Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-13 / 9. szám

2010. JANUÁR 13.. SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Pályázatírók RimÓC. Egy jól előkészített, meg­írt pályázaton nágyon sok min­den múlik. A megfelelő színvo­nalú pályázat előkészítése sok időt és energiát elvon a pályá­zatírótól, különösen akkor, ha nincs benne megfelelő jártassá­ga, rálátása. Ezt jól tudják Rimócon is. Éppen ezért Rimóc Községért Alapítvány úgy dön­tött, hogy segítik a pályázatírás­ban a polgármesteri hivatalt, a civil szervezeteket, egyéni vál­lalkozókat. Erre a célra két olyan helyi fiatalt alkalmaznak, akiknek sikerült elvégezni a munkaügyi központ által szer­vezett pályázatírói tanfolyamot. A munkaügyi központ a bérük­höz is hozzájárul. Beszkid Andor polgármester elmondta, hogy a pályázatírás mellett a két fiatal elvégzi az alapítvány könyvelé­sét, ügyvezetői teendőit. Az el­képzeléseik között szerepel, hogy a jövőben a községben mű­ködő 11 civil szervezet könyvelé­sét is vállalja az alapítvány.-szeno­Családi hétvége Salgótarján. Kézműves foglalko­zás, közös játék és meghitt együttlét várja azokat az érdek­lődőket, akik ellátogatnak a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia Központba január 16-án, szombaton és január 17-én, va­sárnap. A családi hétvége első napján 14 órától - a bütykölde keretein belül - ékszereket ké­szíthetnek, 15.30 órától pedig a Figurina Animációs Kisszínpad előadásában „A halász meg a fe­lesége” című bábjátékot tekint­hetik meg a gyerekek és szüleik. A második napon, azaz vasár­nap 11 órai kezdettel családi mo­zi is lesz, ahol az „Óz, a csodák csodája” című darab látható. A hétvégi rendezvény látogatása ingyenes, a szervezők szeretettel várják az érdeklődő családokat! Ünnepelnek Rétság. Hagyományos újévkö­szöntő ünnepséget tartanak a vá­rosi művelődési központban a he­lyi képviselő-testület szervezésé­ben január 18-án, hétfőn 18 órai kezdettel. A szervezők minden rétsági lakost szeretettel várnak! Színház Salgótarján. A „Tojáséj” című előadást mutatja be a Maladype Színház január 18-án, hétfőn, 19 órától a József Attila Művelődé­si és Konferencia Központban. KÉT ÚJ CSARNOK MUNKAHELYEKKEL Bátonyterenye. A Nordmetal Kft. több, mint 126 millió forintos európai uniós pályázati támogatás és mintegy 130 millió forintnyi önerő se­gítségével meglévő ipari csarnokát két újabbal bővíti, emellett egy-egy daruval, kisebb eszközökkel szerelik fel azokat. A beruházás - amelynek munkálatai tavaly májusban kezdődtek el - gázközmű bevezetését és egy útépítést is magába foglal. A cég vezetése a növekvő piaci igények kielégítése érdekében döntött úgy, hogy fejlesztésekbe kezd. A program legalább öt új munkahely létrehozását célozza meg, de a vállalkozás sikeres fejlődésével további munkahelyteremtés várható, amely a munkanélküliséggel küzdő térség számára nem elha­nyagolható eredmény. A beruházás megvalósításának befejezése igén október végére várható. fotó. hovösi csaba A gazdaságnak fehérebb volt a karácsony Kevesebb szabálytalanságot tárt fel az APEH ellenőrzések több mint 16 százalékánál tár­tunk fel bejelentés nélküli foglalkoztatást, túlnyomórészt kiskönyvvel kapcsolatosan. Az ellenőrzéssorozat számadatai ugyanak­kor pozitív elmozdulást is tükröznek, a ko­rábbi mulasztásokhoz képest az adózási fe­gyelem javult, amelyben az adóhatósági je­lenlét mellett az önkéntes jogkövetés erősö­dése is szerepet játszik. Érdekes eset volt az akció során, amikor a karácsonyi díszeket közterületen árusító magánszemély az eladott áruról semmilyen bizonylatot nem bocsátott ki, ugyanakkor az általa foglalkoztatóként megnevezett egyéni vállalkozó nem ismerte el, hogy az értékesí­tést végző az ő alkalmazottja lenne. Az eladó később elmondta, hogy saját nevében saját árujának értékesítését végezte és csak azért akarta megtéveszteni az ellenőröket, hogy ne foglalják le a helyszínen az árukészletét, illetve ne szólítsák fel az értékesítés befeje­zésére. Az ellenőrzéssorozat során az APEH közel 12 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a régióban, valamint 28 intézke­dés jeüegű szankciót - jellemzően 12 napos üzletbezárást - foganatosított. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Befejeződött az Észak-magyarországi régió (Borsod, Heves és Nógrád megyék) területét érintő ellenőrzéssorozat, amely a karácsonyi kiemelt forgalmú időszakhoz kapcsolódott. Az APEH, a VPOP, a Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság, az ÁNTSZ, a rendőrség, a Munkaügyi és a Munkavé­delmi Felügyelőség, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal el­lenőrző szervei vettek részt az akciósorozatban, amelyek - hasonlóan az eddigiekhez - most is a feketegazdaság viszszaszorítását célozták. Az akció keretében a vizsgálatokat vég­zők a karácsonyi vásárokra, a szezonális árucikkeket forgalmazó ideiglenes elárusí­tóhelyekre, illetve az ünnepekhez kötődő rendezvények helyszíneire koncentráltak. Az operatív egységek fokozottan vizsgálták a számla és nyugtaadási kötelezettség be­tartását, a forgalmazott árucikkek eredetét és a foglalkoztatás szabályszerűségét. A há­rom megyében 53 különböző helyszínen kö­zel 400 vizsgálatot folytattak le. Az ellenőr­zések tapasztalatai szerint a vizsgált adó­zók mintegy 14 százaléka semmilyen bi­zonylatot nem bocsátott ki az értékesítésről, a revíziók további 16 százalékában egyéb kisebb súlyú mulasztás képezte a megálla­pítás alapját. Előfordult olyan eset is, hogy az eladó a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges alapvető engedélyekkel, doku­Sokan még mindig nem adnak bizonylatot az eladott termékekről (képünk illusztráció) mentumokkal - így adószámmal - sem ren­delkezett. Egyre több esetben tapasztaltuk azt is, hogy a vállalkozók alkalmazott nél­kül, maguk árusítottak, ezzel együtt tovább­ra Is a foglalkoztatotti ellenőrzéseknél ta­pasztaltuk legsúlyosabb jogsértéseket: az Szaporodnak a kátyúk megyénk útjain Nógrád megye. Folyamatosan ká­tyúznak a közútkezelő brigád­jai, miután a rendkívüli hőinga­dozások miatt egyre több he­lyen keletkeznek kátyúk az uta­kon. Januárban nem volt ritka a 30 fokos hőmérséklet különb­ség sem, ezért megyénk - hi­bátlannak nem nevezhető - út­hálózatán megszaporodtak az úthibák. A lyukakat egyelőre finn aszfalttal töltik fel, s mikor az időjárás lehetővé teszi, akkor kerül sor a végleges beavatko­zásra. Képeinken a salgótarjáni Rákóczi út kritikus szakaszain dolgoznak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai. FOTÓ: TNL RÓLUNK SZÓL CSONGRÁDY BÉLA „Ki ez az ember?” A Duna Televízió hétfőn este úgynevezett főműsoridőben egy képzőművészről sugárzott port­réflimet „Az a dolgom, hogy csi­náljam...” címmel. Ki tudja há­nyán találtak rá erre az adásra a tévécsatornák zavarba ejtően bőséges - színvonalasnak azon­ban alig nevezhető - kínálatá­ban. Gondolom, hogy elsősor­ban a megszállott művészetba­rátok döntöttek úgy, hogy végig nézik a nem kevesebb, mint egy­órás (!) adást. Pedig nagy élmény volt, különösen nekünk, Nógrád megyeieknek. Hiszen a főszereplő Szabó Tamás szob­rász- illetve festőművészfóldinlc bár Budapesten született 1952- ben, családja, világra eszmélés- nek időszaka Salgótarjánhoz köti. Mint az önvallomás, be­szélgetés során is elhangzott, a hatvanas évek elején gyermek­ként itt látott a moziban egy ke­ramikusról vetített filmet és ez­zel el is dőlt a sorsa: azon nyom­ban elhatározta, hogy szobrász lesz. Szerencsére otthon a kert­ben bőven talált agyagot és ki is próbálhatta, hogy mit lehet kez­deni ezzel a könnyen formálha­tó anyaggal. Művészeti ismere­tei megalapozásában nagysze­repet játszott Iványi Ödön helyi festőművész is. Szabó Tamás a Magyar Iparművészeti Főiskola üvegművész szakán Horváth Márton növendékeként diplo­mázott s csinált ugyan geomet­rikus üvegplasztikákat is, de a gyárhoz, üzemhez kötött alkotó­munka nem vonzotta igazán. A szobrászatot kisplasztikákkal kezdte, majd az ikonszerű raj­zok, grafikák, táblaképek is szerves részei lettek kiteljesedő munkásságának. A követ külö­nösen szereti - a kőportól tisz­tábbnak érzi magát - s a sajá­tos formanyelvű festészete is szí­véből, leikéből táplálkozik Mint a filmből is kiderült: jelentősebb köztéri alkotásai között ott sze­repel az 1956-os salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékmű­ve is, amelyet a tragédia helyszí­nén állítottak fel. S amiről még több szó esett: megadatott ne ki, hogy ugyancsak a nógrádi megyeszékhelyre, a Pécskő ut­cába elkészítse Balázs János egykori cigánydombi festőmű­vész szobrát. Elmondta, hogy számára személyes ügy is volt ez a szobor, hiszen annak ide jén ők - Botos Zoltánnal, Szépé si Józseffel - vittek festéket, ci­garettát neki és biztatták az al­kotásra a mélyen gondolkodó, önmarcangoló személyiségű, kivételes művészi képességű Balázs Jánost. Szabó Tamás - akit immár csak egyetlen cél he vít, hogy végigjárhassa útját és megvalósíthassa terveit - be­mutatásában Wehner Tibor művészettörténész - aki köny­vet is írt róla - és Gaál József festőművész, egyetemi tanár se­gédkezett, a filmet Gulyás Já­nos készítette. „Ki ez az ember?” kérdezte Szabó Tamás egy 1982-es bronzplasztikája címében. S ha a portréfilm elején néme­lyekben vele kapcsolatban is megfogalmazódhatott ez a kér­dés, a vetítés végére elvesztette aktualitását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom