Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-09 / 284. szám

6 GAZDASÁG 2009. DECEMBER 9., SZERDA A BUX index 2009. december 8-án I 21400 21200 21000 í 20800 20600 20400 20200 20000, poirt/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT Előző napi záróérték: 21204 15.36, atíewYoftá? tőzsde nyitása /i NYERTESEK ■■■HBIillKiill 21600 2,00 18 | Émász VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár ÍR) VafceásfS) «FI OTP 5 353-4,35 18 277 HM 15 575-4,24 2 951 Econet 121-3,20 53 Rába 671-3,03 24 KEG 605-2,26 22 FHB 1266-2,23 24 Richter 42 450-2,16 1323 PannErgy 770-1,78 14 Egis 19 000-1,52 71 A BUX index az elmúlt napokban 20 600--------------------------------­M/ 11.30 12.01 12.02 12.03 12.0412.07 FORRÁS: bét BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.08.) EUROBÚZA 2010. március 29 900 TAKARMÁNYBÚZA 2010, március___________28000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március__________31200 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március_______________28000 OL AJ NAPRAFORGÓ 2010. március 70 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 8-án. /Ft $/Ft CHF/Ft f ■■ f 269,63 181,59 178,43 +0,18 Ft-0,38Ft +0,22 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,25 2,25 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UnlCredlt Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MII .1.10 FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.08.) Immlmilllllia Vételi Eladási! Allianz Bank 262,74 276,22 Budapest Bank 261,35 277,51 CIB Bank 258,62 280,18 Citibank 262,15 283,99 Erste Bank 261,90 276,98 K&H Bank 262,05 277,15 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 266,71 280,39 Raiffeisen Bank 267,21 279,23 Drágul a lakossági gáz energia Az áram árának alakulása a szolgáltatóktól függően változik Jövőre jelentősen megnőnek a Mavir Zrt. által felszámolt tarifák, mert maga a társaság is drágábban jut tartalék energiához Jövőre drágább lesz a föld­gáz, az áram ára azonban a szolgáltatóktól függ, va­lahol csökken, valahol pe­dig növekszik. B. Horváth Lilla Január 1-jétől várhatóan átlag 3,9 százalékkal drágul a földgáz nettó végfelhasználói ára - jelen­tette be tegnap a Magyar Energia Hivatal (MÉH) főigazgatója, Matos Zoltán. Az áramárak egyes egyetemes szolgáltatóknál növek­szenek, máshol biztosan csök­kennek. Ez az áremelés a lakosságnak 5,6 százalékos drágulást jelent, a többi fogyasztói csoportnak vi­szont olcsóbb lesz a gáz. A kü­lönbség abból adódik, hogy az ár­képzésben a jövő év júliusáig fo­kozatosan megszűnik a keresztfi­nanszírozás, tehát a lakossági ár közeb't a piacihoz, a többi felhasz­nálóval pedig egyre kisebb mér­tékben finanszíroztatják a lakos­sági gázfelhasználást. A lakossági 5,6 százalékos emelésből 4,3 százalék a gáz drá­gulása, ez még módosulhat a fo- rint/dollár árfolyam változásá­nak függvényében. A maradék 1,3 százalék több tételből jön össze, például a rendszerhaszná­lati díjból, a kiegyenh'tő díjból, a kereskedők árréséből és a bizton­sági gáztároló fenntartására for­dítandó részből. A rendszerhasználat drágulá­sa a jövő évi villamosenergia­árakban is megérződik. Bár az áramkereskedők e díjaikat csök­kenteni fogják, az országos háló­zatot kezelő Mavir Zrt az egyete­mes szolgáltatásban 53 százalé­kos áremelésre készül. Mivel a két áramszálh'tási díj különböző súllyal jelenik meg a végfelhasz­nálói árban, a lakossági rendszer­használat 2010. január 1-jétől 4,8 százalékkal lesz magasabb. A Mavir azért emelte meg ilyen lát­ványosan (kilowattóránként 1,535 forintra) a díjait Matos Zol­tán szerint, mert jövőre az ideinél sokkal többe kerül a tartalék áramkapacitások lekötése, mi­közben csökkennek a tranzitbe­vételei és a határkeresztező ka­pacitások használatáért kapott díjbevételei is. Tavaly egyébként még magasabb (kilowattórán­ként 1,672 forint) volt a Mavir rendszerhasználati díja, vagyis a 2010-es növekedés csak az idei csökkenés után tűnik nagynak. Ha a jövő évi végfelhasználói áramárban csak a végfelhaszná­lói díj emelkedne, maga az áram­ár nem változna, akkor az egye­temes szolgáltatók végső árai mintegy 2 százalékkal nőnének. Várhatóan ez vagy kedvezőbb lesz a helyzet az Elmű és az Émász esetében. „Biztos, hogy e két cég nem emel áramárat janu­ártól, a csökkentés lehetőségét még vizsgáljuk” - tudtuk meg Boross Norberttól, a csoport szó­vivőjétől, aki azonban az esetle­ges csökkentésről nem beszélt. Az E.On végfelhasználói áram­ára 3 százalékkal csökken majd Matos Zoltán szerint, a Démászé pedig szinten marad. A hivatal intézkedéseket dol­goz ki az olyan esetekre, amikor egy versenypiaci energiakeres­kedő nem tudná ellátni vevőit. Ezeket az előkészületeket a stabil gázszállító nélküli, de rendben szállító EMFESZ Kft. helyzete is időszerűvé teszi. Ha mégsem len­ne gáza, lakossági ügyfeleit be kell majd fogadnia a területileg il­letékes egyetemes szolgáltató­nak. A MÉH viszont az ipari fel­használóknak is megoldást ke­res. Matos Zoltán elmondta, hogy akkor sem vonnák meg feltétle­nül a kft. gázkereskedői engedé­lyét, ha - mint azt a MÉH elvár­ja - nem tudná felmutatni, hogy a tél végéig honnan látja el ügy­feleit Ilyen igazolási kötelezettsé­gük nincs a versenypiaci szerep­lőknek, de mivel az EMFESZ a spotpiacról vásárol, a MÉH jobb­nak látná, ha legalább a télre több hónapos szerződéssel ren­delkezne. Erre - tudtuk meg a céghez közeli forrásból - nem kell sokáig várni. Napokon belül megszülethet az EMFESZ-nek az E.Onnal a gázév végéig - azaz március 31-ig - szóló gázvásárlá­si szerződése. Kiemelkedő a magyar cégek állami támogatása az unióban Magyarországon tavaly 2,5 milli­árd eurónak megfelelő állami tá­mogatásban részesültek az ipar- vállalatok, szolgáltató cégek és agrárgazdálkodók - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A tagországok állami szubvencióit összegző State Aid Scoreboard legfrissebb változata szerint ez az összeg a GDP nagyságához viszo­nyítva példáüanul magas volt az unióban: a 2,38 százalékos ma­gyar mutató több mint négyszere­se az átlagnak. Nem egyszeri ki­ugrásról volt szó, hiszen 2003-2008 között 0,10 százalék- ponttal csökkent a magyar szub­venciós ráta, az EU-ban pedig ugyanezen idő alatt 0,05 pontos volt a csökkenés. m Négyszerese a magyar állami szubvenció az uniós átlagnak. Tavaly a szokásos támogatá­soknál jóval nagyobb összegű rendkívüli válságsegélyek folyó­sítására is engedélyt kértek a tag­államok. A programok keretösz- szege 3632 milliárd euróra rú­gott, ebből 957,5 milliárdot érvé­nyesítettek ténylegesen a kormá­nyok, és ez valamivel több mint 212 milliárd eurós kifizetést je­lentett a költségvetéseknek (a ga­ranciavállalásoknak például csak töredéke számít tényleges teher­nek). Ugyanakkor a „rendes” szubvenciókra csupán 67,4 milli­árdot folyósított az EU27. Magyar- ország a rendkívüli szubvenciók­nál igencsak visszafogott volt: az unió által engedélyezett magyar válságkezelési programok 6,03 milliárdos keretösszege például csupán a fele volt a Szlovénia szá­mára megítéltnek. A Európai Bizottság hamaro­san távozó, versenypolitikáért felelős tagja, Neelie Kroes elége­detten nyugtázta, hogy a tagor­szágok immár támogatásaik zö­mét nem egy-egy cég életben tar­tására, hanem horizontális célki­tűzések megvalósítására adják. Az iparnak és a szolgáltató szek­tornak kifizetett szubvenciók 88 (Magyarországon 81) százaléka minősül ilyennek. Jellemzően a térségfejlesztési célú, illetve a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét szol­gáló támogatások tartoznak eb­be a - foglalkoztatási hatását te­kintve sokkal előnyösebbnek tartott - kategóriába. «VG Ügyfélszerző akcióba lendült a Tigáz GÁZSZOLGÁLTATÓJUKTÓL VALÓ kilépési nyilatkozatot postá­zott az EMFESZ lakossági ügy­feleinek a Tigáz Zrt A levélben arról igyekszik meg győzni a címzetteket - koráb­bi, saját vevőit -, hogy jobb és biztonságosabb szolgáltatást kapnak, ha visszatérnek hoz­zá. A közelmúltban az EMFESZ-től 16 ipari fogyasztó ment el, ezek együtt napi 130 millió köbméter fogyasztást képviseltek. Viszont ugyaneb­ben az időszakban 73-an jöt­tek, összesen 196 millió köb­méteres fogyasztással, vagyis az egyenleg pozitív. Januárban érkezik a pluszpénz kórházak Már decemberben átutalják a hatmilliárd forintot A plusz hatmilliárd forintot a kórházak jövő év januárban kapják meg - jelentette ki teg­nap az egészségügyi miniszter. Székely Tamás közölte, hogy mivel ez az összeg a jövő évi költségvetésben szerepel, ezért nyilvánvalóan ez a pénz csak január 1-je után érkezhet meg az intézményekhez. Az össze­get az egészségbiztosító de­cemberben elutalja, de a pénz csak január 1-jével válik hoz­záférhetővé. Az intézmények és a kormány között október­ben - a kórházak pluszfinan­szírozásáról - létrejött meg­egyezés is azt tartalmazza, hogy a jövő évi büdzsé terhére történik a kifizetés. Székely kijelentette, hogy az egészségügyi kormányzat tart­ja magát az akkor létrejött egyezséghez. „A kórhá­■ A jövő évi bü­dzsé terhére utalnak. zi szövetségek képvi­selőivel közösen meg­szövegezett megállapo­dás is úgy szól, hogy a jövő évi költségvetés terhére tudják ezt a pénzt kifizetni” - emlékez­tetett a tárcavezető. Ősszel a kórházi veze­tők egyeztetést kezdemé­nyeztek az egészségügyi miniszterrel, mert veszély­ben látták az intézmények finanszírozását. A több- fordulós megbeszé­léssorozat végén ar­ra a megállapo­dásra jutottak, hogy október­ben 4,5 milliárd forintot, majd de­cemberben további 6 milliárd forintot folyó­sítanak a kórházaknak és szakrendelőknek, r továbbá jövő év elején plusz egyhavi finanszí­rozásban részesülnek az intézmények. ■ Székely: Tartjuk az ígéretet Könnyítések munkanélküli lakáshiteleseknek Ma lép életbe az a törvénymódo­sítás, amellyel a kormány a munkanélkülivé vált és az átme­netileg fizetési nehézséggel szembesülő lakáshitelesek szé­lesebb körének kíván segítséget nyújtani - közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. A gazda­sági válság hatásai miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó törvény alap­ján már az idei év közepétől igénybe vehetők a kedvezmé­nyek, a segítség azonban kevés rászorulóhoz jutott el. Ezért könnyítettek a feltételeken, s a módosítást az Országgyűlés és az Európai Unió Bizottsága is jó­váhagyta. Fontos változás, hogy a kedvezmény igénybevételét nem befolyásolja, hogy az adós munkaviszonya 2008. szeptem­ber 30-át követően milyen okból szűnt meg. Hosszabb lesz az áthidaló köl­csön visszafizetésének határide­je, csökken a minimálisan fize­tendő törlesztőösszeg, valamint nagyobb értékű lakással rendel­kezők is igényelhetik a segítsé­get. Meghosszabbították a ked­vezményes program igénybevé­telének határidejét is: az új sza­bályok szerint az áthidaló köl­csönt 2010. december 31-ig le­het igényelni. Az elérhető ked­vezmények formáiról, igénybe­vételük módjáról a Pénzügymi­nisztérium honlapján részletes ismertető található. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom