Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-08 / 5. szám
2 2010. JANUÁR 8., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Interjúnkban a megyei jogú város elmúlt évét értékeli - a fejlesztésektől kezdve egészen a sportéletig - Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. „Hisszük, hogy Salgótarján a lehetőségek városa” Ágazatról ágazatra - Évértékelő Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel- A válság éve volt 2009. Hátrányosan érintette-e ez a salgótarjáni fejlesztéseket?- Fejlesztésre 2007-ben száznyolcvanegymillió forintot fordítottunk, 2008-ban nyolcszázhu- szonnyolcmilliót, 2009-ben pedig 1,7 milliárdot. A tavalyi ősz- szeghez városunknak mindösz- sze százmillió forint önerőt kellett hozzátenni, vagyis minden egyes forint mellé tizet sikerült nyernünk. Ezek az adatok magukba foglalják a térségi fejlesztéseket is - manapság ugyanis már nem szabad csupán önálló településekben gondolkodni, pláne egy megyeszékhely esetében -, mint a térségi integrált szakképző központ és a hulladék-rekultivációs program. Mindenképpen említést érdemel továbbá, hogy folytatva a megkezdett programot játszótér épült a Dolinkában, az Arany János úton és a Vásártéren, megindul a salgóbányai szennyvíz-beruházás, megvalósult a zagyvarónái művelődési ház fűtéskorszerűsítése, az utak rendbe tétele mellett a vízelvezetés is megoldódik a régi temetőben. Mindezek mellett belterületi utakat újítottunk fel és számos köz- intézményben hajtottunk végre kisebb-nagyobb beruházásokat, például lépcső-felújításokat, nyílászáró-cseréket.- Eközben azonban számos munkahely szűnt meg a városban.- Nehéz időket élünk meg manapság, sorra szűnnek meg a munkahelyek, Magyarországon nem történt meg a gazdaság- élénkítés és sokan hajlamosak az önkormányzatokra hárítani a munkahelyteremtés feladatát. Vallom, hogy ez nem így van, a településvezetésnek az a dolga, hogy minden erővel segítse azokat a vállalkozásokat, amelyek állást adhatnak az embereknek; éppen ezért alkottuk meg tavaly a gazdaságélénkítő csomagunkat. Ennek a szemléletnek is köszönhetően, bár nem önkormányzati, de salgótarjáni fejlesztésként valósul meg 2012-re egy biomassza erőmű közel kilenc- milliárd forintból, ami száz főnek biztosíthat kenyérkereseti lehetőséget. Ezáltal tovább csökkenhet a távhő ára a megyeszékhelyen és újabb fogyasztókat kapcsolhatunk be a szolgáltatásba. Már eddig is nagy eredményeket értünk el ezen a téren, hiszen az elmúlt néhány hónapban több mint 15 százalékkal tudtuk a távhő árát csökkenteni.- Többször is hangsúlyozta már: kiemelten kezelik az idegenforgalmat- A turizmus kapcsán is előrelépésről számolhatok be. A 2009-es esztendő elején neveztünk a Geopark-címre, s ezt a dokumentációt a bírálók befogadták és kedvezően értékelték. A nyár folyamán két angol szakértő járt Salgótarjánban és térségében e projekt vizsgálata kapcsán, s pozitív benyomásokkal távoztak. Egyedülállóak, modell- értékűek lehetünk a világon, hiszen jelenleg nincs olyan hely a Geopark-hálózatban, amely határon átnyúló értéket mutatna be. Az általunk Salgótarján és Fülek központtal megálmodott geopark magyar oldalon 68, szlovák oldalon pedig 23 települést foglal magába. A helyi turisztikai desztináció menedzsment szintén arra hivatott, hogy az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket összefogva azt fogalmazza meg: együtt, közösen lépjünk fel az idegenforgalom előremozdí- tása érdekében.- Mi jellemezte a szociális ágazatot?- A szociális ellátás egy részét kistérségi szinten valósítjuk meg. Gyermekek átmeneti otthona nyílt Zabarban, családok átmeneti otthona Etesen, illetve a jelzőrendszeres házi segítség- nyújtás rendszere is kiépült a térségben. A salgótarjáni Félsziget lakóotthonban fogyatékkal élő fiatalok számára teremtettünk lakólehetőséget szintén pályázati forrásból. A hajléktalanellátásban is előreléptünk, hiszen 20 férőhelyes női és 42 férőhelyes férfi átmeneti szállót működtetünk, valamint nappali melegedő, illetve éjjeli menedékhely is segíti elesett embertársainkat. A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása tavaly több mint félmilliárd forintnyi pályázati támogatást hozott a kistérségbe, többek között az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező személyek munkába állásának segítésére. Igen magas, több mint 20 százalék a munkanélküliség Salgótarjánban és térségében, vagyis ezekre a feladatokra nagy szükség van. Közmunkaprogramban, amelyre mintegy négyszázmillió forintot fordítottunk közel 900 ember vett részt. Fontos az is, hogy olyan emberi lakhatásra alkalmatlan lakásokat, kolóniaépületeket sikerült lebontani, amelyektől már régen meg kellett volna szabadulni. Ugyanakkor elindult a lakások értékesítése is, több mint 1300 bérlakásból összesen hatszázat szeretnénk megtartani, annál is inkább, mert óriási - több mint százhatvanmillió forint - a hátralék, ami komoly problémát jelent az önkormányzat gazdálkodása szempontjából. Sajnos egyre nő az adósok száma. Ami az egészségügyet illeti: jelenleg még jó Salgótarján orvosi ellátottsága, de hamarosan komoly gondok jelentkezhetnek, hiszen a doktorok közelítenek a nyugdíjkorhatárhoz, s a megüresedő körzeteket már eddig is csak második-harmadik próbálkozásra sikerült újra betölteni. Igyekszünk megoldani ezt és javítani a feltételeket: egy új gyermekorvosi rendelőt tudtunk kialakítani a Május 1. úton.- Milyen évet zárt a közoktatás?- A salgótarjáni közoktatásban korábban megkezdett szerkezetátalakítás nyugvópontra jutott, s hozta azokat az eredményeket, amelyeket vártunk tőle. Hosszan lehetne sorolni tagintézményeink eredményeit a beruházásoktól kezdve az eszközbeszerzésig. Talán csak két példa: a fogyatékkal élők helyzetét megkönnyítendő új autista csoport indult az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központban, illetve kompetenciafejlesztés kezdődött nyolc tagintézményünkben; ez utóbbi, százharmincötmillió forintos program 2010 augusztusában fejeződik be. Egész Nógrád megyének fontos fejlesztés a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása több mint egymilliárd forintból, amely elsősorban a műszaki és a kereskedelmi szakképzés fejlesztésére irányul, részben tanműhely kialakításával, részben eszközök beszerzésével. A hosz- szú távú versenyképes tudást alapozhatjuk meg ezzel a fejlesztéssel. Széleskörű összefogással sikerült megmenti a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézetét - amelyhez a város komoly összeggel, harminckétmillió forinttal járult hozzá -, s társulás létrehozásával óvtuk meg a bezárástól az ipolytarnóci óvodát és a mátraszelei iskolát.- Tavaly több új kulturális rendezvényt üdvözölhettünk Salgótarjánban.- Büszkék lehetünk kulturális rendezvényeinkre, ha így folytatjuk valóban elérhetjük azt a célt, amelyet a kulturális koncepcióban is megfogalmaztunk: fesztiválvárossá, a térség kulturális központjává válhat Salgótarján. Követtük régi hagyományainkat - például a dixie- és folklórfesztivállal -, de bővíteni is tudtuk a kört, többek között a Szent Iván-éjjel és a bányászmúlthoz kapcsolódó Bányarém- fesztivállal. Fontosak a fiataloknak szóló események, így a Tanévnyitó fesztivál, a tehetségkutató rockfesztivál, a gyermekek jogainak hete, a Kézenfogva-tábor vagy az országosan egyedülálló, óvodások számára rendezett falmászóverseny. Színvonalasak az irodalmi kezdeményezések, mint például a Beszédes esték vagy a Szerdatársaság, de a civil szervezetek által rendezett programok, mint a Civil Kavalkád vagy az Idősek fesztiválja is sokakat megmozgat. Mindenképpen fontos szólni arról, hogy olyan művészeti csoportok tevékenykednek városunkban, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy megvalósult a forgószínpad, amely jelképértékű egyrészt az együttműködés terén, másrészt pedig abban a tekintetben, hogy egyszer talán egy saját társulatot is láthatunk a művelődési házunkban. Ki kell emelnem, hogy a városvezetés nagyon jó kapcsolatot ápol a civil szervezetekkel is; a Civil Kerekasztal, illetve a Civil társadalomért díj létrejötte ugyan szerény, de szimbolikus eszközök.- Kezd lábra kapni a városi sportélet is...- Olyan sportrendezvényeket keltettünk újra életre, mint a nemzetközi ugrógála vagy a Salgó Rallye, de nagy sikerű újdonságok is voltak, mint a küzdősport-gála. Országos szintű versenyeken vehettek részt városunkban a kerékpárosok, a tájfutók. Noha nehéz helyzetben van a város önkormányzata, mégis komoly összeget fordítottunk a sportra: több mint kétszázmillió forintot, akár a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft- n keresztül, akár az egyesületek, rendezvények támogatásával. Kiemelten támogatjuk a Salgótarjáni KSE élvonalbeli férfi kosárlabdacsapatát, illetve az SBTC labdarúgóit.- Hogyan vágtak neki az idei évnek?- A 2010-es esztendőben vélhetően el tudjuk indítani a városközpont funkcióbővítő rekonstrukcióját, annál is inkább, mert karácsony előtt a kormány jóváhagyta a kiemelt projektünket. Ez önmagában is 2,2 milliárd forintos fejlesztés lesz. A Kodály Zoltán tagiskola felújítása is megkezdődhet, a pályázatot már elnyertük, jelenleg a támogatási szerződés aláírásának előkészítése van folyamatban. Ez utóbbi egy kilencszázmilliós beruházás lesz, s a jövő esztendőben fejeződik be. Ugyancsak nyertes pályázatunk van az észak-dél irányba tartó kerékpárút kialakítására, amely kivitelezésének első szakasza - a Szécsényi úti körforgalomtól az Eperjes-telepig tartó - megindulhat. Megvalósulhat az Alkotmány út és a Losonci út felújítása is. Továbbra is szeretnénk támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a város fejlődését szolgálja. Mi az idei esztendőt is úgy kezdtük el, hogy hisszük: Salgótarján a lehetőségek városa, hogy olyan fejlesztéseket valósíthatunk meg, amelyek előbbre viszik ezt a térséget.
