Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-26 / 20. szám
2 2010. JANUÁR 26., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ A városi könyvtár „számokban" Szécsény. A városi könyvtár állomány nagysága 27119 darab, amelyből a könyv, 26319 darabb. A többi elektronikus dokumentum, videó, dvd, és egyéb eszköz. A beiratkozott ol- vasós száma 390, ebből a 14 éven felüli 289. A kikölcsönzött dokumentumok száma 7368. Voltak, akik nem vitték haza a kikölcsönzött dokumentumokat, azokat helyben tanulmányozták, olvasták, ezek 779-en voltak. Tavaly 3981 látogatója volt a városi könyvtárnak. Almát és tejet kapnak Szécsény. Állami finanszírozásból, a városi önkormányzat oktatási intézményeiben az tanév második felében az alsó tagozatos kis diákok egy almát és egy doboz tejet, a felső tagozatosak és a gimnázium 5-8. osztályosai egy pohár tejet kapnak tízóraira. Civil szervezetek támogatása Szécsény. A Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás a „Foglalkoztatási Paktum” működtetése a szécsényi kistérségben” projekt keretében január 28-án, a városi művelődési házban tájékoztatót tartanak a Nemzeti Civil Alapprogram, Észak-magyarországi Regionális Kollégium által meghirdetett civil szervezetek működtetésének támogatásáról. Farsangi vigadalom Szécsény. A művelődési központ színháztermében február 5-én tartják a hagyományos farsangi vigadalmat. A vidám, szórakoztató műsorban közreműködnek a helyi művészeti iskola tanárai, diákjai, fellépnek a Palóc Néptáncegyüttes, valamint a Gara-Team színjátszósai is. Szerkesztőségünk számítógépeit a NŐDBE antivirus system antivirus védi. Pösténypuszta is Szécsény Pösténypuszta a középkori oklevelekben Petény néven szerepelt. Birtokosa, Dráhi Tamás, a Károly Róbert elleni összeesküvésbe került, így a király a területet 1321-ben Szécsényi Tamásnak adományozta. Az 1715-1720 közötti összeíráson nemes községként szerepelt. A XVIII. század birtokosa Rádai család, majd Nagy Mihály és István, 1890-ben megszüntették a község önállóságát, Halászihoz csatolták. 1895- ben a helyi birtokosok kérésére a település visz- szakapta önállóságát. Rövid időre, mert egy év múlva visszakerült Halászihoz. 1962-ben csatolták Szécsényhez, ahová azóta is tartozik. Szenográdi Ferenc Az Ipoly-parti kis településen, nagyrészt mindig szorgalmas, dolgos, törekvő emberek éltek, és így van ez napjainkban is. Az ott lakók büszkék Pöstény- pusztára. „Mi pusztán lakunk, de városiak vagyunk” - jegyezte meg beszélgetésünk során az egyik ott élő. Amikor a múltat „lapozgattuk”, előkerültek a régi élmények, azoknak a nevei, akik meghatározó szerepet játszottak Pösténypuszta életében. Többek között a falu „lámpásai”, ők többek voltak, mint tanítók, nevelők; a kis község szellemi életének, az ott élők boldogulásának meghatározói. Ma is szeretettel emlegetik Fodorják Jánost, Nagymagyarosi Lászlót, Csőri Miklóst, és feleségét Valikát. Volt olyan idő, amikor nyolc osztályt egy pedagógus tanított. Munkájukat, átjárta a felelősség, gyermekszeretet. Pösténypusztáról olyan gyermekek kerültek a középiskolákba, akik megállták a helyüket, közülük nagyon sokan diplomások lettek, orvosok, tanárok, mérnökök... Pintér Ferenc, Szabó Éva, Szabó Mária, Bán Lajos, Bán Piroska, Damkó Ibolya, Pintér Gábor, Kiss József, Kiss Péter, Gábor Zsolt, Kiss KaA településrész temploma talln, Pintér Gizella, Pintér Éva és lehetne a névsort tovább folytatni. Azok, akik nem diplomások, tisztességes, becsületes emberként élték és élik az életüket. A pösténypusztai mesterembereknek jó híre volt a környéken, a megyében. Ezt ma is elmondhatjuk róluk. Pintér Sándor, megalakulása óta tagja a Szécsény Város Önkormányzata Településrészi bizottságának. Ma már nyugdíjas, de még mindig aktívan dolgozik. Örült az ismert, és elismert építőipari szakember, amikor a nyáron felkérték, hogy Szécsényben az épülő egészségháznál az építésvezető mellett irányítsa, szervezze a munkákat.- Azok, akik nem csak néznek, de látnak is, megtapasztalhatják, hogy nem csak közigazgatásilag tartozunk Szécsényhez. Az önkormányzat, a város szerves részének tekint minket. Kéréseinket, ja- vaslata- inPintér Sándor kát nem söprik le az asztalról, még akkor sem, ha azok pillanatnyilag nem teljesíthetők, amikor lehetőség adódik, a megoldásra visszatérnek arra. Egyet azért nekünk is tudomásul kell venni, a város anyagi helyzete véges, az élet ott sem rózsás, tisztában vagyunk azzal, hogy az önkormányzat nehéz anyagi helyzetben van.- Az elmúlt időszakban mi az, ami megvalósult a településükön - tettük fel a kérdést Pintér Sándornak.- Ebben a ciklusban a gázberuházás. Örülünk annak, hogy az idén a temetőben a ravatalozó előtt elkészült az előtető. Ha már a temetőt említem, meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi időben odafigyelnek annak rendjére, tisztaságára. Azt mondhatom, látni, hogy gazdája van. A kul- túrházunk környékét parkosították. Az épületben megnyílt az Ipoly-hidak történetét bemutató kiállítás. Nálunk is megjelennek a közmunkások, dolgoznak, szépítik, rendezik a kis községünket. Örülünk annak, hogy van helyi járat. Szeretnénk, ha szombati napokon legalább egy alkalommal közlekedne, az emberek legtöbbje ekkor ér rá, és tud bemenni vásárolni Szécsénybe, nincs mindenkinek autója. Korábban gond volt a szemétszállítással, most rendszeresen elviszik. Évekkel ezelőtt felszámolták, és megszüntették az illegális szeméttelepet. Ami az útjainkat illeti, ott még akad tennivaló. Több mint tíz évvel ezelőtt a Szécsényi utat sármentesítették, zúzott kővel le- szórták, de ez nem az igazi megoldás. Túdjuk, ha az Ipoly híd felépül, s abban bízunk, hogy ez mielőbb megtörténik, akkor a településünkön átvezető főutat is korszerűsítik. Ami a kereskedelmet illeti, Pösténypusztán nincs élelmiszerbolt, szerencsére Borik Balázs vállalkozó, heti három alkalommal, autóval szállít kenyeret. Amit fontosnak tartunk, hogy a polgármester, az önkormányzati képviselők törődnek ezzel a kis településsel. A bizottsági üléseken elhangzottakat Daróczi Tiborné, elnökünk közvetíti a testület felé. Az önkormányzat által meghirdetett „Legszebb házeleje” pályázaton a pöstényi lakos a díjazottak között szerepelt. Ez is csak azt igazolja, hogy odafigyelnek, törődnek velünk - mondta Pintér Sándor, aki szívén viseli a kis település lakóinak sorsát Nem csak azért, mert bizottsági tag, teszi ezt azért, mert közösségi ember, aki felelősséget tud vállalni, azért a kis településért, amelynek ő is tagja. Nagyon sok apró kis dolgot, például, ha valahol baj van a közvilágítással, azonnal szól és elintézi, mert tudja, hogy azoknak, akiket ez érint az nem kis dolog. Pösténypusztát ismét kezdik felfedezni. Szécsényből többen lakást vásároltak, s kiköltöztek. Máshonnan is egyre többen érdeklődnek, az ingatlanok iránt, ott vásárolnak házat. Az utóbbi időben, szép lassan emelkedett a lakosság száma. Magánkézben van egy vendégházuk, ami főleg nyáron látogatott. A pösténypusztaiak jó kapcsolatot ápolnak az Ipoly túloldalán élőkkel. A folyón lévő kis turista hidat már háromszor elvitte a víz, de közösen mindig helyreállították. Pösténypuszta, nem üres légtér, szerves része Szécsénynek. Ezt nem én, az ott élők állapították meg. Munkában a közmunkások Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása az idén is részt vesz a közmunkaprogram pályázatában. Ebből az alkalomból beszélgettünk a társulás elnökével, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébettel.- Milyen múltra tekint vissza a társulás közmunkaprogramja?- Kistérségi társulásunk 2003-tól vesz részt folyamatosan a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanácsa által szervezett közmunkaprogramban. Első évben két településsel pályáztunk, 2005-től, az egész kistérség, mind a tizenhárom település részt vesz a pályázatokon.- Hány főt foglalkoztatnak egy ilyen programban?- A foglalkoztatottak létszáma mindig a pályázati kiírástól függ. Általában 30-100 fő között foglalkoztatunk kistérségi szinten. Volt már olyan pályázati kiírás, amikor maximálva volt a foglalkoztatható létszám, s volt olyan is, ahol a támogatási keret volt maximálva.- Milyen költségeket térítenek a programok?- A bérre, és járulékra fordított összeget 100 százalékban meg tudjuk pályázni. Ezen túlmenően védőeszközöket, a munkaalkalma- tossági vizsgálatok költségeit, az elvégzendő munkálatokkal kapcsolatos kézi szerszámokat, tárgyi eszközöket, esetenként munkaruhát, a képzés költségeit tudjuk meg- ' pályázni. Ezen költségekhez bizonyos önerőt kell biztosítani. 2009-től a nyomtatványok, irodaszerek költsége is elszámolható.- Mire nyert most támogatást a társulás?- Múlt év decemberében két közmunkapályázat került kiírásra. A már hagyományosnak tekinthető téli- tavaszi, és a most debütált roma köz- munkaprogram. Társulásunk mindkét kiírásra benyújtotta a pályázatot. A téli-tavaszi programban, átlagban 79 fő, öt hónapon át történő foglalkoztatására nyertünk 44 millió forintot. A roma program átlagban 234 fő, öt hónapos foglalkoztatására kapunk 131,5 millió forintot. Ez tizenegy települést érint. A programok előkészítésében aktívan közreműködtek a települési önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, valamint az Északmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ Szécsényi Kirendeltsége. Szakmai tanácskozás SzécsénHger. A Heves Megyei Pedagógiai Intézet január 27-én szakmai tanácskozást tart, Nóg- rád megye, Heves megye, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye iskolák azon szakemberei részére, akik részt vesznek a TÁMOP 3.2.2 pályázaton. A tanácskozáson Zsolnai Györgyné, a szécsényi Összevont Oktatási Intézmény igazgatója, tájékoztatja a kollégáit, iskolájának a kompetencia alapú oktatás értékelésének tapasztalatairól, a mérések eredményeiről bemutatja az iskolát.
