Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-14 / 288. szám
2009. DECEMBER 14., HÉTFŐ 5 A NAP TÉMÁJA Kis hazánk 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ezt megelőző csatlakozásról szóló népszavazáson a megjelentek több mint nyolcvan százaléka tette le voksát az igen mellett - ez valamennyivel több mint három millió ember szavazatát jelentette. Ha a közeljövőben közvélemény-kutatást tartanának arról, hogy a magyar emberek elégedettek-e a csatlakozás utáni helyzettel vagy hogy mennyire érzik erősnek hazánk európai képviseletét, vajon mennyire lenne „megnyugtató” az eredmény...? Az alábbi cikk arra hivatott, hogy kicsit közelebb hozza a Nógrád megyei emberekhez az Európa Parlamentet, ahol - sokak mellett - 22 magyar képviselő próbálja kitárni Magyarország számára Európa kapuit, s az a mögött rejlő lehetőségeket... Brüsszel: egy karnyújtásra? Pádár Zsófia BrííSSZet - Magyarországot sokkal európaibb, aktívabb országként ismerték uniós berkekben közvetlenül a csatlakozás után, mint most - szögezte le Gyévai Zoltán, a Bruxlnfo főszerkesztője brüsszeli látogatásunkkor. Hogy mennyire vagyunk európaiak, mennyire érezzük magunkat közel az európai eszméhez nagyban függ attól, hogy müyen kapcsolatban állunk az uniós történésekkel, tájékozottak vagyunk-e a „kinti” döntéshozatalban, s hogy egyáltalán tudjuk-e: kik dolgoznak Magyarország érdekképviseletén? Ezek azok a kérdések, amelyekre a Nógrád megyei emberek többsége nagy valószínűséggel nemmel felelne. Kérdőre lehet vonni képviselőinket, hogy mennyire tartják a kapcsolatot választópolgáraikkal?- ezt meg is tettük. A nógrádi kötődésű Surján László, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport elnökségi, valamint a költségvetési bizottság tagja elmondta, hogy rengeteg megkeresés érkezik felé a nógrádi polgármesterek felől bizonyos ügyekben. - Ezek konkrét panaszok, amelyeket megoldani nem egyszerű és sok esetben nem is lehet Hiszen az Európa Parlamentben nem lehet lobbizni egy bizonyos településért, egy bizonyos emberért, egy bizonyos gazdáért Nekünk az a feladatunk, hogy a már említett speciális ügyeket európai talajra helyezzük, a nemzet érdekeit európai dimenzióban láttassuk és végül mellé állítsuk a tagállamok képviselőinek többségét- mondta Surján László és hozzátette: üyen például a 2010-es költségvetésben szereplő, valameny- nyivel több mint 600 millió euró többletpénz, ami a tejgazdákat segítené (Bokros Lajos képviselő erről úgy vélekedett: „ez a támogatás akkorra jut el a tejgazdákhoz, amikor már régen vége lesz a tejválságnak”); de üyen volt az Ulegális lettek. így az unió egy napon ünnepelte a most húsz éves diákokat, valamint a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóját. Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke - miután köszöntötte a születésnapos ifjakat - felkérte az ünnepeiteket, osszák meg egymással azon véleményüket, hogy mit jelent számukra az Európai Unió. A fiatalok éltek a felszólalás lehetőségével: holland, svéd, olasz, cseh, német, szlovén, osztrák, dán, ír, angol és persze magyar fiatalok mondták el véleményüket többek ■ A brüsszeli Európa parlamenti dolgozók segítő keze természetesen nem mindig ér el a magyar rászorultakig, éppen ezért hozták létre a régiós érdekképviseletet, amely nem hivatalos része az uniónak között a klímaváltozás elleni harcról, a gyorséttermek szaporodásának negatívumairól, a határok nélküli utazásról, a szabadság fontosságáról, s megfogalmazták azt a kritikát, amely szerint nem kapnak megfelelő mennyiségű információt az unióról. Ezzel kapcsolatban elhangzott az is: a fiatalok kicsit távolinak és idegennek érzik az unió intézményeit, hiszen - mint mondták - „nem bízhatunk meg olyan valamiben, amit nem ismerünk”. A jó hangulatú beszélgetést az elnök hasznosnak ítélte és a következő mondattal bocsátotta útjukra a fiatalokat: „A jövő a tiétek!” Csak bízhatunk abban, hogy a felnövekvő generáció jobban megismeri az uniót és bízik abban, hogy az intézmények falain belül valóban a legjobb döntéseket hozzák meg •j a tagállam- r ok képviselői. Ami az útikönyvből hiányzik A turista- és útikönyvek színes oldalai szinte mindent elárulnak Brüsszelről, de az ott tartózkodás élményét egyik sem helyettesítheti. Brüsszel az a város, ahol az utcán könnyedén megszólíthatja az embert egy udvarias ír, vagy éppen svéd turista azzal, hogy merre találja azt a belga kocsmát, ahol a legfinomabb sört csapolják. Brüsszel az a hely, ahol az utcasarki kis bolt tulajdonosa lebeszéli a lázas „szuvenír beszerzőket” a tucatjával gyártott csoki bonbon megvásárlásáról és inkább a helyi, kézzel készített, eredeti finomságokat kínálja nekik. Brüsszel az a hely, ahol sétálni sokkal érdemesebb, mint tömegközlekedést használni, hiszen így j megmutatja azt az arcát a város, amely j egyetlen útikönyvben sincs leírva. Megfigyelhetjük az ott lakókat, akik szívesen adnak útbaigazítást az elveszett turistáknak, rácsodálkozhatunk a szebbnél szebb épületekre, a helyiek mosolygós arcára, de láthatjuk az éppen munkába rohanó öltönyös fiatalembert is, aki kávéval a kezében lohol a buszmegállóba, vagy a babakocsit toló anyukát, aki nyugodtan sétálgat az utcán. Este megint más arcát mutatja a város: a zsúfolt, füstös kocsmákban fiatalokból verbuválódott társaságok nevetgélnek, a hangulatos, ízlésesen berendezett éttermekben a legjobb ételeket szolgálják fel, az ízek utcájában pincérek garmadája csábítja az arra járókat az éttermekbe. Minden turistalátványosságnál felfigyelhetünk a fényképezőgép kattogására, a pózoló fiatalokra, a csokiból készült pisilő kisfiú megörökítésére. Nem csoda, hisz' mindenki haza akar vinni Brüsszelből valamit, hogy hazatérve mesélhessen az ottani élményeiről: a kozmopolita városról, amely egybegyűjtötte az embereket Európa minden szegletéből, s amelyet egy életben egyszer mindenképp látni kell - személyesen. tot kap Magyarország az uniótól. A képviselő elmondta, hogy a támogatás elsősorban azt hivatott megakadályozni, hogy ne legyen szőlő túltermelés. A kivágásokra biztosított uniós forrás sok bortermelő vidéket érintett, - közöttük például Franciaországot - de egyvalamiben a magyarok ismét kiemelkedtek: sorra vágták ki szőlő- ültetvényeiket az uniós pénz reményében. Más országokban a támogatás nem volt annyira vonzó, mint a magyar gazdáknak, akik hektáronként közel másfél millió forintot kaptak a kivágásért. Nálunk tehát ez is olyan segítség volt, ami fordítva sült el... Annyian kivágták az ültetvényeket, hogy még importáltunk is keüett. A brüsszeli Európa parlamenti dolgozók segítő keze természetesen nem mindig ér el a magyar rászorultakig. Éppen ezért hozták létre a régiós érdekképviseletet, amely nem hivatalos része az uniónak. Brüsszeli látogatásunk során kiderült: Ruszanov Anett látja el az Észak-Magyarországi Régió képviseletét a parlamentben. A régió képviselője röviden beszámolt a képviselet működéséről és bemutatta az igényesen megszerkesztett Észak-magyarországról szóló prospektusokat, kiadványokat (Brüsszelben tehát tudnak rólunk - de vajon a régió három megyéjében mennyire ismert „régiós képviselőjük” neve? így nincs mit csodálkozni azon, hogy nem vagyunk európaiak és bizalmatlanok vagyunk az unióval szemben...) Brüsszeli tartózkodásunk egy igazán „európai” programmal zárult: „Mit jelent számomra Európa?” címmel 89 olyan fiatalt hívtak meg az Európa Parlamentbe, akik 1989 novemberében - vagyis a vasfüggöny leomlásakor - szüszemétlerakók felszámolását segítő uniós forrás is. A képviselő felhívta a figyelmet továbbá arra a sajnálatos tényre, amely szerint a 2007 januárjától 2009 októberéig kiírt 9 milliárdnyi európai uniós forrásból a maHazánk zászlaja öt és fél éve lobog az Európai Palament előtt tás mondhatni olyan, mintha mézesmadzagot húznának előttük. Az önkormányzatok többsége ugyanis a túlélésért küzd - nem beszélve a jövő évi megszorításokról - és az önrész vállalása is hatalmas teher a vállukon. Források Vidékfejlesztési Bizottság tagja arra a kérdésünkre válaszolt, amelyben azt firtattuk: miért tette érdekeltté az Európai Unió a borgazdákat abban, hogy kivágják szőlőültetvényeiket? Hiszen nem titok, hogy eddig is sok pénz „folyt el” ergyarok alig 3 milliárdot vettek igénybe. Ennek okait a képviselő egyrészt a hivatalok átszervezésében, másrészt a magas önrészben látja. (Megjegyzésként ehhez csupán annyit: a hátrányos helyzetben lévő Nógrád megyei önkormányzatoknak az uniós támoganélkül azonban nem halad egyről a kettőre a település, s máris a 22- es csapdájában találják magukat az önkormányzatok.) Tabajdi Csaba, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, s - többek között - a Mezőgazdasági és re a célra, s a 2009/2010-es borpiaci évben még 3,51 milliárd forin-
