Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-09 / 284. szám

2009. DECEMBER 9.. SZERDA KOZELET ügynöközés. Becsületsértés és rágalmazás miatt elítélte Ungváry Krisztiánt a Fővárosi Bíróság, mert „besúgónak” nevezte és a pártállami állambiztonsággai hozta összefüggésbe Kiss László alkotmánybírót. A nem jogerős ítélet a törté­nészt egy év próbára bocsátotta. Ungváry nem tudta bizonyítani állításait. Nem is kérdés a vallás hír&háttér Népszámlálás: országismeret vagy manipuláció? A történelmi egyházak hívei támogatták, hogy a népszámlálásban szerepeljen kérdés a felekezeti hovatartozásról Románia: csalás 136 ezer szavazattal? A román szociáldemokra­ták tegnap megóvták az al­kotmánybíróságnál az el­nökválasztás második for­dulójának eredményét, és a választás újbóli kiírását kérték. Szerintük 136 ezer szavazatról tudják bebizo­nyítani, hogy hamis. A vá­lasztás eredménye szerint a jobboldali Traian Basescu 70 ezer szavazattal kapott többet ellenfelénél. Visszafogadták Ficóékat az európai szocialisták a robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) szlovák kormány­párt ismét teljes jogú tagja lett az Európai Szocialisták Pártjának. A Smer ideigle­nes tagságát 2006-ban füg­gesztették fel, mert koalí­cióra lépett a Jan Slota-féle nacionalista Szlovák Nem­zeti Párttal. A MSZP elle­nezte a döntést, de nincs vétójoga. Éles lőszert küldtek Szijjártó Péternek halálos fenyegetést tartal­maz az a levél, amelyet Szijjártó Péter fideszes poli­tikusnak küldtek egy éles lőszerrel együtt - közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. „Ön annyit hazudott, hogy szervezetünk halálra ítélte. A mellékelt lőszerből 30 da­rabot betáraztunk egy gép­pisztolyba. Az ítéletet végre­hajtjuk” - írták a levélben. Szijjártót halálra ítélték Fogyatékosságról igen, vallásról nem lesz kérdés a 2011-es népszámlálá­son. Szembekerültek egy­mással a történelmi és a kisebb egyházak. Vég Márton A hagyományokkal szakítva nem kérdez rá a vallási, feleke­zeti hovatartozásra a 2011-es népszámlálás kérdőíve, ellenben a fogyatékosságra igen. A parla­ment hétfőn 190 igen, 158 nem és 2 tartózkodás mellett elfogad­ta a jogszabályt, amely szerint 2011 októberében lesz Magyar- országon újra népszámlálás. A kérdések között szerepelnek majd a nemzeti és etnikai hova­tartozásra, anyanyelvre vonatko­zó kérdések is, de ezekre nem lesz kötelező válaszolni. Rákér­deznek a nemre, születési időre, családi állapotra, lakóhelyre, születési helyre, iskolai végzett­ségre és a foglalkozásra is. „Ha jövőre mi adjuk a kor­mányzati többséget, akkor meg­változtatjuk a törvényt, amely­ben természetesen szerepelni fog a vallási kérdés” - fogalma­zott Balog Zoltán. A emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság fideszes elnöke hozzá­tette: a válaszadás hangsúlyozot­tan önkéntes és névtelen lesz. A törvényjavaslatot készítő Mi­niszterelnöki Hivatal ellenben éppen azzal érvelt a vallásra vo­natkozó kérdés ellen, hogy arra úgy sem lehetne kötelező a vá­laszadás, így semmilyen, dönté­seknél használható információ­hoz nem jutnának. Az MSZP ellenállása annak köszönhető, hogy szerintük a Fi­desz vezette kormány nem az egyszázalékos fölajánlásokkal, hanem a népszámlálási adatok­kal arányosan támogatná az egy­házakat. „Az egyházak megosz­tottak voltak ebben a kérdésben. Van számos olyan egyház, amely nemhogy nem kérte, ha­nem határozottan ellenezte a kérdést” - hangsúlyozta Fogara- siné Deák Valéria. Az MSZP-s politikus szerint a fogyatékos­ságra azonban azért lehet rákér­dezni, mert az érintetteket kép­viselő érdekvédelmi szervezetek beleegyeztek ebbe. A hívők túlnyomó többségét tömörítő katolikus és reformá­tus egyház, valamint az evangé­likusok és baptisták támogatták a vallási kérdést. így kisebbség­be kerültek a kisebb egyházak, amelyek a 2001-es népszámlá­lás előtt is ellenezték a felmé­rést. A Hit Gyülekezete szerint a felmérés elvileg névtelen, de a lakcím rögzítése mégis lehetősé­get ad az azonosításra. A Ma- zsihisz álláspontja régóta válto­zatlan: az önkéntes bevallás nem ad megbízható eredményt, és manipulálhatók lesznek az adatok. Nem támogatta a kérdés felvételét a Magyarországi Kris- na-tudatú Hívők Közössége és a Buddhista Misszió sem. Az egyszer már elfogadott tör­vényt Sólyom László megfonto­lásra visszaküldte az Országgyű­lésnek, de a T. Ház nem fogadta el az államfő kifogásait. A val­lásra vonatkozó kérdés az 1870- tól kezdve 1949-ig mindig szere­pelt a népszámlálások kérdő­ívén. Az 1960 és 1990 közötti négy népszámlálás ezzel a kér­déssel nem foglalkozott, de a rendszerváltás után ismét elő­vették. Kevesebb kölcsön, több katona FONTOS kérdésekről szava­zott hétfő este a parlament: 2010 júniusától egy ember egy évben csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú köl­csönt, például személyi köl-, csont maximum 250 ezer fo­rintig. Egyhangúlag elfogad­ták a honatyák, hogy 2012­től bevezetik az önkéntes tar­talékos haderőt. Ennek lénye­ge: 4000 főt úgy alkalmaz a honvédség, hogy az önkénte­sek megtartanák civil foglal­kozásukat. Rendezték a tűz­oltók túlórapénzét és a nyug díjas rendőrök visszafoglal- koztatását. Csak a lopást segítette a BKV szervezetlensége botrány Felelősség nélkül írhattak alá szerződéseket a közlekedési vállalatnál az igazgatók A BKV-t vizsgáló bizottság felké­ri Kocsis István vezérigazgatót, hogy az elmúlt hat évre vissza­menően adjon tájékoztatást ar­ról, milyen ügyvédi irodákkal állt szerződésben a vállalat - er­ről keddi rendkívüli ülésén dön­tött a testület. Fel­kérték Demszky Gábor főpolgármes­tert is, nézzen utá­na, hogy a vesztege­tési botrányban megnevezett há­rom ügyvédi iroda dolgozott-e az önkormányzatnak is. Tomasitz István, a BKV megbí­zott jogi igazgatója beszámolt ar­ról, hogy Sziebert György, az elő­zetes letartóztatásba helyezett volt jogi igazgató értékhatár nél­Újra kell gon­dolni a BKV szervezettségét. kül írhatott alá szerződéseket, fe­lelősséggel azonban nem tarto­zott értük. A BKV informatikai igazgatója, akit a rendőrség szin­tén meg akart hallgatni, egyedül 50 millió forint értékhatár alatti szerződéseket írhatott alá, má­sodmagával pedig 50 és 500 millió fo­rint közötti értékűe­ket. A férfi állítólag Ausztriába utazott síelni, de előtte Hl NI elleni vé­dőoltást kapott, amitől belázaso­dott, így most külföldön gyógyul. így nem hiába ült össze a BKV-s ügyeket vizsgáló bizott­ság, ugyanis kiderült: a közleke­dési cégnél tapasztalható rendet­lenség és szervezetlenség kizá­Kocsis István már nem vállal közösséget a lebukott Sziebert Györggyel rólag a lopást segítette. Hogy ez miért pont most kezdett el min­denkit zavarni, arra nincs ma­gyarázat, de az MSZP minden­esetre felszólította Kocsis Ist­vánt, hogy január 13-ig gondolja újra a vállalat szervezettségét. „Azonnali rendteremtésre van szükség a BKV-nál” - hangsú­lyozta Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője. A Fidesz szerint az MSZP és az SZDSZ 1994 óta bűnszövetségben rabol­ja ki a Fővárosi Önkormányzatot és a BKV-t. A cég jogi igazgató­ját, Sziebertet egy mélygarázs­ban érték tetten, amint 10 millió forintot vett át egy a közlekedé­si vállalattal szerződésben álló cég munkatársától. ■ V. M. Fordult a kocka, illetve a bírósá­gi szereposztás, ugyanis tegnap megkezdődött a Budaházy György és hét társa által a BRFK ellen indított polgári per. A je­lenleg terrorcselekmény és más bűncselekmények gyanúja mi­att előzetes letartóztatásban lévő Budaházyt kommandósok kísér­ték a bíróságra. Budaházyék sze­mélyiségi joguk megsértése mi­att fejenként egymillió forintot kémek. ■ Fejenként egymillió forintos kártérítést kérnek Budaházyék. Azt is kérik a bíróságtól: a rend­őrség szolgáltasson nekik elégté­telt úgy, hogy egy országos napi­lapban az alperes költségén köz- zétehessenek egy közleményt, amely szerint a BRFK jogellene­sen intézkedett ellenük. Szerin­tük ugyanis ez történt 2003. ápri­lis elsején, az EU-csatlakozásról szóló népszavazási kampány köz­ben, amikor délután háromtól es­te tíz óráig fogva tartották őket. A rendőrség jogi képviselője a kereset elutasítást kérte, mert ugyan az eljárások nem állapí­tották meg Budaházyék bűnös­ségét, de ez önmagában nem te­szi a BRFK eljárását jogellenes­sé. Az ügy előzménye: EU- ellenes plakátokat ragasztottak ki a főváros több pontján. A pla­káton egymás alatt volt egy ho­rogkereszt, egy vörös csillag és az Európai Unió csillagokkal övezett jelképe. A horogkereszt és a vörös csillag mellett két, egymást megfogó kéz, az EU jel­képe mellett pedig egy kézfogás­ra váró kéz volt látható. ■ V. M. Nem mindegy, melyik börtönbe kerül az ember Olyan különbségek vannak a börtönök között, hogy azok már megkérdőjelezik az egyenlő el­bánást. Erre a végkövetkeztetés­re jutott az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, miután végigjárta az ország büntetés­végrehajtási intézeteit. „Jelentős különbségek vannak a régi és az új, az ország keleti és nyugati ré­szében lévők, valamint az előze­tes letartóztatásban lévőket, il­letve a kiszabott szabadságvesz­tést töltőket befogadó intézmé­nyek között” - fogalmazott Szabó Máté. Az előzetesen fogva tartot­tak helyzete súlyosabb, mint a ténylegesen elítélteké, holott ők még nem bizonyultak bűnösnek a bíróság előtt. Az ombudsman a megoldandó feladatok közé so­rolta még az ünnepnapi kapcso­lattartást, a családos látogatást, a mindennapos fürdést és a fogya­tékosok speciális igényeinek ki­elégítését. „Korlátozottak a le­hetőségeink a fejlesztésekre a pénzügyi helyzet miatt” - hang­súlyozta Kökényesi Antal, a bün­tetés-végrehajtás országos pa­rancsnoka. Nincs pénz a börtö­nök bővítésére vagy akadály- mentesítésére sem. ■ V. M. Budaházyék ellen védekeznek a rendőrök a bíróságon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom