Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-31 / 301. szám

2009. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ 7 Néhány óra múlva utolsó, polgármesterként elkezdett évét köszönti Agócs József, a 2010-ben esedékes önkormányzati választáson biztosan nem indul már. Egy nehéz év értékelésére kértük fel, s kiderült: a gazdasági válságot is túl lehet élni, csak tudni kell, meddig ér a takaró. Szigorú költségvetés - működő város Andó Ákos Főlek. - Milyen évet zárt Fülek? - fag­gattuk a hatvankét éves Agócs Józsefet.- Most pontosan illik ide a közhely, miszerint a körülményekhez képest jót. Sikerként könyvelhetjük el, hogy gazda­ságilag kifogástalanul működött a vá­ros hivatala és az intézmények. Kis vá­ros vagyunk, mégis 14 intézmény fenn­tartása a feladatunk, s a gazdag közös­ségi élet fenntartásához is elengedhetet­len a pénz. Szerencsére minimális megszorítások mellett minden intéz­mény működőképességét sikerült meg­tartanunk. Az első fél évben gyakorla­tilag alig éreztette hatását a válság, mégis már ekkor előre elkészítettünk többféle koreográfiát a kezelésre, s nem kezdtünk bele nagy anyagiakat lekötő projektekbe. A második fél évben okos, beosztó gazdálkodással kellett egyen­súlyoznunk, hiszen az érkező fejkvóta 17 százalékkal csökkent.- Hogyan tudták tartani a működőké­pességet?- Gyakorlatilag csak a legfontosabb fejlesztéseket finanszíroztuk, illetve a városi intézmények költségvetését öt százalékkal csökkentettük, csak a mű­ködéshez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat engedhettük meg. A csök­kentés azonban nem érintette a nyolc iskolai intézményt, ahol a teljes állami támogatást megkapták. Év végén így ju­talmat is tudtunk adni a város 430 alkal­mazottja számára, s el kell mondanom, megérdemelték: nehezebb a munka ak­kor, amikor a nincsből kell valamit csi­nálni. Összességében minden feladatun­kat elláttuk, működtettük a várost, s a jö­vő évre is hasonló szigorú költségvetést fogadtunk el, amihez tartjuk magunkat addig, míg meg nem bizonyosodunk ar­ról, hogy a válságnak vége.- Ebben a nehéz időszakban is fejlő­dött a város...- Valóban, hiszen elkészült a nyugdíjasotthon, amely 53 idősnek biz­tosít teljes ellátást, 24 órás felügyeletet, orvosi ellátást havi 7000 koronának megfelelő euróért. A város első negyed­éves költségvetéséből 13,6 millió koro- nányit fordítottunk a szolgáltató rész be­fejezésére, így ismét gazdagabb lett a város egy intézménnyel. Személyes bá­natom, hogy bár korábban nagy érdek­lődés mutatkozott az idősotthon iránt, je­lenleg mindössze harmincötén lakják az épületet, márpedig az csak teljes ki­használtsággal rentábilis. Ez volt ez év- ben a legnagyobb és mondhatom, hogy az egyetlen fejlesztés, hiszen májustól a fejlesztések megálltak. Csak olyan fej­lesztéseket fogunk a jövőben is elkezde­ni, amelyekre biztosan látjuk az anyagi fedezetet. Többféle forgatókönyvet ké­szítettünk a 2010-es költségvetésre is, s bár minden banknál hitelképesek va­gyunk, ezzel az eszközzel csak a legvég­ső esetben élünk, akkor sem működés­re fordítva azt. Óvatosan, nagyobb rizi­kót nem felvállalva lépünk előre. Ter­veztük a Palóc Út Egyesülettel a vártám­fal megerősítését, a turisztikai infor­mációs központ udvarának burkolását, amelyet - az utófinanszírozás miatt - hi­telből kell elkezdenünk, de ebben az esetben ez felvállalható. Ilyen racionális döntések kellenek ahhoz, hogy megőriz­zük működőképességünket, de fejlőd­jünk is. Az elmúlt hét esztendőben mint­egy kétszázmillió koronányi fejlesztés történt a városban, azaz ennyivel gyara­podott a város vagyona.- Mire lehet a legbüszkébb Fülek váro­sa 2009-ben?- A vármúzeum idén húszezer láto­gatót fogadott, ez három és fél ezerrel több mint korábban. Azok pedig, akik a vár miatt idelátogatnak, itt költik a pénzüket is, s az itt működő vállalkozá­sok, vállalkozók gyarapszanak ezáltal. Ugyancsak büszkék lehetünk a szep­temberi idegenforgalmi világnap ren­dezésére, csak a szombati napra több mint tizenkétezren látogattak Fülekre. A rendezés joga elismerés, s talán a 2008-as nógrádi turisztikai központ projektjének sikere is közrejátszott ab­ban, hogy házigazdái lehettünk egy ilyen eseménynek, hiszen a szlo­vák-magyar határon átívelő pályázatok közül az volt a legsikeresebb.- Néhány nap múlva már 2010-et írunk. Milyen évre számítanak?- Ugyanolyanra, mint ahogyan a 2009-es év befejeződött. Sok még a bi­zonytalan tényező. A költségvetést a túl­élésre állítottuk össze, persze vannak kidolgozott alternatíváink arra az eset­re, ha javul a gazdasági helyzet. A ko­rábbi évekkel ellentétben kevesebb a fejlesztésre elkülönített keret. A válasz­tási programban feltüntetett fejleszté­seket már megcsináltuk, még afelett is. A Jeszenszki utca aszfaltozása, járda építése még nagy tervem, a csatornázás itt már korábban megvalósult. Ez mint­egy ötmillió koronányi beruházás, ami­nek előteremtéséhez azonban értékesí­teni kell pont ennyi önkormányzati in­gatlant. A Tesco komolyan érdeklődik egy terület iránt a városban, előszerző­dést is kötöttünk, de ez még képlékeny. S persze járdákat, parkolókat kellene építeni.- Jövőre önkormányzati választásokat tartanak. Indul a polgármesteri székért?- Nem.-És a fia, Attila?- A polgármesteri funkció összetett tevé­kenység, én azt szoktam mondani: ötven év alatt jól gondolja meg, aki belevág. S nem csak a tapasztalat miatt Aki fiatalon elvál­lalja, az felhagy a korábbi kenyérkereseté­vel, két-három ciklus után azonban nagyon nehéz visszaállni a régi kerékvágásba.- S politikusból vissza kell állni hétköz­napi polgárrá...- Nem tartom magam politikusnak. A politika inkább az az eszköz, amivel pénzt lehet a városnak hozni. Emiatt persze néha az ember becsületébe gá­zolnak, de ezt is vállalni kell. Nem sike­res politikus, sikeres polgármester akartam mindig is lenni. Emiatt vallom azt is: nem két hétig, hanem négy évig kell kampányolni.- A beszélgetés alatt még mindig sok­szor koronában számolt. Milyen tapasz­talatai vannak, lassan egy évvel az euró bevezetése után?- Nekem és úgy látom, sokaknak idő­be telik, amíg átállunk az új fizetőesz­közre. Nyilván, több mint negyven évig használtuk, ez az egyik ok. Másrészt ez évben még a korona és az euró is szerepel minden számlán, kimutatás­ban. Nehéz, hiszen a váltószám magas (1 euró = 30,126 korona), s akik milli­ókkal számolnak, azoknak nehéz euróra átállni. Olyan kevésnek tűnik. Ez főleg benzinkúton, vagy étteremben érdekes, hiszen ami régen öt-tíz korona volt, az most egy-két eurócent. De 2010- től az átállás biztosan felgyorsul majd.- Milyen a hátországa, hogyan tudja a hi­vatal problémáit kezelni a hivatalon kívül?- Támaszkodhatok a családomra, a fe­leségemre, a lányomra és a fiamra, akik­re nagyon büszke vagyok. Megpróbálom átadni a gyermekeimnek azt a tapaszta­latot, amit eddig magamévá tettem, úgy is mondhatnám, az utóbbi két évben többet beszélek, mint korábban. Van egy több mint fél évszázados hobbim, a galambá- szat, ami felelősségre tanított és rengeteg örömet adott, valamint ad a mai napig is.- Hol köszönti az új esztendőt?- Otthon, családi körben, nem vagyok egy nagyon szórakozni járó típus. Ez­úton kívánok az olvasóknak is jó egész­séget, sikert és toleranciát, valamint több figyelmet egymás iránt... Agócs József, Fülek polgármestere Az 53 főt befogadni képes nyugdíjasotthon

Next

/
Oldalképek
Tartalom