Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-28 / 298. szám

2009. DECEMBER 28., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE 3 Ismét Tarnócon járt az Ipoly Több család a művelődési házban töltötte a karácsony éjszakát [»siÄ* A víz bekerítette a Rákóczi út végén álló házakat Az udvart teljesen ellepte az ár (Folytatás az 1. oldalról.) Szombatra virradóra (hajnali négy órakor) nyolc házat ölelt körbe a víz. Hetet a Rákóczi út, egyet pedig a Dankó utca végén. 37 családot - kö­zöttük nagycsaládosokat - kellett ki­menteni és kitelepíteni házaikból. Őket a közeli óvodában és a művelő­dési házban szállásolták el. Szomba­ton reggelre azonban sokan vissza­mentek otthonaikba, mivel a lakó­térben nem volt víz. Reggel kilenc órakor 410 centiméteres volt a víz­mélység. Több udvart teljesen eltün­tetett a folyó. A veszélyeztetett házak ajtóit homokzsákokkal torlaszolták el a lakók, így óvva a belső teret a be­törő víztől. Délután egy órakor még mindig tartotta magát a vízszint, de azután Szlovákiából már apadást je­lentettek, s a helyiek kicsit felléle­gezhettek. Azt, hogy a település mindennap­jaiban mennyire játszik nagy szere­pet az árral szembeni védekezés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén novemberben egy nagyszabá­sú összefogásnak köszönhetően 160 méter hosszú árvízi töltést emeltek a gyakorlatban résztvevők. Ez azon­ban vajmi keveset ért a mostani helyzetben.- Olyan hirtelen jött a víz, hogy sem­mit sem tudtunk tenni ellene - tette hozzá a polgármester, aki a katasztró­favédelem embereinek segítségével vízhatlan ruhákat osztott a szerencsét­lenül járt lakóknak, hogy abban meg tudják közelíteni házaikat- Ez így nem mehet tovább! - mondta többször is Szabó Tibor, aki felidézte a 2005 áprilisi árvizet is. ­A polgármester elmondta, hogy azt remélik és még inkább azt sze­retnék, ha az érintett házakat meg­vásárolná az állam, azokat lebontat­ná és a területet ártérnek nyilvání­taná. Az egyik ott lakó például már többször is hangoztatta: négymillió forintért boldogan elköltözne, hi­szen nem lehet úgy élni, hogy min­den nagyobb esőzéskor attól kell rettegnie, mikor dől össze a háza. Az egyik elöntött házban élő kis­lány barátnőivel beszélgetett az ut­cán, s közben arról faggatták őt, me­sélje el pontosan mi történt. Miután a lány elmesélte a hajnali történése­ket, egyik társa azt kérdezte: és nem sírtál? A kislány elmondta: félelmetes volt arra ébredni, hogy körbevette házukat a víz, s mikor kihozták őket nagyon félt attól, hogy már nem me­het vissza szeretett otthonába. Az ár azonban nem csak az ipolytarnóciakat fenyegette: félő volt, a felgyülemlett víz elönti Litkét hogy a felduzzadt vizet elvezesse - mondta Szabó Tibor. így Litkén sze­rencsére nem okozott komolyabb gondot a megáradt Ipoly. A katasztrófavédelem munkatár­sai matracokkal segítettek, amelye­ket a művelődési házban helyeztek el, hogy szállást biztosítsanak a há­zukból kikényszerült lakóknak szombat éjszakára. Az óvodában pe­dig lángossal és paprikás krumpli­val vendégelték meg a bajba jutott családokat. Szabó Tibor elmondta: nem gon­doltuk, hogy idén karácskor ilyen „ajándékot” kapunk. Ez is megerő­sít bennünket abban, hogy muszáj összefogni végre és megoldani ezt az áldatlan helyzetet. A falu első em­bere azt tervezi, hogy a következő lépést a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium felé teszi meg és onnan kér segítséget a probléma ke­zelésére. - Addig csak bízni tudunk abban, hogy nem esik egyhamar annyi csapadék, amit az Ipoly ne tudna levezetni. * * * Az áradással kapcsolatban vasár­nap délután Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere lapunk­nak elmondta: amilyen gyorsan jött a nagy víz, olyan gyorsan le is vo­nult.- Nem vártam ezt a gyors lefo­lyást, mivel igen nagy víztömegről volt szó. Vasárnap reggel fél nyolc­kor 358 centimétert mértünk, a szombati 410 centiméteres tetőzés­hez képest ez óriási csökkenést je­lent - közölte. - A kultúrházban éj­szakázó 27 ember vasárnap reggel már száraz lábbal tudott bemenni otthonába, a Babtista Szeretetszol­gálat jóvoltából pétiig élelmiszercso­magot is kaptak.- Az Ipoly öntésterülete Litkére is kiterjed: főként a csárdái részen okozott gondot - közölte Vámos Zol­tán, Litke polgármestere. - A Dobroda megáradása viszont tény­legesen is veszélyeztette községün­ket. Szombat délután átvágattám a vasúti híd alatt a töltést és elenged­tük az áradást. E beavatkozásnak köszönhetően sikerült megóvnunk Litkét az árvíztől. Nem először... 2005 áprilisában kilenc ház került víz alá a településen. Éppen a mátrakeresztesi katasztrófa napján öntötte el az ipolytarnóci utcákat is a víz. Akkor is és most is mindössze egy ingatlan rendelkezett biz­tosítással. A vízszint akkor nem érte el a négy métert, mégis kilenc há­zat vett körbe teljesen a megáradt folyó. A Dankó Pista és Rákóczi út lakói azonban többször félhettek már, hiszen szinte minden évben van néhány nap amikor a vízállás jelző oszlopokat és az időjárás előjelzé­seket figyelik árgus szemmel. 2006-ban a falu mellett lévő vasútvonal is a víz áldozata lett. Igaz, akkor a hirtelen jött felhőszakadás mosta alá a töltést. A MÁV közel háromszáz millió forintból állíttatta helyre a Nógrádszakál és Litke kö­zötti szakaszát az ipoytarnóci vasútvonalnak. Múlt év novemberében pedig jó néhány ipolytarnóci lakos hivatalo- | san is „ártérre került”. A Közéi>-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Termé- j I szetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség döntését később ugyan felfüg- j j gesztették, de a lakók arról panaszkodtak, hogy ingatlanjaik értéke a j | töredékére csökkent. Ipolytarnóc polgármestere az üggyel kapcsolat- i | ban latiunknak februárban azt mondta, hogy a döntést a polgármeste- j ! ri hivatalban kifüggesztették, a lakók pedig tudomásul vették. A felleb- I bezés lehetőségével akkor senki nem élt. Ha Szlovákiában három napig esik az eső, nálunk rögtön jelentkezik a probléma. Szép ajándékot kaptunk karácsonyra, az árvíz tönkretette az ünnepet. Az Ipoly A folyó a Duna egyetlen baloldali mellékfolyója Szlovákiában és Ma­gyarországon is. 1058 méter magasról ered, Magyarországot éppen Ipolytarnócnál éri el. Balassagyarmat után délnyugati folyásiránya déli­re vált, megkerüli a Börzsönyt és Szobnál ömlik a Dunába. Megyénk nagy részén a Szlovákia és Magyarország közötti határt is az Ipoly jeleni. Je­lenlegi hossza 213 kilométer, vízjárása rendkívül változó. Egyedülálló ál­lat és növényvilág él a folyó környezetében, ennek köszönhetően hozták létre a Duna-Ipoy Nemzeti Parkot. Szeszélyességét jól mutatja, hogy volt olyan esztendő amikor szinte teljesen kiszáradt és volt olyan év is, ami­kor néhányan akik először látták, hajózható folyonak titulálták.. A gyerekeket és családjaikat az óvodában szállásolták el Litke (a háttérben) sorsa is csak egy hajszálon múlt A lakók a vízben gázolva próbálták menteni a menthetőt is. - Volt olyan pillanat, amikor job­ban aggódtam Litkéért, mint Ipolytarnócért. Hiszen nem csak az . Ipoly, de a Dobroda is áradt, ezért meg kellett nyitni a litkei gátat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom