Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-11 / 286. szám

2009. DECEMBER XX., PÉNTEK KÖZELET Egy rendezvény megtartásának megtiltásakor a rendőrség nem vizsgálhatja a rendezvény megtartásához kapcsolódó társadalmi érdeket, és nem minősítheti a szervezőt - áll Szabó Máté ombudsman állásfoglalásában. Egy beadvány sérelmezte, hogy szervezetüket a rendőrség fasisztának minősítette. HÍRSÁV Jogerősen hét év az olimpiai bajnoknak FARKAS PÉTER olimpikont kábítószerrel való vissza­élés miatt távollétében jog­erősen hét év fegyházra ítélte a Fővárosi Bíróság. Az ítélet ötről hét évre súlyos­bította a bujkáló Farkas Pé­ter büntetését. A vád sze­rint Barcelona birkózóbaj­noka, testvére és egy har­madik társuk marihuánát termesztett egy XVII. kerü­leti ház kertjében. H1N1: felgyógyult az egyik kismama gyógyultan hagyhatta el a Kútvölgyi Klinikát az egyik HINl-gyel fertőzött kisma­ma. Vérzéses tüdőgyulla­dása miatt géppel lélegez­tették. Császárral megszüle­tett a babája a terhesség 31. hetében. Szegeden közben újabb kismama került kórházba, de nem kellett az intenzív osztályra vinni. Az MDF-be készül Somogyi Zoltán is A POLITICAL CAPITAL alapítója is elindulna képviselőjelölt­ként a jövő évi választáso­kon az MDF színeiben, ha a párt listáját Bokros Lajos vezeti és a volt pénzügymi­nisztert nevezik meg kor­mányfőjelöltnek. Somogyi Zoltán az MDF gazdaságpo­litikájával tud azonosulni, az ő terveiket érzi reális­nak, és egyértelműnek tart­ja, hogy 2010-ben a párt be­jut a parlamentbe. Somogyi: Bokrossal indulnék „A háború néha szükséges" nobel-békedíj Barack Obama elnök átvette Oslóban a kitüntetést Wiesel: Nem javult az emberi jogok helyzete számottevően Barack Obama az első olyan vezetőként vette át tegnap a Nobel-békedíjat, akinek országa Irakkal és Afganisztánnal is hábo­rút folytat. Éber Sándor „E díjjal kívánjuk támogatni Obama elnök elképzeléseit, a nukleáris leszerelés, az általá­nos felmelegedés és a világ prob­lémáinak párbeszéd útján törté­nő megoldására irányuló erőfe­szítéseit" - indokolta tegnap Thorbjorn Jagland, a norvég No- bel-bizottság elnöke a döntést, mely szerint az idén Barack Obamának adták át a Nobel-bé­kedíjat. Az amerikai elnök az os­lói városházán a norvég királyi pár jelenlétében vette át a díjat példátlan biztonsági intézkedé­sek közepette. A norvégok egyébként nehezteltek az ameri­kai elnökre, mivel a díjátadóhoz kapcsolódó programok nagy ré­szét lemondta, például a norvég király ebédmeghívását. „Hálával és alázattal fogadom a megtiszteltetést” - hangoztat­ta beszédében Obama. A sok bí: rálatra reagálva elmondta, hogy szerinte korai volt a kitüntetés. Folytatni kívánja a munkát az Egyesült Államok számára fon­tos kérdésekben és a világ béké­jének és biztonságának építésé­ért, így az atomfegyverek terje­désének megállításáért, az ég­hajlatváltozás kihívásainak ke­zeléséért és az afganisztáni hely­zet stabilizálásáért. „Háborúra néha szükség van, hogy leküzdjék a rosszat a föl­dön és szavatolják az Egyesült Államok biztonságát, még ha nagy is az ára” - hangoztatta Obama, aki a múlt héten jelen­tette, hogy 30 ezer fővel megerő­sítik az afganisztáni amerikai erőket a tálib lázadók elleni harc fokozása céljából. Megerősítet­te: 2011 júliusában megkezdő­dik az amerikai csapatok kivo­nása Afganisztánból. Az ameri­kai elnök szerint egy erőszak- mentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler sere­geit, és tárgyalással sem lehet rábírni az al-Kaidát, hogy lete­gye a fegyvert. Obama kijelen­tette, atomprogramjuk kap­csán Irak és Észak-Korea nem játszhatja ki a nemzetközi jo­got, aki így tesz, azt szankcio­nálni kell. A Human Rights Watch és az Amnesty International szerint az amerikai elnöknek többet kel­lene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében. A jogvédők szerint Obama pragmatikus stílusú kül­politikájának időnként az az ára, hogy az elnök nem juttatja kel­lőképpen kifejezésre az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Olyan országok esetében sem, mint Kí­na, amely Amerika legnagyobb hitelezője, és fontos szerepet ját­szik a globális pénzügyi válság leküzdésében. Mindkét szervezet nagyra értékelte, hogy Obama gyorsan bejelentette a guantánamói fogoly­tábor bezárását, és lezárta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) a terrorgya­nús személyekkel szembeni titkos őri­zetbevételi prog­ramját. Méltatták, hogy többoldalú diplomáciát folytat, és párbeszédet kezdett a muszlim világgal. Három amerikai közül kettő úgy véli, hogy az elnök nem ér­demli meg a Nobel-békedíjat. Theodore Roosevelt és Woodrow Wilson után Barack Obama a harmadik hivatalban lévő ame­rikai elnök, akit Nobel-békedíjjal tüntetnek ki. Fidel Castro: Nem különbözik Bushtól cinizmussal vádolta meg az amerikai elnököt a No- bel-békedíj elfogadása miatt Fidel Castro. A volt kubai vezető szerint Obama akkor döntött a megtisztelő díj át­vételéről, miután már elha­tározta, hogy folytatja az af­ganisztáni háborút Obama viszont említést sem tett az Irakban és Afganisztánban meghaltak sokaságáról, köztük a gyermekáldoza­tokról és azokról a mil­liókról, akik a két ország- í ban a háború miatt szen­vednek. Castro szerint az amerikai elnök én'elései semmiben sem különböz­nek elődje, George W. Busáé­tól. Obama: Egy erőszak- ““*f mentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit... „Ki kell állni az emberi jogok mellett, mert az utóbbi évtize­dekben nem javult számottevő­en a helyzet ezen a téren” - han­goztatta tegnap Budapesten Elie Wiesel az emberi jogok nemzet­közi napján. A máramarosszi- geti születésű, az auschwitzi és a buchenwaldi haláltábort meg­járt író megjegyezte, hogy amió­ta megkapta a Nobel-békedíjat - 23 éve -, alig változott valamit az emberi jogok megítélése és tisz­teletben tartása. Wiesel példa­ként említette Iránt, ahol szerin­te sok ezer embert ér hátrányos megkülönböztetés. „A mi felada­tunk, hogy emeljük fel a szavun­kat és szóljunk az érdekükben” - hangsúlyozta az író. ■ Lomnici Zoltán a politi­kai áldozatok emléké­nek tiszteletére hív. Az Amnesty International .egyébként tegnap közölte, hogy Iránban húsz év óta most a leg­rosszabb az emberi jogi helyzet. A nemzetközi emberi jogvédő szervezetnek a vitatott júniusi elnökválasztás nyomán kiadott jelentése kínzásokról, ember­rablásokról és gyilkosságokról is beszámol. Az ENSZ 1954-ben szavazta meg, hogy december 10. - an­nak emlékére, hogy 1948-ban e napon fogadták el az emberi jo­gok egyetemes nyilatkozatát - az emberi jogok napja legyen. A Legfelsőbb Bíróság volt elnö­ke a különböző történelmi kor­szakok, háborúk és politikai rendszerek áldozatai emlékének tiszteletben tartására hívta fel a magyar közélet szereplőit. Lomnici Zoltán az emberi mél­tóság védelmében felhívást tett közzé, és kezdeményezte a nem­zeti emléknap megrendezését. A volt főbíró hangoztatta: a holokauszt, a málenkij robot, az antifasiszta ellenállás, az 56-os megtorlás vagy a recski tábor ál­dozatai valamennyien a magyar nemzet mártírjai, ezért közös fő­hajtásra van szükség, nem pe­dig a jelenlegi megemlékezések­re jellemző megosztottságra. ■ Példaképek huszadszor pannon A sportot szolgálják a díjazottak Nagyvonalú francia ajánlat eu-csúcs Döntés lehet a fejlődő országok támogatásáról Huszadik alkalommal hirdette ki díjazottak a Pannon Példakép Alapítvány. 2009 negyedik ne­gyedévében a díjak odaítélésé­hez olyan - széles körben még nem ismert - jelölteket kerestek, akik a magyar sportélet és sport­eredmények javításáért küzde­nek. A jelöltek közül példaképpé választották Angyal Józsefnét (Erika nénit), a Hársfa Fogyaté­kos Egyesület vezetőjét, Dávid Géza kajak-kenu mesteredzőt és Pintér Tamás mountain bike ma­gyar bajnokot. Az alapítvány negyedévente díjazza azokat, akiknek a tevé­kenysége példaként állítható a magyar társadalom elé. A „hét­köznapi hősök” csak annyiban különböznek az átlagembertől, hogy elhivatottságukkal, tenni akarásukkal céljaikat megvaló­sították. Az idén megújult díja­zási rendszer sze­rint minden ne­gyedévben temati­kusán, meghatáro­zott szempontrend­szer alapján vá­lasztják ki Magyar- ország példaképeit. Az elismerés mellett az alapít­vány a példaképek munkáját egyenként egymillió forinttal is támogatja. „Hisszük, hogy fontos azon sport- és közösségi vezetők tá­mogatása, akiknek az erőfeszíté­sei nincsenek rivaldafényben, ám teljesítményük mégis leg­alább olyan értékes, mint az ál­talunk is támogatott profi csapa­toké” - mondta Anders lensen, a Pannon vezérigaz- gatója. „Kifejezetten örü­lök, hogy a kurató­rium tagjai egy fo­gyatékos sportolók­kal foglalkozó szak­embert és egy na­gyon fiatal tehetséget is kiemel­tek a sok jelentkezőből. E két csoport kapja talán a legkeve­sebb támogatást és megbecsü­lést, így örülök, hogy a mai díj­átadón ők kerültek a közép­pontba” - tette hozzá Anders Jensen. ■ Cs. E. ■ Példaképeink: Angyal József- né, Dávid Géza edző, Pintér Ta más mountain bike bajnok. A hónap elején életbe lépett Iisz- szaboni szerződés gyors gyakor­latba ültetésére szólítottak egye­bek között az Európai Unió tag­országainak állam- és kormány­fői csütörtökön kezdődött kétna­pos brüsszeli találkozójuk kez­detén tett nyilatkozataikban. Fredrik Reinfeldt, a találkozót elnöklő svéd miniszterelnök azt is bejelentette: szeretné, hogy a tagországok konkrét felajánláso­kat tegyenek arról, mekkora ösz- szeggel kívánják segíteni a fejlő­dő országok éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelmét a követ­kező három évben. A csúcs előtt felröppent, megállapodás jöhet létre arról, hogy az unió a 2010 és 2012 közötti időszakra évi 6 Sarkozy a csúcs svéd elnökével milliárd eurót ajánl fel a fejlődő országokban végzett projektek­hez. Nicolas Sarkozy francia el­nök jelenti majd be, országa évente több százmillió euróval járul hozzá a közös alaphoz. A brit kormány 900, Dánia 160 miliő eurót ajánlott fel korábban erre a célra. A csúcsértekezlet témái között szerepel a nemzetközi gazdasági válság - az állami beavatkozások mértéke -, a bel- és igazságügyi együttműködés újabb ötéves programja, a következő évtized­ben követendő versenyképességi és szociális stratégia is, az euró­pai pénzügyi felügyeleti rend­szer megerősítése, valamint a po­csék görög gazdasági helyzet. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom