Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-22 / 295. szám

2009. DECEMBER 22., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Amikor vállunkat az idős kor keresztje nyomja, sejtjeinkben ott bujkál a betegség, lelkünket a magányosság keseríti meg, akkor kell a vigasztaló emberi szó, a segítő kéz, a társak jelenléte. Vannak, akik mindezt a családjukban megkapják, de jó néhányan a hozzátartozók földrajzi távolsága, elfoglaltsága, vagy más okok miatt nem adatik meg. Mit jelent az ilyen embereknek az idősek ápoló otthona? Mennyire érzik, az otthon melegét, szeretetét? Karácsony közeledtével hogyan készülődnek az ünnepre? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, s ezekről beszélgettünk Szécsény két idősek otthonában az emberekkel. Az otthon szeretete Sz.F A Hortenzia Időskorúak Másáért Kiemelten Közhasznú Alapítvány működteti az idősek ápoló otthonát, ahol 21 ember találta meg második otthonát.- Meghatározott napirend szerint telik az otthon lakóinak az élete. Reg­gel a tisztálkodásban az elesett, ma­gatehetetleneknek az ápolók segíte­nek. Reggeli után egyesek TV-t néz­nek, még mások olvasnak, vagy be­szélgetnek, levegőznek, esetleg fel­ügyelettel kimennek a városba sétálni. Az ebéd utáni pihenőt köve­tően vacsoráig szinte a délelőtti prog­ram ismétlődik meg. Dr. Mazag Éva minden nap meglátogatja az ottho­nunkat. Akik kérik, azokat megvizs­gálja, felírja a gyógyszereket, s be­szélget az emberekkel. Havonta egy­szer gyóntatnak, és misét tartanak nálunk az atyák. Minden pénteken a karitász csoportból eljön valaki, egy közös imaórát tartani - mondta az otthon vezetője. November 21- én egy kedves házi ünnepségre kerül sor, felköszöntöt- ték Kovács Bertalant, az otthon leg­idősebb lakóját 95. születésnapja al­kalmából. December 6-án a Mikulás járt az otthonukban.- Ápolónőből, ápolt lettem - mond­ta a 74 éves Ferenczjózsejhé. Fiatalon 18 éves koromban kerültem a Ludányhalászi Szociális Otthonba és nyugállományba vonulásomig ott voltam ápolónő. Akkor én tettem az emberek elé az ételt, most itt elém te­szik. Úgy döntöttem, hogy beköltö­zöm ide, nem bántam meg, mert jól érzem itt magam. A fiam itt lakik Szécsényben, gyakran meglátogat, s a karácsony szent estéjét is náluk töl­töm - mesélte Erzsiké néni.- Nincs nekünk itt semmi bajunk, az ápolók aranyosak, kedvesek, az életben sokat dolgoztam, itt megpi­henhetek - fűzte tovább a beszélge­tés fonalát a 90 éves Pénzes Istvánné.- Amint látja kerekes kocsihoz va­gyok kötve. Lassan már 20 éve, de nem panaszkodom. Sokat ér ez az otthon, a magamfajta öregeknek. Itt, amire szükségünk van, mindent megkapunk. Köszönjük, hogy meglá­togatott minket - hálálkodott a 87 éves Varga Pálné, aki Mihálygergéről került a szécsényi otthonba. A férfiak a TV nézést választották azon a délelőttön, amikor ott jártam náluk. Az otthon lakói közösen ké­szülnek a karácsonyra. Kidíszítet­ték a folyosót, a termeket. December 21-én egy kedves, meghitt karácso­nyi ünnepségen vettek részt. De­cember 24-én délután, akik szeret­nék a templomban megnézni a Bet­lehemi játékot, az ápolók átkísérik őket. Este a karácsonyfa fényénél az asztalra kerül az ünnepi vacsora és a lelkeket átjárja az ünnep, az ott­hon szeretete. Az idősek otthonában a lakók közösen ütik el az időt és ez teremt kellemes hangulatot Jézus itt él velünk A szécsényi Ferences Betánia Idősek Ottho­na Testvéri Közösségének vezetője Hajós Má­ria Ágnes, beszélgetésünket az otthon nevének magyarázatával - ami nagyon sok mindent el­mond az életükről - kezdte.- A ferences rendhez tartozunk. Betánia olyan város, ahol Jézus jól érezte magát. Az a vágyunk, hogy itt, ebben a házban az itt la­kók, vagy az ide látogatók is jól érezzék ma­gukat. Olyan legyen, hogy Jézus is szívesen bejöjjön közénk. Az Úr Jézus itt van közöt­tünk. Van egy kis kápolnánk, és a tabernáku- lumban ott van az Úr, a szent ostya formájá­ban, de azt mondhatom, hogy a ház minden lakójának a lelkében ott él. A testvéri közös­ség azt jelend, hogy családi, testvéri közösség­be fogadjuk, aki közénk jön. Mi szegénygon­dozó nővérek vagyunk, lakóink többsége is szegény. A szent atya mondta: - a szegénység egyik legsúlyosabb fajtája, amit az ember megtapasztalhat, az egyedüllét, a magány. Számunkra a legfontosabb, hogy az itt lakó 12 embert a magányosságában felkaroljuk, mel­léjük álljunk szomorúságukban, bánatukban, betegségükben, élhető napokat biztosítsunk számukra. Nekem nagy ajándék, hogy érzem, megtapasztalom az ő szeretetüket, azt, hogy, társainkká válnak.- Említette a kápolnájukat. Az mindig nyit­va áll az otthon lakói előtt?- Mi nővérek és a lakók is nagy szeretet­tel látogatjuk a kápolnát. Sokkal könnyebb a nehéz perceket, órákat átvészelni, ha gond­jainkat megosztjuk Jézussal, érezzük, hogy velünk van. Gyakran látom, hogy lakóink beülnek a kápolnába, egyszerűen csak azért, hogy együtt legyenek Jézussal. Minden nap tartunk imaórát, heti egy alkalommal a fe­rences atyák misét mondanak nálunk. Időn­ként Udvardi püspök úr is meg szokott láto­gatni, egy szentmisével gazdagítja életün­ket. Elbeszélget az itt lakókkal. Imádságunk másik formája, hogy a katolikus rádió reg­geli szentmiséjét és az esti rózsafűzért min­denki meghallgathatja, mert minden szobá­ban van rádió.- Hogyan készül a nagy család a kará­csonyra?- Közösen elkészítettük az adventi koszo­rút. Vasárnaponként mindig meggyújtunk rajta egy-egy gyertyát Ezek az esti imaórában is égnek. Karácsony előtt kilenc nappal el­kezdtünk egy szép hagyományt feleleveníte­ni, „A szállást keres a szent család”-ot. Decem­ber 24-én délelőtt a karácsonyfa díszítésében a lakók is segítenek. Ilyenkor munka közben beszélgetünk a régi karácsonyi szokásokról, s egy kicsit lélekben készülünk a szentesté­A Betánia Idősek otthonában különleges a lakók és a nővérek viszonya re, amikor közösen ünnepeljük Jézus születé­sét. Meggyújtjuk a karácsonyfán a gyertyá­kat, imádkozunk az egyházért, az elesette­kért, s azokért, akik egyedül élnek. A csillag­szóró fényében énekelünk. A közös ajándéko­zás után az asztalhoz ülünk, s mi nővérek is együtt vacsorázunk a lakókkal. Az otthon leg­idősebb nővére Eszter nővér mond egy kará­csonyi köszöntőt, azon vagyunk, hogy szép, bensőséges legyen a lakók számára a kará­csony. Másnap, december 25-én ünnepi szentmise lesz a kápolnánkban. Az otthon négy nővére közül Eszter nővér, aki már 85 éves, a legidősebb. A legszebb ka­rácsonyai között azt említette, amikor 16 éve­sen a rend tagja lett. Azt mondta, hogy a leg­szebb karácsonyi ajándék az önmagunkból másoknak adott szeretet. Az otthon lakói közül Fábián Erzsébet nagy szeretettel beszélt a nővérek önzetlen munká­járól, s azt mondta, hogy ő itt egy nagycsalád boldog tagja. Számára a legszebb ünnep a ka­rácsony. A nővérek, az ő munkájukat segítő világi emberek mindennapi munkájukat áthatja a másokért érzett felelősség. Azon fáradoznak, hogy örömet, boldogságot szerezzenek a fá­radt, idős, beteg otthon lakói számára, enyhít­sék a magány súlyos keresztjét. SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • A boldogság percei re­pülnek, a szenvedésé csak cammognak. • Van, amikor a hallgatá­sunkkal mondunk a leg­többet. • A szerelem olyan talál­mány, amit nem szabad továbbfejleszteni, tökéle­tesíteni, mert az maga a tökély. • Akinek üres a zsebe, an­nak szomorú a tekintete. • Nem biztos, hogy az okos, művelt koponyát teli zseb honorálja. • A szesz előbb bátorrá, szókimondóvá, agresz- szíwé, majd hallgatag­gá, erőtlenné tesz. • Minél gyorsabban eme­led a poharad, iszod a szeszt, annál lassabban mozog az eszed. • Akinek a szerencse ked­vez, annak még a fáján is aranyalma terem, még akkor is, ha nincs is fája. • A legnagyobb diadal az önmagunk felett aratott győzelem. • Az őszinteség, tisztes­ség, becsület nem más, mint lelki nyugalom. • Aki a fiatal éveit elher­dálja, az a jövőjét tapos­sa sárba. • Nem az számít, hogy mennyi könyved van, csak az, hogy mennyit olvasol. Szerkesztőségünk számítógépeit a NOD32 antivirus system antivirus védi. Tartalmi megújulás Szécsény. November elején átadták a külsejé­ben és belsejében megszépült, új általános isko­lát. Tavaszra elkészül a kibővített óvoda épülete is. Zsolnai Györgyné az összevont szécsényi ok­tatási intézmény igazgatója azt mondta, hogy intézményük nem csak külsejében, tartalmá­ban is megújul. Ennek egyik fontos része, hogy bevezették a kompetencia alapú oktatást A taní­tás során nagyobb hangsúlyt kap a képességek és készségek fejlesztése; a cselekedtetve történő tanítás, a differenciált foglalkozás, az egyéni bá­násmód, hogy minden diák önmagához képest a lehető legjobban fejlődjön. Az új módszereket a pedagógusok tanfolyamokon sajátítják el. Az iskola a szécsényi kistérségben az új oktatási módszerek szellemi műhelye. A gimnáziumban és az általános iskolában, decemberben kétna­pos, bemutató tanítással egybekötött szakmai fórumot tartottak, amelyen a térségben tanító pedagógusok vettek részt December közepén az iskola tanárai, a Heves Megyei Pedagógiai In­tézet munkatársával találkoztak, akivel az új ok­tatási módszerekről cseréltek gondolatot Karácsonyi gondolatok Karácsony közéletével nem illik (azt hiszem egyébként sem) vélt vagy valós sikereinkkel büszkélkedni. Bár úgy gondolom, a tisztesség­gel elvégzett munkára mindig büszke lehet az ember. Remélem, eljön az idő, amikor ez a jo­gos büszkeség nem lesz ördögtől való erkölcs­telenség. Természetesen nem akarok álszerény lenni, és nem szeretném, ha rögtönzött gondo­lataim „pr” szaga elhalványítaná a karácsony­fa illatát. Úgy érzem, a ma embere hasonlít a tudatlan kincskeresőhöz. Kincsekre, értékekre vágyik, melyekről úgy gondolja, a karácsonyi ünnepek közeledtével elérheti. Nyugalmat, boldogságot, szeretetet keres. Nem hiszem, hogy csak a kará­csonytól kellene mindezeket várnunk. Meg kel­lene találnunk a hétköznapokban is. Emlékszem gyermekkoromban olyan termé­szetesen úszott be hétköznapjaink közé a kará­csony. Nem csodát vártunk, - persze gyerek fe­jel azért megéltük a csodát - tudtunk föltöltőd­ni. Egyre több a segítségre szoruló ember. Úgy gondolom a magam módján lehetőségeimhez mérten sokaknak segítek is. De nem tudom el­fogadni a céltalan csodavárást Nem tudom elfo­gadni, hogy csodavárás közben az egyik leg­gyarlóbb emberi tulajdonság, az irigy­ség emészti föl az emberek energiáit Azoktól a lehetőségektől megfosztva őket, amelyek segítségével a hétköz napokban is megtalálható lenne a Karácsony, az ünnepek nyugalma. Természetesen vallásos ember­ként másként élem meg a kará­csonyi ünnepek misztikumát, ki- csitújragyerekvagyok - nyuga­lomban, szeretetben, boldogság­ban - hétköznapokban megtalált „kincseim” között Tudom, hogy semmilyen leírt, vagy kimondott szó nem teheti igazán tartóssá a karácsonyi örömöket A tetteink azt hiszem igen! Kiránduló diákok Szécsény. A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola a Közoktatási Közalapít­vány pályázatán 1,2 millió forintot nyert a szakképzésben résztvevő diákok múzeum- látogatására. Az iskolából 250 tanuló jutott el az ország különböző múzeumaiba. A lo­vas- , gazda-, gépész-, szakképzésben részt­vevők Párádon megnézték a Kocsi Múzeu­mot, látogatást tettek a Cifra istállóba, s ki­rándultak Szilvásváradra. A szakiskola ta­nulói Budapesten a Néprajzi Múzeumban, a MUlenárison és az Országházban jártak. Ugyancsak Budapest volt az úti célja a me­zőgazdasági szakképzésben résztvevők­nek. Ők a mezőgazdasági Múzeum kiállítá­sait és a környezetvédelmi kiállítást nézték meg. A panziós - szakács tanulók úti célja Eger volt. A diákok jártak a várban, a Mar­cipán Múzeumban, az Egri Korona Borház­ban. A kollégisták a budapesti kirándulá­suk útján voltak a Terror házában, a Ma­gyar Nemzeti Galériában, az Országházban és a Mátyás templomban. Kelemen Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom