva, korabeli ne­vén Dolány, több ezer év óta la­kott település. A falu múltjáról Pintér Sándor ír Szécsény és köz­vetlen vidéke a honfoglalás előt­ti korban című könyvében. Az itt olvasható adatok között messze a legizgalmasabb, hogy a XIX. század végén még látható volt a település határában egy hatal­mas kőtömbökből álló képződ­mény, egy természetes eredetű Stonehenge. Ha nem jön a bá­nyászat, a robbanó anyag, akkor legalább annyira kedvet turista látványosság lehetne, mint az angliai Wiltshire-ben lévő embe­rek által készített kő és földsánc. Ha a mai utazó nem is gyö­nyörködhet ebben, de a alaposan figyelve a tájat, Benczúrfalváról Kisgéc felé haladva a baloldali hegy tetején szembe tűnik két kör alakú kiemelkedés. Ezek két ókori erődítésnek a nyomai. Az erődítések tövében temetkeztek azután az itt lakók. Az 1800-as évek végén a benczúri lakosság még igen szép jövedelmet ért el azzal, hogy a nagy esőzések után átfésülte a hegyoldalt és a víz által kimosott ékszereket el­adta. Felszínre került ekkor né­hány az ókori technikával ké­szült bronz horgony is. Pintér Sándor szerint az Ipoly folyó medre jóval keletebbre húzódha­tott és a falu környéke természe­tes kikötőként szolgált. Míg az ókorban igen forgal­más hely volt Benczúrfalva kör­nyéke, a honfoglalás után már inkább a csendért és a nyugalo­mért kedvelték. A továbbiakban a település ré­gi nevének, Dolánynak az erede­tét őrizte meg csak a hagyo­mány. A félreeső csendes helyet kedvelték a rablók is. Egy Doli­na nevű tót rablóvezér és embe­rei tanyáztak a környéken. Innét tartották rettegésben a helybéli­eket, amíg fel nem számolták a bandát. A néhány házból álló kis falu az 1552-es török előrenyomu­láskor elpusztult és csak az 1800-as évek elején népesült be újra. A csendes vidék megtet­szett a kiváló festőnek, Benczúr Gyulának is. Megvásárolt egy helybéli kúriát. Utolsó éveit azonban nem itt, hanem a Karancság felé nyíló völgyben álló kerti lakában töltötte. Ké­résének megfelelően azután a kerti lak feletti dombon temet­ték el. A festőművész 1920-as halála után hét évvel Dolány fel­vette a Benczúrfalva nevet. 1967- ben Szécsényhez csatolták. Az öntevékeny fiatalok A kis településen 15-20 fiatal él. Kelecsényi Lászlónak, aki 12 éve tagja az önkormányzat tele­pülésrészi bizottságának, szerve­zésével aktívan kiveszik részüket a közösségi munkából. Számom­ra a benczúrfalvai fiatalok hozzá­állásában az a legszimpatiku­sabb, hogy nem követelőznek, megpróbálják önmaguk számá­ra az együttlét, a közös szórako­zás feltételeit megteremteni. Pél­daértékű, ahogyan a közösségi házat - ahol az ifjúsági klubjuk működik - felújították. Kele­csényi László tiszteletdíjából megvásárolta a szükséges anya­got, a munkát közösen végezték el. Új padlózat került a helyiség­be, a falakat lefestették, az abla­kok megújultak, függönyöket vá­sároltak, térítők kerültek az asz­talra, s vettek egy modem fatüze­lésű kályhát. Smelkó István a szécsényi művelődési ház igaz­gatója is segítségükre volt, színes TV-t, rádiót adott a fiataloknak. Rendbe hozták a ház környékét, padok kerültek a parkba, nyársa­ló helyet alakítottak ki. Korábban a temetőben kivágták az elörege­dett, régi fákat, megmetszették a bokrokat. A fa egy részét a közös­ségi ház fűtésére használták, a másikkal jótékonykodtak, odaad­ták az arra rászoruló emberek­nek. Hónapokon át, hétvégeken, esténként, ott dolgoztak a temető­ben: Kelecsényi László, Szabó Zol­tán, Ifi. Magulya István, Petrovics Bálint, Lehoczki Tamás, Veszelovszki Kornél, Figura Attila, Czakó József, Szeleczki János. Magulya István vezetésével rend­be tették a kastély előtti parkot Mivel töltik a fiatalok a sza­badidejüket a közösségi házban, amit mondanom sem kell, ők ta­karítanak, és ügyelnek a rendre? Kelecsényi Lácsló Asztaliteniszeznek, kártyáznak, sakkoznak, zenét hallgatnak, be­szélgetnek, élik a maguk kis kö­zösségi életét. Benczúrfalvaiak, Benczúrfalváról A barátságos, meleg közössé­gi házban beszélgettünk a jelen­lévőkkel, Benczúrfalva minden­napjairól. - Csendes, nyugodt kis hely, Szécsényből is többen kiköltöztek, de máshonnan is vá­sároltak itt ingatlant, korábban én is Szécsényben laktan, s már több mint tíz éve itt élek a csalá­dómmal - mondta Kelecsényi László.- Elkészült a községen átve­zető út, aminek örülünk. Az ön- kormányzat a Rozmaring út egy részét is felújítatta. Egy pár utat zúzott kővel szórtak le, az igaz­ság az, hogy több utat fel kelle­ne újítani - magyarázta Magulya István. Örülünk annak, hogy a temetőben a ravatalozót a Városgazdálkodási Kft. rendbe tette, - folytatta tovább a beszél­getést Szabó Zoltán. Úgy hallot­tuk, hogy az önkormányzat sze­retné, ha a kastély a város tulaj­donába kerülne. A hírt mi is ked­vezően fogadtuk - mondta Petrovics Bálint, aki Balassagyar­maton dolgozik. Kelecsényi László hozzátette - az lenne a jó, ha a kastélynak olyan funkciója lenne, ami legalább 4-5 benczúri embernek biztosítana munkale­hetőséget. Az egészségügyi helyzet sem rossz, dr. Mazzag Éva heti két al­kalommal rendel a községben. Sosem nézi az óráját, ha kell megtoldja a rendelési időt. A gyermekorvos dr. Kovács Éva he­ti egy alkalommal jár ki Benczúrfalvára.- Ki van építve a községben a szennyvízcsatorna hálózat, egy éve bevezették a gázt is. Viszont az itt élők közül nagyon sokan kérik a kábel TV-t. Üzletünk nincs, szerencse, hogy közleke­dik a helyi járat, így be lehet menni Szécsénybe vásárolni. Összességében azt mondhatom, hogy jól érezzük itt magunkat. Daróczi Tiborné a településrészi bizottság elnöke minden hónap­ban ellátogat hozzánk. A kéré­seinket továbbítja a képviselő- testület felé - summázta vélemé­nyét Kelecsényi László. A művészet temploma A kis települést, 1910-től nyu­godtan nevezhetjük a művészet templomának. Benczúr Gyula 1910-ben megvásárolta Pejá- csevich Miklós dolányi barokk kastélyát, s ettől kezdve, halálá­ig 1920-ig ott élt és dolgozott. Idős Szabó István Kossuth Díjas szob­rászművész 1954-ben telepedett le Benczúrfalván, ahol haláláig 1992-ig élt és alkotott. Ma a kép­zőművészeti életünk két emblematikus személye, ifj. Sza­bó István és é felesége Nagy Már­ta szobrászművészek kötődnek az általam művészet templomá­nak nevezett Benczúrfalvához. Sok téma a képviselők előtt Jobb körülmények között Szécsény. A város képviselő-testülete február 25-én, 14 órakor, tartja soron következő ülését. Dr. Serfőzőné dr. Fá­bián Erzsébet polgármester tájékoz­tatja az önkormányzat tagjait a két ülés között történt fontosabb esemé­nyekről, a hozott határozatok végre­hajtásáról. Sebestyén Szilárd rendőr- kapitány beszámol a Szécsényi Városi Rendőrkapitányság 2009. évi munká­járól. Vizi Zoltán a Polgárőr Egyesület elnöke a polgárőrség munkájáról tájé­koztatja a testületet. A II. Rákóczi Fe­renc Bölcsőde, Óvoda, Általános Isko­la, Gimnázium és Szakközépiskola Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáról Zsolnai Györgyné, az intézmény igazgatója ad tájékoztatást. Szó lesz a 2010-2011-es tanévben in­dítható osztályok, és csoportok meg­határozásáról. Bagó István a Horten­zia Alapítvány kuratóriumának elnö­ke beszámol az idősek otthonának 2009. évi működéséről. Az ülésen szó lesz az útfelújítási pályá­zatok benyújtásáról; A legszebb házeleje 2010 évi versenyének kiírásáról; a város 2010 évi közbeszerzési tervéről; a Szécsényi Gyermek és Közétkeztetési Nonprofit Kft. 2010 évi üzleti tervének módosításáról; a történelmi városmag II. projekt végrehajtásához szükséges terü­letszerzésről; a nagylóci általános iskola infrastruktúra fejlesztésre benyújtásra kerülő pályázatról. A testület dönt szemé­lyes gondoskodást nyújtó szociális ellátá­sok térítési díjának összegéről. Módosí­tásra kerül a Nógrád Megyei Önkormány­zattal, a művészeti iskola feladatok ellá­tására kötött megállapodás. A Szécsényi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2009. II. félévi munkájáról a társulás elnöke dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet számol be. Szécsény. A város önkormányzata még 2003-ban megvásárolta a volt ÉMÁSZ épületét, azzal a céllal, hogy az anyagi lehetőségeinek a függvényé­ben azt felújítja. Tekintettel arra, hogy az épületet az önkormányzat saját erőből nem tudta felújítani, ezért kel­lett várni a célnak megfelelő pályáza­ti kiírásra. Két éve, 2008-ban, írták ki a Új Magyarország az Észak-magyar­országi Operatív Program célja között szereplő szociális alapszolgáltatások a gyermekjóléti alapellátások, infrast­rukturális fejlesztése című pályázatot. Az ÉMOP- 4.2.1/A 20008-306, Szécsény fejlődéséért! - Szécsényi Kis­térségi Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgáltatás fejlesz­tése címmel beadott pályázata sikeres volt, közel negyvenmillió forintot nyer­tek a volt ÉMÁSZ épület felújítására. A közbeszerzési pályázat útján a mun­kát a szécsényi székhelyű UNIVERSAL Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el. Az épületet 2009 végén átadták a ren­deltetésének, ahová ez év elején beköl­tözött a Szécsény Kistérségi Szolgálta­tó Központ és Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztése. , Kovács Attiláné az iroda vezetője az elismerés hangján szólt az új helyük­ről, ahol jelentősen javultak a munka- körülmények. Azt mondta, hogy a ko­rábbi helyükön a városháza épületé­nek földszintjén, jószerével két kis he­lyiség állt a rendelkezésükre. Sokszor lották egymást, a diszkréciót nehezen tudtuk megvalósítani. Tevékenységi körük igen széles, közösségi ellátást végeznek, hozzájuk tartozik a család- segítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a házi segítségnyújtás, valamint a jelző­rendszerű házi segítés. Az új helyen több helyiségből álló épületben az ügy­feleket méltó körülmények között tud­ják fogadni. Van külön várakozó szo­bájuk. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy az ott dolgozók munkaköz­érzete javult, az ügyfelek is megjegy­zik, hogy mennyivel kulturáltabb, jobb az ügyfelek akarva, akaratlanul is hal- körülmények között fogadják őket. Benczúrfalva is Szécsény

Next

/
Oldalképek
Tartalom