Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-31 / 301. szám

S8MMB szolgáltatóm nem adja vissza a pénzt gáz Olvasónk a korábbi gázszolgáltatója helyett másikat választott. A szer­ződés felmondásának idő­pontjában a régi szolgálta­tónál 61 ezer forint túlfize­tése volt, s azt sehogy sem tudja „visszaszerezni”. Az úr már telefonált, e-mailezett, és személyesen is járt a volt szolgáltatónál. Hiába. Sőt, az ügyintéző azt mondta neki, ha náluk ma­radt volna, már rég vissza­kapta volna a pénzét. Sajnos a piaci közműszolgál­tatók megjelenésével elsza­porodtak a hasonló esetek. Az úr először írjon hivatalos levelet a volt szolgáltatónak - ajánlottan és tértive- vénnyel -, amelyben mellé­kelten küldje el a túlfizetést mutató, legutolsó számlale­vél másolatát. Erre a külde­ményre a címzettnek 30 na­pon belül válaszolnia kell. Ha nem teszi, a fogyasztóvé­delemhez lehet fordulni a válasz elmaradása miatt. Olvasónk megteheti azt is, hogy személyesen viszi be még egyszer a számlalevelet. De akkor már ne elégedjen meg az ügyintézővel - kérje a vezető beosztású alkalma­zottat. Szintén elképzelhető megoldás addig telefonálni, amíg nem utalják vissza a pénzt, azaz a „nyakukra jár­ni". Akad olyan ügyfél, aki ezt tette - hat telefon után visszautalták számára az összeget. Ha a régi gázszolgáltató nem fizeti vissza a tartozását, nincs más hátra, mint perre vinni az ügyet. Végtére is két fél áll szemben: az ügy­fél, aki fizetett egy olyan szolgáltatásért, amit nem ka­pott meg, és a szolgáltató, amely pénzt fogadott el olyasmiért, amit nem nyúj­tott a másiknak. A per során a felperes nagy eséllyel a ka­matokat is behajthatja a cégen. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Több, de még mindig kevés halászat Átvészelte a válságot az ágazat: nőtt a fogyasztás Eddig átvészelte a válsá­got a halágazat, ám az ag­rártámogatások elvonása súlyos következmények­kel járhat. A fogyasztás ugyan nő, ám a legke­vesebb hal még mindig a magyaroknál kerül az asztalra a kontinensen. Gyükeri Mercédesz Az országon belül vannak ugyan eltérések, ám általánosságban elmondható, a válság nem any- nyira éreztette hatását a halága­zatban - mondta el a Világgaz­daság érdeklődésére a Magyar Haltermelők Országos Szövetsé­gének és Terméktanácsának ügyvezető elnöke. Orosz Sándor­tól megtudtuk: az egy főre jutó éves halfogyasztás 1997 óta 2,7- ről 4,2 kilogrammra nőtt - ha­zánk még így is sereghajtó a 17 kilós átlagfogyasztást produkáló Európában -, és a termelők azt remélik, a jövő évtized közepére eléri a hat kilót. Az ügyvezető el­nök szerint a növekedés főleg az egészséges étkezés terjedésé­nek, illetve a hallal kapcsolatos marketingnek - például a hallal kapcsolatos eseményeknek, fesztiváloknak - köszönhető. A növekedést megerősítette a legnagyobb hazai halfeldolgozó kapacitással rendelkező Balato­ni Halászati Zrt. elnök-vezérigaz­gatója is. Hegedűs Gyula azon­ban inkább a fogyasztók növek­vő árérzékenységével magyaráz­za a haltermékek iránti emelke­dő keresletet. Az elsősorban ponttyal és bu­sával foglalkozó társaság eladá­sainak 40 százalékát realizálja a karácsonyi időszakban, míg termékei 20 százalékát húsvét környékén. A karácsony uralma az ágazat egészéről is elmond­ható: a 22-24 ezer tonnás hazai haltermelés közel egyharmada ilyenkor talál vevőre. Ami a hazai piacot illeti, Orosz Sándor pozitívumként az afrikai harcsa iránti növekvő keresletet említette. Mint elmondta, egy év­tized alatt a második legnépsze­rűbb fajtává vált az itthon, inten­zív körülmények között tenyész­tett hal. A tendenciák ugyanak­kor azt mutatják, éves szinten mintegy 8 százalékkal csökken az élő étkezési ponty eladása. Er­re részben magyarázat, hogy a Az étkezési hal termelői ára (nettó, Ft/kg) 2006 194,1 2007 2008 2009 208,6* * Január-október. VfrGRAFlKA A hal fogyasztói árának alakulása decemberben (az előző év decembere = 100%) 2006 2007 2008 2009 ' November. •pass Forrás: KSH «®s9Äas§8j. s kereskedelmi láncok maguk da­rabolják, készítik elő a halat - a feldolgozókhoz képest jóval eny­hébb higiéniai feltételekkel - emelte ki Orosz Sándor. Az import ugyanakkor, eltérő­en a hazai élelmiszeripar legtöbb ágától, jelenleg nem veszélyezte­ti a szektort, jóllehet az uniós csatlakozást követő időszakban többször okozott piaci zavart a Csehországból és Lengyelország­ból érkező ponty. A nyomás eny­hülését egyrészt a szigorodó for­galomba hozatali szabályok ma­gyarázzák, másfelől az, hogy ezekben az országokban egy ví­rus miatt megcsappant a ponty­állomány. Orosz Sándor szerint egyelőre a tengeri halak behoza­Stagnálazár az idei karácsonyi szezon­ban a tavalyihoz hasonló áron kerültek kiskereskedel­mi forgalomba a halak. A jö­vő évi kilátásokkal kapcso­latban Hegedűs Gyula ki­emelte: az idén 530 tonnás értékesítésre számító társa­ság a termékeit áruházlán­coknak adja el, ezekkel pe­dig már a jövő évi árakban is megegyeztek. Fő kiskeres­kedelmi partnereik egyike ki­lónként - fajtától függően - öt-tíz forinttal olcsóbban ve­szi át 2010-ben halaikat, de van olyan is, amelynél válto­zatlan árra számíthatnak. tala sem jelent konkurenciát a hazai termelők számára. A fo­gyasztásban az 1997 óta tapasz­talt növekmény fele ugyanis ma­gyar termék, így szó sincs arról, hogy a behozatal szűkítette volna a hazai lehetőségeket. Arról azonban nincs szó, hogy problémamentesen működne a rendszerváltást is átvészelt - a húsz évvel ezelőtti szinthez ha­sonlóan ma is 23-24 ezer hektár halastófelületen, növekvő kibo­csátással működő - ágazat. Több millió forintos pluszkiadást je­lentene, ha a tervek szerint újra fizetni kell a vízkészletjárulékot, amely alól eddig felmentést kap­tak a halászati cégek. Ennél is nagyobb gondot jelenthet, hogy az uniós halászati reform része­ként jövő évtől már nem járna a termelőknek agrárkörnyezet­gazdálkodási támogatás. „Mivel ennek összege a nyerességel egyenlő, a kisebb termelőknek ez halálos döfés lenne” - hangsú­lyozta a terméktanács első embe­re, hozzátéve: reméli, a Brüsszel­lel folytatott vita Magyarország számára kedvező vége lesz. Az Európai Unió ugyanakkor ettől az évtől más formában is támogatja a haltermelőket: a Ha­lászati operatív program 2013- ig összesen 13,5 milliárd forintos forrást jelent, amelyből halasta­vak építésére és korszerűsítésé­re, illetve technológiai fejlesztés­re lehet pályázni. Ebből eddig 5,2 milliárd forintra érkezett tá­mogatási igény, amely 9,36 mil­liárdos fejlesztéseket jelent - tudtuk meg Orosz Sándortól. Munkabeszüntetés lehet a Volánnál SZTRÁJKOT HELYEZETT kilá­tásba januárra a vala­mennyi Volán társaság al­kalmazottját képviselő Vo­lán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Hoffmann Antal, a fórum képviselője szerint a mun­káltatói szövetséggel kötött kétéves bérmegállapodás jövőre 4,9 százalékos bér­emelést ír elő, de erről nem sikerült egyezségre jutni a Közúti Közlekedési Vállal­kozások Szövetségével. Nem érkezett meg a többlettámogatás NEM ÉRKEZETT MEG az egészségügyi intézmények­hez az a hatmilliárd forintos többlettámogatás, amelyről októberben egyezett meg a szaktárca a szakmai szerve­zetekkel - közölte a Straté­giai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület. Az egészségügyi tárca hétfőn közölte, hogy átutalta a pénzt. A szövetség szerint az összeg három-négy na­pos ellátmánynak felel meg. Szrájkot terveznek a BKV-dolgozok január 12-E nulla órától ha­tározatlan idejű BKV-sztráj- kot hirdetett több szakszer­vezet, mivel a szerdai egyeztetésen sem született megállapodás a kollektív szerződésről - mondta tegnap Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. A BKV menedzsmentje ért­hetetlennek tartja, hogy mi­ért nem írnak alá a szak- szervezetek egy olyan kol­lektív szerződést, amely azokat a pontokat tartal­mazza, amelyben már megegyezés született. Nemes újra sztrájkot hirdetett Kevesebb lesz végre a lánctartozás az építőiparban? biztos kéz A holnaptól hatályos új jogszabályok a remények szerint visszaszoríthatják a kontármunkát A beruházások felgyorsítását, a kontármunka felszámolását, valamint az építőipar egyik rák­fenéje, a lánctartozás megszün­tetését várja a kormány az ága­zatot érintő átfogó intézkedé­sektől. Ezek döntő többsége 2009. október l-jével életbe lé­pett, míg mások holnaptól hatá- lyosulnak. Sürgős szükség volt a határozott lépésekre, ugyanis sokéves mélypontjára érkezett az építőipar, amelyet a gazda­sági világválság mellett sajátos hazai gondok is sújtanak, így a példátlan mértékű - egyes szá­mítások szerint a 200 milliárd forintot is elérő - körbetartozás, valamint időhúzó adminisztrá­ciós akadályok. Holnaptól valamennyi építő­ipari közbeszerzési eljárásra ki­terjed a fedezetkezelő, a „biztos kéz” intézménye. A szándékok szerint ez garantálja, hogy a be­ruházáshoz szükséges fedezet az építkezés megkezdésekor rendelkezésre áll, biztosítja az alvállalkozók szerződésszerű ki­fizetését. A szakma szereplői azonban korántsem ilyen biza­kodók, úgy vélik, a jogszabály megalkotói nem vették figyelem­be az építőipar sajátosságait, így a biztos kéz nem fogja megállíta­ni a káros folyamatokat. A lánctartozások visszaszorí­tását célozza, hogy csökkentek a teljesítési biztosítékok. A minő­ségi munkát végző vállalkozókat O — u_ Kevesebb engedélyt kell jövő évtől beszerezni az építkezésekhez támogatva a kormány bevezette az építőipari kivitelezők regiszt­rációját, és szabályozta a pót­munkát, valamint a többletmun­kát - emlékeztet közleményében a gazdasági tárca. A tárca portál­ján (www.nfgm.gov.hu) pedig már elérhető az a költségvetési szoftver, amely az úgynevezett Fontosabb intézkedések ■ a lánctartozások átfogó jogszabályi kezelése m az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése m az építkezések minőségének javítása az építésfelügyelet megerősítésével árazatlan költségvetés készítésé­ben nyújt segítséget a közbeszer­zési eljárásokhoz. Ily módon le­hetővé válik az irreálisan ala­csony árajánlatok kiszűrése, amely a lánctartozások kialaku­lásának egyik melegágya. Felgyorsulhatnak az építkezé­sek azzal, hogy csökkentették az engedélyköteles tevékenységek számát. Harminc százalékkal kevesebb az engedélyhez kötött építési munkák köre, és egyötö­dével nőtt a sem engedélyt, sem bejelentést nem igénylő építése­ké. A program fontos eleme a megerősített építésfelügyelet, amely a kontárkivitelezések és az építőipari feketemunka fel­számolására irányul. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom