Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-11 / 260. szám
2 2009. NOVEMBER 11., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Gyerekekkel cipeltette a lopott cuccot Salgótarján. Egy Csokonai úti garázsba törtek be nemrég ismeretlen személyek, akik tűzifát, olajat, két kerékpárt, valamint autóalkatrészeket tulajdonítottak el onnan, összesen 60 ezer forint értékben. A salgótarjáni rendőrkapitányság nyomozói megállapították, hogy ezt a bűncselekményt és egy pár nappal korábbit is egy 34 éves salgótarjáni nő és két gyermekkorú társa követte el. Ez utóbbi alkalommal - ugyanabban az utcában - egy televíziót, különböző konyhai eszközöket és harminc méter építkezési nádat tulajdonítottak el egy lakásból. Az asszonyt több rendbeli lopás miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A bűncselekmények elkövetését mindhárman elismerték. A rendelkezésre álló adatok alapján a felnőtt megkérte a gyermekeket, hogy segítsenek a lopott értékeket az ingatlanokból kihozni és lakhelyükre szállítani. A nyomozás további feladata annak megállapítása is, hogy a kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja fenn- áll-e a 34 éves nővel szemben. Mozi a könyvtárban Salgótarján. A mozi-hétvégék a könyvtárban elnevezésű programsorozat keretében a „Holdfogyatkozás” című misztikus, romantikus filmet tekinthetik meg az érdeklődők november 14-én, szombaton 10 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A vetítés ingyenesen látogatható. A Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtárban a közelmúltban megnyílt XVIII. Nógrád megyei képzőművészeti őszi tárlat. Az ünnepség keretében került sor a galéria névadó avatására. Az intézmény kiállítóterme Szabó István szobrászművésznek - aki 1955-től haláláig 1992-ig a közigazgatásilag Szécsényhez tartozó Benczúrfalván élt és alkotott - a nevét vette fel. Nevet kapott a galéria Az idei megnyitó különlegessége a galéria névadója volt Szenográdi Ferenc SzÓCSény. A megjelenteket Ocsovai Szép Boglárka, a művelődési ház munkatársa köszöntötte. Elmondta, hogy az ez évi tárlaton a zsűri, Birkás Babéit, Gelencsér János képzőművészek 114 műből válogatták ki a kiállításon látható 69 alkotást. A tárlatot Bakos Ferenc szécsé- nyi alkotóművész rendezte.- Öröm részt venni egy galéria avatóján, még akkor is, ha az már évek óta működik. Folyamatosan helyet kapott benne egy- egy helyi, vagy megyei alkotó bemutatkozása, fotókiállítás és évről évre az őszi megyei képző- művészeti tárlat. A sokoldalú, sokszínű galéria most idős Szabó István nevét veszi fel, akinek itt, a galéria létrejöttének évében, 1987-ben szobraiból nyílt kiállítás - mondta avatóbeszédében K. Peák Ildikó művészet- történész. Ezt követően méltatta a Kossuth-díjas Szabó István munkásságát, aki kisplasztikáival, köztéri szobraival beírta nevét az egyetemes magyar képző- művészeti élet történetébe.- Az itt kiállított alkotók rendkívül széles skálán mozognak, nagyon sokfélék, mégis alkotói szemléletükben méltó örökösei id. Szabó Istvánnak - mondta befejezésül. If]. Szabó István Munkácsy-dí- jas szobrászművész, akinek édesapja portrészobra ott látható a galériában - s mögötte a falon ez olvasható: „Művész akartam lenni minden áron... Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok, a lelketlen fatönkökből” - megköszönte, hogy a galéria édesapja nevét viseli. Annak a reményének adott hangot, hogy Szécsényben ez az első lépés az apja szellemi örökségének ápolásában. A XVIII. Nógrád megyei tárlatot Laczkó Pál, a Palócföld című folyóirat munkatársa nyitotta meg. Egy id. Szabó István relikviát, ami régebben került hozzá átadta ifj. Szabó Istvánnak. Megnyitójában felidézte szécsényi emlékeit, párhuzamot vont a költészet és a festészet között. Végezetül azt mondta: - Ahogyan Szent Ferenc Naphimnusza nélkül nincs európai költészet, úgy Giotto Szent Ferenc életéről készült omló, porló, szétmálló falfestményei nélkül sincs európai festészet... Poézis és pik- túra egyazon tőről fakad, ha ehhez még a szentség ereje is társul, ahogyan itt, e helyen, talán még a remény is velünk marad. Ezt követően került sor a díjak átadására. Nógrád Megye Önkormányzata díjazottja a salgótarjáni Szabó Noémi. Salgótarján város díját a város két alkotója, M. Kiss György és B. Gedeon Hajnalka kapták. Bátonyterenye város díját, az ott élő és alkotó Ráduly Csaba alkotó vette át. Szécsény város díjában, a pásztói Bottyán Katalin részesült. Balassagyarmat város díjazottja, az Ipoly-parti városban élőKusnyár Evelin. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal részéről az ünnepségen nem jelent meg senki, így az alkotónak a díjat később adják át. A kiállításon a ludányhalászi Kovács László fából készült alkotásai is láthatók. A szécsényi művelődési központ, többéves alkotói munkáját különdíjban részesítette. A megnyitó, a megjelent alkotók és művészetkedvelők, tárlatlátogatók baráti beszélgetésével ért véget. FOTÓK: SZ. TAMÁS Ezúttal is sokan voltak kíváncsiak a tárlat megnyitójára Korszerű technológia és raktárrendszer a Zöllner szügyi gyárában Most sem kell a nógrádi alma Influenzára is használ a pálinka? A Zöllner cég Balassagyarmat mellett lévő, szügyi gyára 2002- ben jött létre, ahol ma már mintegy 500 fő dolgozik. Az üzemben elsősorban lemezmegmunkálás folyik. Itt készülnek többek között orvosi műszerkocsik fémszerkezetei, különböző kapcsolószekrények, nyomdaipari gépek részegységei, pénzszámláló automaták különböző lemezalkatrészei, mérőműszerházak. A szügyi gyár működése megalapítása óta folyamatos, több mint 70 vevőt szolgál ki termékeivel, köztük több világszínvonalú nemzetközi vállalatot. A 2002-ben felépített mintegy 20 000 nm-es gyártócsarnok időközben szűkösnek bizonyult A tavalyi évben végrehajtott beruházás részeként épület és gyártóbázis fejlesztés történt A nagy volumenű projekt az „Új Magyarország fejlesztési terv” keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) támogatásával valósult meg. Ennek részeként felépült egy új, 5700 nm-es raktárcsarnok, a gyár által használt alapanyagok és félkész termékek tárolására. A beruházáshoz tartozott a raktár speciális teherbírású állvány- rendszerrel történő berendezése, amely több ezer tonnányi áru raktározására szolgál. Ezenkívül korszerű termelőgépek - stancok, élhajlító gépek, robotrendszerek - vásárlása és üzembe helyezése történt meg. A vállalatcsoport immáron a világ négy kontinensén, hat országban - Németországban, Magyar- országon, Romániában, Kínában, Tunéziában és Amerikában jelen van. Mindenütt a legmodernebb gépekkel és korszerű épületekkel igyekszik a cég megfelelni a mai technológiai követelményeknek és minőségi elvárásoknak. Zöllner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. Szügyi Fióktelep 2699 Szügy, Hársfa sor 3. Tel: 06-35-545-100 Fax: 06-35-545-155 www.zollner.de (Folytatás az 1. oldalról) Félő viszont, hogy nem találnánk annyi vevőt, akiknek ezt a mennyiséget el tudnánk adni - közölte dr. Hajas Pál, hozzátéve: - A tendencia már világos: néhány éven belül a megyében is és az országban is megszűnik a gyümölcstermesztés. Mint megtudtuk, a fenti probléma súlyát az is gyarapítja, hogy nincsenek olyan tudatos vásárlók, akik ragaszkodnának a magyar termékhez. Elenyésző azoknak az embereknek a száma, akik a piacon, a helyi termelőktől vásárolnának almát. - A hűtőházak a legtöbb helyen üresen állnak, a tulajdonosok pénzhiány miatt nem tudják üzemeltetni azokat. Az áram már olyan drága, hogy nem térül meg a hűtőház amortizációs költsége sem - tudatta a kozárdi almatermelő, majd elmondta, hogy jelenleg egy teljes leépülés felgyorsított folyamatát élhetjük meg. - Ha ez tovább folytatódik, az almatermesztéssel is úgy fogunk járni, mint a pár éve megszűnt cukorrépa-termesztéssel... Az idei terméssel és szürettel kapcsolatban felkerestük a palotási Harmos Ferenc őstermelőt is, aki szerint az idei almatermés jónak ígérkezett, a csapadék hiányának következtében azonban a vártnál kisebb lett a gyümölcs mérete. - Növényvédelmi problémáink is akadtak, hiszen az egyes almafajtákat nem tudtuk megvédeni a betegségtől. A szüret gyakorlatilag már befejeződött, az almapiac azonban katasztrofális helyzetben van vélelmezte. r. Még mindig találunk olyan almákat a piacon, amelyeket a külföldi hűtőházakból most vesznek elő. A léüzemek és a raktárak tele vannak, ebben az évben még léalmát is alig vásároltak tőlünk. A műtrágya, a növényvédő szerek és más termelési anyagok hihetetlenül drágák és azonnal kell értük fizetni, miközben a hazai terméket a kereskedők megbuktatják, nem veszik. Mint megtudtuk, Harmos Ferenc gazdaságában léalmának egy darab almát sem szedtek le. A termésnek csupán három százalékát tudta eladni, azt is a helybelieknek. A fán lévő gyümölcsökből önkormányzatok és alapítványok ugyan ingyenesen szedhettek, a maradék, többmá- zsányi alma viszont a fán maradt. - Semmiféle almaszüret nem indult el a tulajdonomban lévő földeken. Ez az első olyan év, amely során óriási veszteségeket kell elszenvednünk - szögezte le dr. Palásthy Tamás őstermelő, akinek Palotás határában mintegy száz hektár alma- és meggyfaültetvény képezi a tulajdonát. - Az alma kilóját kevesebb pénzért tudtuk volna eladni, mint amennyit a szüretet végző dolgozóknak kellett volna fizetnünk. A fennmaradt gyümölcsök ott fognak maradni a fán, ha pedig a piac nem változik meg, az alma sorsa jövőre is ez lesz - mondta. Az elmúlt években Nógrád községben is nagyobb területen termesztettek almát, az ezzel foglalkozó cég azonban már felszámolás alatt áll. Mátraszele. A címben feltett kérdésre nem adhatunk korrekt választ, de tény, hogy eleink rafinált gyógyszereket készítettek pálinka segítségével. Egy ilyen recept szerint megelőzi és gyógyítja a meghűlést, a torokfájást, ha megreszelünk egy birsalmát, hozzá adunk 6 dl 48 fokos pálinkát és 2-3 db erős paprikát. Egy hónapig állni hagyjuk, majd egy napra mélyhűtőbe tesszük és leszűrjük. A keletkezett „gyógyszerből” naponta egy-két alkalommal 1-2 centiliter! mennyiséget elfogyasztani elegendő. Állítólag pár nap alatt a legkeményebb torokfájást is enyhíti, vagy megszünteti, de azért nem árt orvoshoz is fordulni. A népi „gyógyszer” alapanyagát ezekben a napokban is' gőzerővel gyártják Mátraszelén, a helyi pálinkafőzőben, Csampa György (alul) irányítása mellett.
