Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-20 / 15. szám

6 [8B«898Bg 2010. JANUAR 20., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. január 19-én 23000 22900 22 800 22 700 22 600 22 500 22400 Nyitóérték: 22724 Záróérték: 22784 Előző napi záróérték: 22694 Változás: 0,40% T 15.30, a Ne« Volk tőzsde nyitása /| í 22 300, pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 Részvény Utolsó ár (FI) Változás (%) Millió Ft KEG 456 6,04 21 Rába 760 4,82 200 Mól 19 300 2,71 4 912 TVK 3 355 1,05 7 Émász 22 000 0,91 3 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 42 300-1,62 1497 Egis 18 760-1,49 303 Fotex 408-0,48 31 ANY 927-0,32 2 MTelekom 740-0,13 995 A BUX index az elmúlt napokban 23100 23000 22 900 22800 22 700 22600 22500 22400. port/ 01.11 01.12 01.13 01.14 01.15 01.18 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.19.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március _____________30 300 TA KARMÁNYBÚZA 2010. március r 28 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március_____________32 000 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március_____________28 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 72 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 19-én. /Ft $/Ft CHF/Ft f f 4 267,76 186,64 181,26 +0,03 Ft +0,38 Ft-0,24 Ft Kevesebb magyar ment az Adriára Mintegy hetedével csökkent ta­valy a Horvátországba látogató magyar turisták száma; a Hor- vát Idegenforgalmi Közösség bu­dapesti képviseletének adatai szerint 13 százalékkal kevesebb magyar utazott Horvátországba, az általuk eltöltött vendégéjsza­kák száma 14 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A kiutazó 326 ezer magyar állampolgár összesen 1,7 mil­lió éjszakát töltött az adriai ál­lamban. Bajnai Gordon magyar és Jadranka Kosor horvát minisz­terelnök hétfő esd, zágrábi tár­gyalásai során kitért a horvát gazdaság húzóágazatának szá­mító turizmust érintő kérdések­re is, megállapítva, hogy mind­két ország érdeke a turisták szá­mának növekedése. ■ Segítene az uniós felvásárlás? élelmiszerek Árkilengések és a „tisztességes piaci magatartás” - Kevés a törvény? A magyar tejtermelők a szlovák import térnyerése miatt panaszkodnak, a szlovákok meg a magyaré miatt. A belpiacon is éles a veszekedés/verseny kül­földi és magyar beszállí­tók, kereskedők stb. kö­zött. Az unió elsimítaná a piaci érdekellentéteket. Munkatársunktól Az úgynevezett élelmiszer-ellá­tási termékpálya uniós szintű rendezéséről tárgyaltak a hét elején a tagországok agrármi­niszterei. A kereskedelemmel való együttműködés rendezését az Európai Bizottság elsősorban a piac áüáthatóságának biztosí­tásával képzeli el. Ezt akár a tőzsdén kívüli kereskedelemre is kiterjesztené. Létrehoznának ugyanakkor egy európai ár-ösz- szehasonlító rendszert az élel­miszerek esetében, illetve tagál­lami szinten felvetették egy könnyen elérhető - interneten működő - ár-összehasonlító táb­la kialakítását. A kiszámíthatatian fogyasztói áraknál is súlyosabb megoldan­dó problémát jelent azonban - emeli ki Brüsszel - a felvásárlá­si árak mozgása: míg 2007-08- ban rekordárakat érhettek el a termelők egyes termékeknél, ta­valy nemhogy visszaestek, de például a tejágazat esetében a fel­szer-termékpálya anomáliáinak uniós szintű rendezését 22 tag­ország Párizsban, tavaly decem­berben aláírt közös nyilatkozatá­ban is szorgalmazta. Európai szinten nehéz szabá­lyozni a kérdést, hiszen ellenér­dekeltek az államok - véli Vá­mos György. Az Országos Ke­reskedelmi Szövetség főtitkára felhívta a figyelmet: míg példá­ul a magyar tejtermelők a szlo­vák import térnyerése miatt pa­naszkodnak, a szlovákokat ép­pen a magyar import zavarhat­ja. Ráadásul Magyarország az uniós csatlakozás óta dinami­kusan növekvő behozatal - je­lenleg becslések szerint a ke­reskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek 30 százaléka szár­mazik importból - ellenére még mindig nettó exportőrnek szá­mít az élelmiszertermékek ese­tében, így egy hasonló korláto­zás akár magyar érdekeket is sérthet. A szabályozás azért is nehéz­kes lehet, mivel a feldolgozóipar Magyarországon is felerészt multinacionális cégekből áll, és a legnagyobb kiskereskedelmi láncok közül több is külföldi tu­lajdonban van. így nehéz közös érdekeket találni - hangsúlyoz­ta Vámos György, hozzátéve: a többszöri nekifutásra megszüle­tett, most hatályba lépett beszál­lítói törvény elfogadása előtt megfogalmazott aggodalmak - a verseny korlátozásának vádja - újra felmerülhetnek. Január-november. Vámos György: Európai szinten nehéz szabályozni a kérdést, hiszen ellenérde­keltek az államok. futást megelőző szintnél is al.i csonyabbra süllyedtek az árak. ! A felvásárlás európai szintű integrációjának erősítésével ezek a mozgások is kivédhetők I lennének - érvel az Európai Bi­zottság, amely például önkén­tes alapon alkalmazható szten- derd szerződések alkalmazását tanácsolja. A kereskedők és a termelők viszonyát szabályozó, az élelmi­szer-ipari beszállítókkal szem­ben alkalmazott tisztességtelen magatartást tiltó törvény Ma­gyarországon ez év januárban lépett hatályba. Emellett a keres­kedelmi és az agrárrendtartási törvény is rendelkezik erről. (Utóbbi a fizetési határidőt 30 napban határozza meg, illetve tiltja az élelmiszerek beszerzési ár alatti kereskedelmét.) Hasonló szabályozás már léte­zik Romániában, Szlovákiában és Csehországban is, míg Fran­ciaország nemrég indított vizs­gálatot a belső piacon tapasztal­ható, nemritkán radikális ár­mozgások mögött. Az élelmi­Élelmiszerek kereskedelmi forgalma az EU-tagországokkal (millió euró) 1571 2004 HIRDETÉS Az OTP KamatMOST forintbetéttel nem kell kivárnia a futamidő végét, már a lekötéskor megkapja a fix kamatot megtakarításaira. Garantált, előre fizetett éves kamat: 6,92% (EBKM: 7,00%) az új megtakarítá­sokra, 2 hónapra, 1 millió forint és afeletti lekötés esetén. Akciós időszak: 2010. január 16-29. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A tájékoztatás nem teljes körű. A betéti szerződés részletes leírása és minden további információ megtalálható az OTP Bank fiókjaiban és honlapján közzétett vonatkozó üzletszabályzatban és hir­detményekben. Az akciós időszakot követően a betét a 2 hónapos, nem akciós lekötés feltételei szerint kamatozik tovább. Nem akciós EBKM: 1,75% - 3,00%. <*> otpbank Két autós k+f beruházás is várható a magyar piacon Hamarosan több mint kétszáz au­tóipari kutatás-fejlesztési (k+f) munkahely létrehozását - 9-10 milliárd forint értékű beruházás - jelentheti be a hazai befekte­tésösztönzési szervezet. Szánd rocha Kamilla, az ITD Hungary Zrt osztályvezetője egy konferen­cián elmondta: jelenleg két jelen­tős, egyedi kormánydöntéssel tá­mogatandó autóipari k+f kapaci­tásbővítési projekt van folyamat­ban. Ezek összesen 12 milliárd forintra rúgnak és 260 új munka­helyet teremthetnek. Ebből az egyik a Knorr-Bremse Fékrend­szerek Kft. projektje, a másik azonban egyelőre nem nyilvános. A Napi Gazdaság úgy tudja, a beruházó egy német cég, ám ki­léte egyelőre titok, mert még nincs szerződés, s a fejlesztés anyaországbeli leépítéssel jár, márpedig ez igencsak érzékeny téma a német belpolitikában. Az ITD Hungary Zrt. tavaly öt járműipari befektetői döntésben működött közre. A 69 millió eurót kitevő beruházással 782 munka­hely jön létre. Jelenleg 17 autóipari projekt fut a befektetésösztönzési társa­ságnál. Ha ezek mindegyike meg­valósulna, 920 millió euró befek­tetéssel közel 4,8 ezer munkahely jönne létre. ■ Infokommunikació szükséges, tender nem A kormány visszavonja a nemze­ti infokommunikációs stratégiá­ra kiírt közbeszerzést, miután a parlament gazdasági bizottságá­nak albizottsága tegnapi ülésén a képviselők fele ellenezte a ten­dert. Ezt a szavazást követően Baja Ferenc, a témáért felelős kormánybiztos közölte. Egyetér­tés volt ugyanakkor abban, hogy stratégiára szükség van, és az albizottság támogatta annak elő­készítését, de nem közbeszerzés kiírásával. Ennek első szakasza május 20-án zárult volna. Majd októberig a stratégiát kellett vol­na kidolgozni. Az ellenzéki álláspontot Nyit- rai Zsolt (Fidesz) ismertette. Sze­rinte a leköszönő kormány az utolsó pillanatban akar stratégi­át alkotni, ezzel megköti a követ­kező kabinet kezét. Baja Ferenc viszont azt hang­súlyozta: a kormány csak a tár­sadalmi és szakmai szervezetek­kel, a pártokkal létrehozott kon­szenzusos stratégiát tart elfogad­hatónak. Felajánlotta, hogy a bizottság is részt vehet a közbeszerzés el­bírálásában. Úgy vélte, a tender­rel az új kabinet időelőnybe ke­rülhetett volna. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom