Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-26 / 273. szám
6 GAZDASAG 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. november 25-én | Változás:-2,12% 1 | 20600 20400 20200 20 000t. Előző napi záróérték: 21123 v 's. Záróérték: 20674 15.36, aHew-Yorii-? 1 ...... ?■..... tő zsde nyitása / ___ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.11.25. teáé» tiWsóádR) vátozásft) HÍM ft Econet 133 0,75 454 Danubius 3 600 0,55 3 Fotex 398 0,5 14 Synergon 812 0,24 70 Émász 21550 0,23 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT mmn MMM WM« Mól 15 800-3,06 2 527 Richter 41005-2,60 1578 Egis 19 000-2,31 65 OTP 5 450-1,81 13 448 TVK 3 055-0,97 2 A BUX index az elmúlt napokban 21600 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 11.25.) EUROBÚZA 2009. december 27 600 TAKARMÁNYBÚZA 2009 december 27 100 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. december ____________29 700 TA KARMÁNYÁRPA 2009. december 26 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. december 62 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. november 25-én. /Ft $/Ft CHF/Ft ■jj — 4 4 267,62 177,89 177,39-0,68 Ft-1,70 Ft-0,12 Ft Forintbetéti* kamatok (%) K | i 2 Hó 3 Hő Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank ‘*6,75 4,75 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,75 2,75 Raiffeisen Bank** 7,50 6,90 UniCredit Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.25.) 1 Vételi Eladási | Allianz Bank 260,86 274,24 Budapest Bank 259,70 275,77 CIB Bank 256,75 278,15 Citibank 256,61 277,99 Erste Bank 260,23 275,23 K&H Bank 260,79 275,81 MKB Bank 261,49 274,91 OTP Bank 260,52 273,88 Raiffeisen Bank 261,65 273,43 Kell tőke az egészségügynek gyógyítás Törvényi szabályozásra és valós költségszámításokra van szükség Néhány egészségügyi magánszolgáltató nem kis zajjal járó bukása még nem jelenti azt, hogy ne leime fantázia a magántőke bevonásában. S mivel a közönség igényt tart a jobb szolgáltatásokra, ezekért hajlandó fizetni is, ha már az állam nem fordít többet minőségi ellátásokra. Nógrádi Tóth Erzsébet A Hosplnvest csődje és a Medisyst kudarca ellenére az egészségügy továbbra is a magántőke egyik „legforróbb” célpontja - jelentette ki Préda István, a Magán Bankár Partners (MBP) Zrt. vezérigazgatója egy a Világgazdaságban megjelent cikk kapcsán. Arról írt a lap, hogy a Hosplnvest és a Medisyst társaság mögött álló tőke megelégelte a kiszámíthatatlan közfinanszírozást és az ellenséges társadalmi és politikai környezetet. Az előző mögül kiszállt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), utóbbi tulajdonosa pedig más területre viszi likvid pénzét. A befektetők azokat a cégeket keresik, amelyek profitálni tudnak az ágazat elkerülhetetlen reformjából, amelyet maguk a betegek kényszerítenek ki - állítja Préda István. Az MBP magyar társaságok nemzetközi és hazai értékesítését közvetíti, valamint tőkebevonásokat; mögöttük van már a gyógyszerkutatással foglalkozó Goodwill Research olasz- országi eladása, s nagy lehetőséget látnak az egészségügyi szolgáltatások területén is. Egyre nagyobb ugyanis az igény a minőségi egészségügyi ellátásra; ezt, ha az állam nem finanszírozza, a magánintézmények - mint például a Telki Kórház - vészül át. Már a középosztály is hajlandó ugyanis fizetni a minőségi vizsgálatért. Ezt erősítette meg Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója is. A tíz éve alapított magánintézményben - amelyet az MFB tőkésített fel - mára közel 64 ezer ügyfél fordul meg évente, s több mint 190 hazai és multinacionális szerződött partnerük van, annak ellenére, hogy egy orvosi vizit ára átlagosan 12 ezer forint. Papik azonban Válságos állapotban, mindegy lenne, ki finanszírozza az ellátást. A tehetősebbek egyre gyakrabban fizetnek Januárban visszaadják a Medisys üzemeltetésében lévő kórházakat az üzleti Év lezárásával a legreálisabb megoldás a Medisyst Kft. üzemeltetésében lévő kórházak visszaadása az ön- kormányzatoknak - idézi a távirati iroda a Népszava tegnapi számában Kern Józsefet, a Medisyst Kft. alapító-tulajdonosát. A gyakorlatban ez januárban lehetséges, vagyis akkor kerülhetnek újra az önkormányzatokhoz a kórházak üzemeltetése. A tulajdonos- és működtetőváltás három egészségügyi intézményt érint: a tapolcai, a körmendi és a mezőtúri kórházat Kern a lapnak azt mondta: az intézményeket működtető gazdasági társaságok tulajdonrészét névértéken, hárommillió forintért kínálja, a kórházakat pedig jobb infrastruktúrával és az átvételkori pénzügyi helyzetben adja vissza az önkormányzatoknak. A medisyst tulajdonosa szerint a finanszírozás szektor- semlegességét tucatnyi intézkedés sérti, az Alkotmánybíróság azonban mind ez idáig nem foglalkozott a beadott panaszokkal. úgy látja, a politikai csatározások elrettentik a magántőkét az ágazattól, és hiányzik a korrekt jogi szabályozás is. Nem tagadja ezt Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke sem, aki egészségpolitikusként megélte a fideszes Mikola István, majd a szociaüsta Csehák Judit miniszterek vezényletével megalkotott kórháztörvények elfogadását, utána hatályon kívül helyezését. Ezek egyebek között az önkormányzati kórházakba történő tőkebevonást, a közalkalmazott orvosok szellemi szabadfoglalkozású státusba kerülését is szabályozták. Ám a politikai háborúskodás miatt mindkét törvény elbukott. Kökény Mihály elismerte, a parlamentben most elfogadott „salátatörvény” sem tőkebarát. Ám szerinte ezt - éppen a Hosplnvest befuccsolt kórház-működtetési kísérlete miatt - átmeneti megoldásként el kellett fogadni. Elég riasztó például az a rendelkezés, hogy ha a magánszolgáltató tartozása meghalad egy bizonyos szintet, elveszíti az OEP- finanszírozást. Ha valakivel szerződést bont a biztosító, három évig nem pályázhat újabb kórházműködtetésre. Ha ezt a szabályt alkalmaznák az önkormányzati működtetésű intézményeknél, legtöbbjük lehúzhatná a rolót, hiszen a 140 kórház lejárt beszállítói tartozása meghaladja a 60 milliárd forintot. Kökény szerint a kevés állami pénz miatt is keü a tőkebevonás. A következő parlamentnek el kell fogadni egy törvényt, amely vonzóvá teszi az ágazatot a befektetőknél, és elősegíti a közpénzek hatékonyabb fölhasználását A kórházak költségkereteinek a megnyirbálása egyébként is rákényszeríti az intézményeket, hogy hatékonyabban működjenek - mondja Préda István. Szerinte a privát szektorban már jól működő gazdálkodási mechanizmusokat az egészségügyre igazítva jól lehetne alkalmazni. Fontos lenne az orvosok válláról levenni a mérhetetlen meny- nyiségű adminisztrációt, hogy több idejük maradjon a betegekre. Szükség lenne a gyógyítás valós költségeinek a kimutatására is, a hamis szemérmesség ugyanis követhetetlen finanszírozáshoz vezet - állítja. Itt az új biztosítási teljes költségmutató, a TKM kontroll Az ügyfél januártól már nyomon követheti a befektetési életbiztosítások hozamait Összehasonlíthatóbbá és átláthatóbbá válhatnak a jövőben a befektetési egységekhez kötött (unit-Unked) életbiztosítások. Jövőre ugyanis a hazai életbiztosítók bevezetik az úgynevezett teljes költségmutató (TKM) használatát. „Sok kritika érte a biztosítókat a unit-linked termékek miatt” - ismerte el Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a TKM-et ismertető sajtótájékoztatón, amelyet a pénzügyi felügyelettel (PSZÁF) rendeztek. Az új viszonyszám segítségével azonban Kisbenedek szerint az egyes biztosítók termékeit korrektül össze lehet majd hasonlítani, sőt akár más befektetési szolPSZÁF-fal és a Versenyhivatallal. A TKM-re vonatkozó szabályok betartását viszont már a Mabisz ellenőrzi majd. A fogyasztók valamiféle hatósági védelmet mégis kapnak a mutatót megtévesztő módon használó cégek ellen. Bár jogszabály adta lehetősége nincs a PSZÁF-nak arra, hogy a biztosítóknál beavatkozzon a TKM-re vonatkozó szabályok betartatásába, de egyedi esetekben felléphet az olyan piaci szereplők ellen, amelyek tisztességtelen módon visszaélnek a mutagáltatásokkal is össze lehet vetni. A mutató egyetlen számadattal fejezi ki egy adott életbiztosítás költségeit, azt mutatja meg, egy elméleti költségmentes hozamhoz képest százalékpontban kifejezve mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet, ha az adott terméket választja. Ha egy eszköz évesített költségmentes hozama például 10 százalékos, és a biztosítás TKM-je 3 százalék, akkor a kliens 7 százalékos évesített nettó hozamot érhet el. Az előkészítő munkák során a «* * társaságok folyamatosan egyeztettek a J. Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke tóval - közölte Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A szabályozásban részt vevő 16 biztosító január 4-én jelenteti meg biztosításaik TKM-jét a Mabisz honlapján. Ezeket egy független biztosítási matematikus ellenőrzi majd. A társaságok egyébként rendszeres díjas biztosításoknál 10, 15 és 20, egyszeri díjas konstrukcióknál 5,10 és 20 évre is kiszámítják a mutatókat. A tízéves lejáratú konstrukcióknál nagyjából 5-6, húszéves életbiztosításoknál pedig 2-3 százalékos TKM-ekre lehet majd számítani. Persze a TKM nem az egyetlen lényeges mutatója az Uyen életbiztosításoknak. ■ VG
