Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-23 / 18. szám
6 GAZDASÁG 2010. JANUÁR 23., SZOMBAT A 6UX index 2010. január 22-én 22000 21800 21600 21400 21200 21000 20800 1 Változás:-2,08% [ Záróidéit: 21667 Nyitóérték: 22002 Előző napi záróérték: 22127 16.30, aNew Ywk-i9 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.01.22. MKHóFt Emasz 22250 1,13 3 VESZTESEK FORRÁS: BÉT UBtósríffl \®tó>(%) MOHÓ Ft KEG 420-7,07 20 TVK 3200-3,61 23 Mól 18000-3,48 8739 Rába 739-2,89 46 OTP 5825-1,93 21324 Synergon 765-1,67 12 FHB 1361-1,66 92 Econet 127-1,55 119 Fotex 390-1,51 61 A BUX index az elmúlt napokban 22 000 22127 21800.----------pw j/01.14 01.15 01.18 01.19 01.20 01.21 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.22.) EUROBUZA 2010. március 29 990 TAKARMANYBUZA 2010. március 28500 TAKARMANYKUKORICA 2010. március 31 200 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28000 OLAJNAPRAFORGO 2010. március 75 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 22-én. /Ft $/Ft CHF/Ft í i i 271,12 191,50 184,40-0,62 Ft-1,81 Ft-0,18 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hő 3 hő Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 5,75** 3,75 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3.30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,20 6,30 UnlCredlt Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.22.) Vételi Eladási Allianz Bank 265,28 278,88 Budapest Bank 263,84 280,16 CIB Bank 261,11 282,87 Citibank 260,66 282,38 Erste Bank 264,37 279,61 K&H Bank 263,29 278,45 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 265,01 278,60 Raiffeisen Bank 266,34 278,32 Fejlődik a csúcsgasztronómia elit éttermek A drága helyeken az ételek alapanyagai is sokba kerülnek A csúcsgasztronómiai szegmensbe tartozó éttermek is megérezték a gazdasági válságot, a lapunknak megszólaló tulajdonosok mindegyike az egy vendégre jutó fogyasztás érezhető visszaeséséről számolt be. Németh Márk „Általánosságban a vendéglátást, de azon belül a csúcsgaszt- ronómiai szegmenst különösen hátrányosan érintette a válság” - véli Molnár Attila, az Arany Kaviár étterem tulajdonosa. Mint mondta: nem elég, hogy kevesebb lett a céges rendezvény, munkavacsora, de az üzleti úton lévő külföldi vendégek száma is megcsappant. Ez szerinte azért különösen problémás, mert a csúcskategóriájú éttermek vendégkörének jelentős részét hagyományosan a külföldi üzletemberek, ínyenc turisták adják. „A vendégszámunk csak enyhén csökkent tavaly, ám a csúcsborok például alig mentek, eltolódott a kereslet a közepes árkategória felé” - ecsetelte Bíró Lajos, a Bock Bistro séf-résztulajdonosa. Tapasztalatai szerint a kisméretű, 30-40 férőhelyes vendéglők jobban tűrik a krízist, ugyanis kisebb apparátust igényel a működtetésük, ennek megfelelően a költségszintjük is alacsonyabb. „Ennyi vendéget pedig könnyebb összeszedni még válságos időkben is” - tette hozzá. Molnár Attila pedig úgy látja, hogy talán azt a pár nagynevű éttermet, amelyek már nagyon régóta vannak a piacon és stabil a törzsközönségük, nem érintette a recesszió. Volt olyan csúcsvendéglő, amely profitált is a válságból. „A hazai turisták között a külföldi utazás helyett újra népszerűvé vált a Balaton környéke, talán ennek is köszönhető, hogy tavaly negyedével több volt a vendégünk 2008-hoz képest” - számolt be lapunknak Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa. Azt azonban ő is megjegyezte, hogy az egy főre eső fogyasztás érezhetően esett. Á szakmabeliek szerint egy csúcsétterem anyagi helyzete szempontjából meghatározó, hogy milyen extra költségei vanAz Év étterme díjat a Costes nyerte. A fővárosi éttermet eddig portugál, az év elejétől pedig argentin séf vezeti nak. A banki hitel törlesztése vagy a magas bérleti díj jelentősen megnehezítheti a nyereséges gazdálkodást. A csúcséttermek ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy bizonyos költségeken spóroljanak, így például a személyzeten vagy az alapanyagokon. Egyrészt sokkal több, illetve magasabban képzett, nyelveket beszélő alkalmazottra van szükség, a prémium minőségű alapanyagokat pedig nem lehet alacsonyabb kategóriájúra cserélni, mert a vendégek egyből megéreznék. „Az új- zélandi báránygerinc kilóját fagyasztva négyezer forintért is meg lehet venni, frissen azonban tízezer forintba kerül. A csúcsgasztronómia hívei azonban elvárják, és hajlandók is megfizetni az utóbbit” - véli Molnár Attila, hozzátéve, hogy ezt a hajlandóságot azért a válság megtépázta. Az üzemeltetés havi költsége tág határok között mozog, az étterem nagysága, a személyzet létszáma, a használt alapanya gok milyensége és számos egyéb tényező függvényében lehet kétmillió forint, de akár tízmilliónál is több. De nem a működtetés, hanem az étterem létrehozása jelentette a tulajdonosok számára a legnagyobb költséget. Egy csúcsétterem létrehozásának egyszeri beruházási költsége száz-kétszáz millió forintnál kezdődik - ebbe beletartoznak a konyhai berendezések, asztalok, Megérdemeljük a Michelin csillagot A MAGYAR GASZTRONÓMIÁNAK nagy szüksége lenne a Michelin csillagra, a szakma közös érdeke, hogy valamelyik étterem végre megkapja - véli Molnár Attila. Úgy gondolja: már igazán megérdemelné a hazai szegmens ezt az elismerést, ugyanis külföldön járva már megfordult olyan „egycsillagos” étteremben, amelynél biztosan találni jobbat itthon. Csapody Balázs szerint a csillagnak hihetetlen marketingereje van, általa Magyar- ország felkerülne a gasztronómiai világtérképre. Véleménye szerint az elismerés megkoronázná azt a gasztro- forradalmat, amely pár éve indult Magyarországon. „Garantáltan rekordbevételt hozhat magával a csillag a díjazott étteremnek” - tette hozzá Bíró Lajos. A Costes az év étterme A budapesti Costes nyerte a Dining Guide étteremkalauz Év Étterme 2009 díját - de rült ki a szerda este tartott ünnepélyes gálán. A 36 fős társadalmi zsűri indoklása szerint a Sziget Fesztivál főszervezője, Gerendái Károly érdekeltségébe tartozó Ráday utcai étterem „a csúcsgasztronómiát, a kulináris színházi élményt képviseli”. A megnyitás óta a konyhát a portugál Miguel Rocha Vieira vezette 2009 végéig, az idén az argentin Nicolas Rafael Delgado váltja. étkészletek, dekoráció, de hozzájön még az adott ingatlan ára is, amennyiben a helyiséget nem bérlik” - mondta Bíró Lajos. A szakmabeliek szerint az elit kategóriás vendéglátás hosszú távon megtérülő befektetés, olyannyira, hogy egyes tulajdonosok a megnyitás utáni első egykét évben, a törzsközönség kiépítésének, a végleges imázs kialakításának periódusában is több pénzt raknak bele, mint amennyit az egység megtermel. Oktatási börze egyre több külföldivel educatio Negyvenezer látogatót várnak az idén a kétnapos kiállításra Hatmilliárd kell a csődbe jutott biztosítókra Megnyílt tegnap az idei Educatio szakkiállítás. A budapesti Syma csarnokban rendezett kétnapos börze a képzési kínálat bemutatása mellett abba is betekintést nyújt, hogy az egyes intézmények milyen fejlesztési eredményeket értek az elmúlt években - mondta Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a kiállítás hivatalos megnyitója után. A szaktárca államtitkára kifejtette: az elmúlt időszakban 15 felsőoktatási intézmény kapott több mint 70 milliárd forintos uniós támogatást infrastrukturális fejlesztésekre, és közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre szakmai fejlesztésekre. A Syma rendezvénycsarnokban a kétnapos rendezvényen a felsőoktatási intézmények mellett tankönyvkiadók, taneszközgyártók és forgalmazók, külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények, oktatással foglalkozó kutatóintézetek képviseltetik magukat. Az oktatási börzén tízezer négyzetméteren mintegy 150 kiállító várja a látogatókat. A kiállításon egyre több külföldi intézmény is képviselteti magát. A kétnapos rendezvényre mintegy 40 ezer látogatót várnak. ■ ■ Százötven kiállító várja a tanulni vágyókat Budapesten. Sajátos reklám: az Állattudományi Karhoz nyuszival csinálnak kedvet A kötelező biztosítást kínáló biztosítók negyedévente az ebből származó díjbevételük negyed százalékát kötelesek befizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt alapba - derül ki egy friss rendeletből. Az ez év első napjától hatályos kgfb-törvény már tartalmaz szabályt a csődre is: ha egy ilyen üzletet művelő biztosító csődbe megy, akkor a közös kártalanítási alapból kell kifizetni a csődöt jelentett társaság ügyfelei által okozott kárt. Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára elmondta, a szakértők úgy kalkuláltak, hogy hatmilliárd forint összegyűjtése teszi zökkenőmentessé egy csőd kezelését. ■
