Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-15 / 289. szám
2 2009. DECEMBER 15., KEDD NÓGRÁD MEGYE Megújul az ősi iskola (Folytatás az 1. oldalról.) felszereléseivel, továbbá iskolabútorokkal gyarapodik az épület - fejtette ki a városvezető, aki azt is hozzátette: a Palóc Múzeum műemléki környezetét és a talaj- mechanikai adottságokat figyelembe véve olyan tervek készültek, amelyek sem tömegükben, sem esztétikumukban nem zavarják a természetvédelmi és műemléki környezetet. Az iskola minden méltányolható kérését figyelembe vette a terv, megmaradnak a platánfák és az udvar, új tantermekkel, teljes akadálymentesítéssel és egy energia hatékony, részlegesen a fold alá süllyesztett tornateremmel gazdagodik az ősi épület - A főidbe süllyesztett tornaterem padlóvonala mínusz hét méteren lesz, az öltö- zők-vizesblokkok padlóvonala pontosan az udvar síkjába, míg az iskola felőli megközelítés síkja pontosan az iskolaépület padlóvonalába illeszkedik majd. Ez a szintkialakítás ideálisan feltárható, bejárható, egyben akadálymentes megközelítést biztosít - mondta el a projektindítón Éledd Ákos építész. Patakba esett, életét vesztette Zabar. Egy 62 éves helyi férfi holttestét találták meg a patakban december 13-án, Zabaron, a templomhoz vezető hídnál - állapította meg a rendőrség. A szerencsétlenül járt ember a kerékpárjával esett a patakba. Az előzetes orvosi vizsgálat során idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel. A halálesetet a Salgótarjáni Rendőrkapitányság a közigazgatási eljárás szabályai szerint vizsgálja - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Lottónyeremények ÖTÖSLOTTŐ. Az ötös 156 900 265, a négytalálatos 723 095, a hámas 11 830, a kéttalálatos pedig 935 forintot ér szelvényenként. HATOSLOTTÓ. A hatosra 122 068 665, az ötösökre 275 330, a négyesekre 4 810, a hármasokra 980 forintot fizetnek szelvényenként. Szembenézés napjaink antiszemitizmusával Negyedszázada foglalkozom egy valaha nagy múltú magyarországi közösség, a balassagyarmati (jiddis nevén ,Jermet”-i) hatszáz éves zsidó diaszpóra vallási-kulturális örökségének ápolásával, közkinccsé tételével. Többek között ebben az Ipoly-menti városban állt Közép-Eu- rópa egyik legnagyobb - négyezer hívőt befogadni képes - ortodox zsinagógája, itt fejtette ki áldásos tevékenységét az askenáz zsidóság fejének, Chatám Sojfemek egyik legkedvesebb tanítványa Deutsch Áron Dávid. Ezzel szemben: 1944- ben a zsinagógát a nácik felrobbantották, a borzalmakat a mintegy kétezer fős közösségből százhar- minhatan élték túl, napjainkban pedig már alig-alig vallja tíz férfi ősei hitét Ugyanakkor 2000 óta működik egy helyi örökséget bemutató kiállítóterem és még - Baruch Haséin - megtalálható a XVIII. század óta meglévő ortodox temető. Igen még megtalálható az a mintegy 3400 sírkövet magába foglaló műemlék kegyeleti hely, amelyben a rendszerváltás óta három alkalommal is sírköveket döntögettek föl, vagy éppen törtek össze. Először, évekkel ezelőtt - „még csak” - három tizenhárom éves általános iskolás volt az elkövető. A legutóbbi, idén nyári tetteseket éppen a napokban fogta el a rendőrség. Ők már nem tizenévesek... Tekintettel a hosszú évek óta folyó helyi vallási-kulturális örökségmegőrző munkára szerettem volna szembenézni azokkal az elkövetőkkel, akik mind a többszáz éves műemlék síremlékeket, mind az időnként „sziszifuszinak” tűnő munkánkat semmibe véve - első meghallgatásuk során - „jó hecc”-nek tekintették az éjszakai márvány- döntögetést. Mint a korábbi esetekben, most is föltett szándékommá vált, hogy megtudjam ki és miért tartja helyénvalónak síremlékek törését-zúzását? Ki, miért és menynyire gyűlölheti a zsidóságot? Mik a motivációk, a valódi okok? Hogy ezekre a kérdésekre „első kézből” kaphassak választ, kerestem a kapcsolatot az elkövetőkkel. Hívó üzenetemre a közeli napokban megjelent két fiatalember. Egyikük 23, másikuk 24 éves. Mindkettőjük családi életének megtapasztalt ziláltsága, a társadalomhoz, illetve a kisebbségekhez fűződő viszonyainak megélt valós és vélt konfliktusal mellett alapvető közös kérdése volt: „Ha a nemzet vezetőit húsz éve nem érdekli, hogy a családok milliói, a munkanélkülivé tett felnőttek és fiatalok százezrei mit várnának el tőlük, akkor minket miért érdekeljenek, hogy ők i szer elitjével és besúgóival, mint például Csehországban... „Észre kéne már venni, hogy a kisemberek lázadását a nagypolitika és a nagytőke gátlástalansága idézi elő.” „Miért megint a Tiborcokat büntetik meg, a milliárközlése itt és most nem lehetséges, és nem is szükséges. A tények, adatok ismertetése során - a fenti tanulságok alapján - két elemre különös hangsúlyt fektettem. Egyrészről: éppen az emberi- ség talán legnaA rendszerváltás óta három alkalommal is sírköveket döntögettek a zsidó temetőben fotú: archIv/gyurián mit várnának el tőlünk? Ha dolgozni, építeni, megélni nem hagynak tudunk mi rombolni is. Hátha már fölébrednek és észreveszik mit csináltak ebben az országban: saját hazánkban talajtalan idegenné tették a generációnk jelentős részét" Elmondásuk szerint nem tettek mást „csak arra mentek, ahol az őket érintő kérdésekről mertek nyíltan beszélni”, „ahol nem söpörték a szőnyeg alá például a magyarság és a kisebbségiek napi konfliktusait”. Olyan internetes portálokat kerestek föl, olyan könyveket olvastak, egyszer csak olyan közegbe, pártba jártakéi, ahol szó esett arról, hogy „a népbutító televízió-csatornák, a média, a bulvár sajtó kulturális salakanyaga a többség igényeként kerül tálalásra, szemben a magyar nép valódi értékeinek lenézett, kisebbségi sorba taszítottságával”. Ezekben - az egyre bővülő és szervezettebbé váló - „körökben”, „gárdákban” esik csak szó arról, hogy „miért lehet aránytalanul kevesebbet hallani az első és második vüág- háborús magyar hősi halottakról”. Hogy „a magyarság és a kereszténység értékeinek ellehetetlenítése, kigúnyolása valamilyen fokon ugyanúgy társadalmi, jogi kirekesztő bélyeggel legyen ellátva, mint aki holocaust tagadó.” Hogy „történjen meg a szembenézés a letűnt renddos tolvajokat pedig futni hagyják?”. Hogy „a szociális ellátás ne csak a gyerekek számától, hanem a munkához, a közösséghez, a hazához való viszonyától is függjön a magyar társadalomtól segélyt kérőknek”. A fiatal elkövetők érveinek hallatán vüágossá vált előttem, hogy a huszonéves, magukra hagyott útkeresők érvei, igazságokat, féligazságokat időnként nyíltan rasszista, antiszemita csúsztatásokat, tudatlanságokat, sőt másoktól kapott aljas indokú rágalom kliséket egyaránt tartalmaznak. Utóbbiak közül az egyik legközismertebb vélekedésük, hogy „a tiszaeszlári zsidók annak idején Solymosi Eszter vérét használták rituális szertartásukhoz.” Sőt az is megtudható volt, hogy „hallották, hogy a Talmudban az is le van írva, hogy a keresztény gojokat szolgákká kell tenni”, De - egyebek mellett - elhangzott a „zsidó világösszeesküvés” elmélete is. A zsidó ember számukra - úgy általában és kivétel nélkül - „a liberális erkölcsű és magyarellenes kozmopolita” skatulyába tartozik. Mindezek hallatán nem lehetett mást tennem, mint tételesen, sorról sorra történelmi tényeket sorakoztattam föl a valóság megismertetése érdekében. A viták, pro és kontra érvelések hosszú sorának gyobb hatású erkölcsi iránymutatójának, a mózesi tízparancsolat tartalmának, vallási, kultúrtörténeti, sőt a kereszténység és a magyarság létére és mindennapjaira gyakorolt hatásának fölmutatására. Másrészről: a zsidóság úgynevezett magyarellenességének bizonyítékokkal történő megcáfolására. Nevezetesen és például: történelmi tény (amelyről a két fiatal semmit sem tudott!), hogy 1848/49-ben és az első vüághábo- rú idején is számtalan zsidó származású magyar honvéd(!) esett el a hadszíntereken. Hogy erről helyi, „kézzel fogható” bizonyítékot is mutassak, meghívtam vitapartnereimet a temetőbe, ahol megmutattam annak a Vértes (Weisz) Ervin magyar honvédnak a sírját, akinek sírkövéről kiderült, hogy a 21 éves balassagyarmati zsidó fiatalember, „a család egyetlen gyermekeként” 1915-ben az orosz fronton „hősi halált halt a magyar hazáért”. A fekete gránitra a család a Rákóczi-féle magyar szabadságharc „Pro patria” („A hazáért”) jelszavát és egy első vüágháborús magyar honvéd páncélsisakot is fölvésetett... Az érvek sorolása közben azonban éreztem: ez már az elmúlt húsz év kapitalizmusának farkastörvényem „nevelkedett” új generáció. Azt is meg kellett tapasztalnom, hogy: a XXI. század elején, kevés és erőtlen a holocaustról, a zsidó nép történetéről, a zsidó vallásról, de akár más kisebbségi viszonyról, a történelemről XX. századi módszerekkel a magyar társadalmat informálni, mert immáron nem kóbor egyének, hanem szervezett erővé koncentrálódó elkeseredett, egyre radikalizálódó, tagadó tömegek állnak szemben. A magyar politikai elit két évtizedes ténykedéseinek „közös gyümölcseként” sikerült a szellemet a palackból kijuttatni. Ebben az új helyzetben mi hát a teendő? Mindenekelőtt a médiából és az internetről kiáradó kontrolá- latlan tévadatoknak, téveszméknek és az ezek melegágyából kivirágzó, egyre inkább parttalanná váló gyűlöletkeltésnek és népbutításnak kellene végre partot szabni, medret találni. Mert az a folyó, amelynek partja átszakadóban van, amely medrét elhagyja, az sokáig nem nevezhető folyónak. A kereskedelmi célalannyá silányí- tott ego egyoldalú sivársága helyett a kulturális és közösségi értékek legfőbb - társadalmi konszenzuson alapuló - prioritásai sokszínűségének csokorba gyűjtésével, annak esetenkénti állami és civü támogatásával kellene új irányt szabni. No és persze a nemzet elitjének kellene végre példát mutatnia, mint ahogy azt a XIX. századi magyar nemzeti progresszió generációja tette, amelynek nyomán a magyarság virágkorát élte. Az a generáció árvízi hősként emberek életét mentette önmaga életének kockáztatásával, saját birtoka jövedelméből építette a Magya Tudományos Akadémiát és európai mércéjű emancipációs törvényt alkotott a magyarországi zsidóság számára. Új medret szabni és hiteles példát mutatni, amíg nem késő! Majdán Béla, római katolikus vallású történész, tanár (Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Olvasót, hogy2009. november 18- i keltezéssel a balassagyarmati elkövetők Zoltai Gusztávhoz, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójához írt levelükben elnézést kértek a Hitközségtől és az elhunytak hozzátartozóitól meggondolatlan és értelmetlen tettükért. Ez az írás megjelent az Új Élet című zsidó újság 2009. december 15-i számában is.) Ahol a különleges igényekből valóság lesz Lantos Csaba a különleges Ferrari-bőrtetővel A Parat Automotive Cabrio Textiltetőket Gyártó Kft. a megye egyik legpatinásabb vállalkozása, hiszen olyan gyártók beszállítója mint a BMW, az AUDI, a VOLVO, vagy épp a FERRARI. Persze a gazdasági válság őket is érintette, ahogyan az egész autóipart, mégis minden külső nehézség ellenére stabilak maradtak, ami európai szinten is nagy szó. Autóipari óriásokat ingatott meg a válság, korábban sikermárkáknak titulált egységek tűntek el, vagy kértek csődvédelmet. Mindez az autóipari beszállítókat is alaposan felforgatta. A Paratnak különösen nehéz dolga volt, hiszen a kabriók piaca ha lehet még intenzívebben visszaesett. Éppen ezért tavaly decemberben a szügyi cégnél is előbb a két műszakot csökkentették egyre, majd a négy napos munkahétre is kénytelenek voltak átállni. - Meg kellett tenni ezeket a fájó lépéseket, volt akitől el is kellett köszönnünk. Nehéz ez, főleg olyankor, ha olyan dolgozóktól is meg kell válni akik több éven keresztül erősítették csapatunkat. Jelenleg 130 fővel üzemelünk és úgy látom ezt a létszámot tartani tudjuk 2010-ben Is - fogalmaz Lantos Csaba a cég ügyvezetője. A stabil működés megóvásának első jeleként, a cég már visszaállt az öt napos munkahétre és új megrendeléseik is vannak. A szegmens nemzetközi piacán is nehéz a helyzet, mivel a konkurensek közül többen is csődvédelmet kértek.- Továbbra is a Volkswagen, a Volvo, az Audi és a BMW maradt a legnagyobb megrendelőnk. Jellemző a cég technológiai fejlettségére, hogy a konkurencia számára mi készítjük az Audi A5 kabrió zajszigetelt textil tetőit, mert ez az eljárás egyedülálló az iparágban. Érdekesség az is, hogy a Ferrari California extraként a nálunk gyártott, belül is borozott tetőt tette föl az opciós listájára. Ez már csak azért is különlegesség, mert a legfinomabb kidolgozású bőrt használjuk hozzá. Mivel ez az állaton csak bizonyos pontokon található meg, így az olasz gyár mérnökei - szakemberei a kiterített állatról készült műszaki rajzon határozzák meg mely részek használhatóak a Ferrari-hoz! A minőség prémium osztályú amit bizonyít az is,hogy az előbbiekben említett rajzon külön kitérnek arra is ,hogy a felhasznált részeken nem lehet rovarcsípés a bőrön ! - árulta el Lantos Csaba. Különleges igényekkel minden esztendőben találkozunk és ebben a szakmában ez így van rendjén. Csak két rövid példa erre: a fentiekben említett Ferrari-hoz külön rendelés érkezett: Futár hozta az alapanyagot és vitte az egyedi színű bőrből készült készterméket mint később kiderült a híres zenész Eric Clapton rendelése volt, illetve legutóbb 2 db BMW 6-os sportkocsi valódi bőrből készült Cabrio tetővel került kiszállításra Dubaiba egy Sejk rendelésére. Ez is azt bizonyítja, hogy jól dolgozunk, hiszen a Paratot bízzák meg ezeknek az exkluzív elképzeléseknek a megvalósításával. A Volkswagen EOS belső világa is a Parat munkáját dicséri
