Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-16 / 12. szám
2 2010. JANUAR 16., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Ránk hagyta legnagyobb művét, az életét „Mikszáth öröksége valamennyiünké” Salgótarján. A Mikszáth Kálmán Társaság a „Nagy Palóc” születésének évfordulóján megemlékező ünnepséget tartott tegnap a Kodály Zoltán tagiskola előtti Mikszáth-szobornál. A rendezvényen dr. Kovács Anna, a társaság elnöke köszöntőjében kifejtette: immár hagyománnyá vált, hogy minden januárban megemlékezést szerveznek. Az idei év azonban kicsit más a többinél, ugyanis éppen száz évvel ezelőtt, 1910-ben hunyt el Mikszáth Kálmán.- Az az érzésem, hogy Mikszáth betegség, amit el lehet kapni, de nem lehet kigyógyulni belőle, így kitart életünk végéig - fogalmazott beszédében Praznovszky Mihály, a társaság örökös elnöke, hozzátéve: - Furcsa ez a mai nap, születésnapra emA salgótarjáni megmelékezések egyik helyszíne a Kodály iskola előtt található Mikszáth-szobor volt fotó: h cs. lékezünk, ugyanakkor ez az év az elmúlásról, az eltelt száz esztendőről is szól. Mikszáthot idézem, aki azt mondta, hogy a házasságot hét tél és hét nyár próbálja ki, de a nagysághoz száz tél, száz nyár kell. Pontosan ennyi idő telt el halála óta. Most látjuk igazán, hogy az általa létrehozott egyedi és sajátos írói teljesítményben egyszerre ott van a múlt és a jelen. Ezt követően Mikszáth egyik nekrológjából idézett: „Minden ház halottasház ma, olyan ember fekszik halva, aki óriási örökséget, sok kincset hagyott hátra, s mindnyájan örököltük ezeket, mindenki az egészet.” . - Mikszáth öröksége valamennyiünké, de egyénileg is az emberek életének részévé vált - zárta szavait Praznovszky Mihály. Ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a szobornál, majd a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban folytatódott az ünnepség. FábriAnna, Mikszáth-díjas irodalomtörténész betegség miatt nem tudta megtartani előadását, helyette Praznovszky Mihály és de. Kovács Anna beszélt Mikszáthról. A Pódium Stúdió tagjai (Kovács Gábor, Sándor Zoltán és Sándor Zsombor) Mik- száth-műveiből adtak elő. it. Nagy utat tett meg addig, amíg a névtelenség szürkeségéből a Parnasszus csúcsára eljutott. Meg kellett ismerkednie a nyomor, a kudarc ízével, mindazokkal a nehézségekkel, amelyekkel kikövezték a sikerhez, az anyagi jóléthez vezető utat. A megyei közgyűlés elnöke arról is szólt: a kis novellák hozták meg Mikszáth számára a régen várt elismerést, amit a csak rá jellemző stílusú, mesterien megkomponált, regények, elbeszélések, karcolatok építettek kerek életművé. Alapvetően a derű és az irónia nagymestere volt, sőt, az önirónia sem állt messze tőle.- Régóta tudjuk, hogy valakinek emlékművet állítani nemcsak bronzból és márványból lehet. Mikszáth emlékmécsesének ott kell lobognia minden magyar, minden palóc, minden nógrádi ember szívében. Mert Mikszáth örökre a miénk... Az iskolai énekkar népdalcsokra, szólóének és a névadó további méltatása után indult a döntő tudáspróba a színpadon. A nap folyamán az író örökségéről dr. Kovács Anna, irodalomtörténész tartott előadást, s az ünnep részeként diákköri üléseket, rendhagyó órákat, sporteseményeket is tartottak az intézményben. További kapcsolódó program volt az irodalmi honlapszerkesztés, és képzőművészeti kiállítás megnyitása is. Becsó Zsolt a megyei közgyűlés elnöke az iskola diákjai előtt mondott köszöntőt MJ. ________________________________ Pá sztó. Ünneplőbe öltözött diákok, tanárok és vendégek karéjában, a Mikszáth Kálmán Gimnázium Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium előtti emlékparkban, az író szobránál kezdődött az intézmény 41. Mik- száth-napja. Emlékeztetve a névadó irodalmi nagyságára, egész pályájára, az iskolai hagyományra Broszman György, igazgatóhelyettes elmondta egyebek mellett, ez az esemény egyben „Mikszáthia,” az az Pásztó centenáriumhoz kapcsolódó évét is nyitja. Hiszen, mint tudjuk, irodalmunk kiválósága száz éve ment el végleg közülünk, ránk hagyva írásait, s legnagyobb művét, az életét. Az ünneplők - köztük Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, és a testvérváros Ruffec képviselője - ezután koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatánál.- Minden egyes mű, illetve részlet főhajtás Mikszáth Kálmán pályája előtt - hangzott el az iskolai szépprózamondó verseny döntőjét megelőző percekben, a művelődési központ nagytermében. „- Sok főidet bejártam, de mégiscsak Nógrád tetszik a legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival. Itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk. Ez az én igaz hazám.” - így vallott szülőföldjéről a „legnagyobb palóc”, akiről sokan azt tartják, hogy az eddigi magyar irodaA megyei ünnepi rendezvénysorozat a pásztói Mikszáth iskolában kezdődött lom legkiválóbb regényírója - fogalmazott köszöntőjében Becsó Zsolt, aki az események rendezői iránti elismerésének is hangot adott, majd így folytatta:- Hogy ez így van-e valójában, nincs ember, aki hitelesen eldönthet- né. Mert az, hogy az igazi nagyok között ki a legnagyobb, ez általában egyéni ízlés kérdése. És egy olyan névsorban, amelyben lókai Mór, Kemény Zsigmond, Mik^ száth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula neve szerepel, irodalomtörténész legyen a talpán, aki veszi a bátorságot a felelős rangsoroláshoz. Bennünket nem nyomaszt ilyen felelősség! Büszkén kiálthatjuk világgá, hogy a mi szemünkben Mikszáth Kálmán az első az egyenlők között. Nekünk ő a magyar prózaírás kezdete és vége, akitől a szülőföldet jobban kevesen szerették. Tisztelettel, megbecsüléssel, hálával gondolunk rá, nemcsak a születésnapja környékén, nemcsak halála századik évfordulójának emlékévében, hanem mindenkor és mindenütt. Élete nyitott könyv előttünk. Nála jobban senki nem észleli a társadalmi élősködő réteg hibáHalhatatlanná tette ezt a vidéket Szabó Andrea Szkfaboiiya-Balass^yanBMt a szűkebb pátria megemlékezése a szklabonyai szülőháznál kezdődött a Szlovák Nemzeti Múzeum és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezésében. A januári napsütésben felvidéki magyarok, szlovákok és a magyarországiak nagykövetségi szinten ünnepeltek, de jelen voltak a Csemadok képviselői, a múzeumi szervezetek és könyvtárak tagjai, a Mikszáth Kálmán Társaság prominensei is, akárcsak a környező települések vezetői. Honti népdalok hangzottak el, Fábián Bernadett pedig értően idézte meg a nagy írót. Marta Káloczová polgármester arról szólt: a falu követte Mikszáthot egész életében és hívta haza. £. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a nagy palóc halála kapcsán Móriczot idézte: akkor halt meg, amikor megérett az aratásra, s negyven éves írói jubileumán egy ország hajolt meg előtte. - Halhatatlanná tette ezt a vidéket - fogalmazott az igazgató. Délután Balassagyarmaton folytaBalassagyarmat városának nevében Medvácz Lajos polgármester mondott köszöntőt és koszorúzott fot&gúcséva tódott a megemlékezés, ahol Mikszáth mellszobrát koszorúzták meg. Medvácz Lajos polgármester Mikszáthtól kölcsönözve a gondolatot azt emelte ki: egy nemzet erejét az írók ereje adja meg. - Mikszáth életünk részévé vált, s szellemi örökségének megfelelni egyszerre könnyű és egyszerre nehéz - mondta a város vezetője. A városháza dísztermében Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet. - Mikszáth Kálmán életútjának fontosabb állomásait úgy ismerjük, mint a tenyerünket. lobban, mint az országban, mint a világban bárhol, mert közénk tartozott. A szülőföldjét, az itt élő embereket nála talán őszintébben senki nem szerette - fogalmazott az elnök, hozzátéve: ha szándékunkban áll jellemezni varázslatos vidékünket, ha erősíteni szeretnénk helyi identitásunkat, legtöbbször elég hozzá egy mikszáthi idézet. Az irodalom-történeti, irodalmi programok mellett film-, képzőművészeti-, gasztronómiai fesztiválra is sor kerül. Az ünnepi eseményekkel Mikszáth Kálmán szellemi örököseiként kívánjuk nagyrabecsülésünket kifejezni, az iránta érzett hálánkat leróni - szögezte le a közgyűlés elnöke. „ Korrajz” címen szemelvények hangzottak el Mikszáth iróniával telített sziporkázó publicisztikájából Szájbefy Zsolt előadásában. „Mikszáth és a Palócfóld” címmel Pásztor Sándorné tanárnő mondta el reflexióit Mikszáth nyomán. - Életműve okán lett a Palócföld nemzeti irodalmunk szülőföldje - szögezte le a tanárnő, aki külön is szólt az író humoráról, kritikai készségéről, szülőföld- és hazaszeretetéről, amelynek poézise varázslatossá teszi a tájhazát. „Ébredés” címmel a Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai ás diákjai mutattak be Mikszáth népi világát megidéző színdarabot, amelyet Varga László írt és rendezett. A zárszót dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója mondta el, külön is megemlékezve a Madách-Mikszáth irodalomtörténeti hagyaték a városba való visszakerüléséről, a nógrádi identitásház szellemi kisugárzásáról. A Balassagyarmati Rézfúvós Kvintett játéka, illetve a Mikszáth Kálmán Középiskola diákságának közreműködése is emelte az ünnep fényét.
