Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-26 / 273. szám
4 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK $A7TÓ í\ TANULÁS A kemény, búgó basszus összeolvad a zörgő szintetizátorral... Igazából senki nem tudná megmondani, mi lyen stílust képviselek. Valójában én sem tudok erre határozottan felelni. De egy biztos, hogy igyekszem minél inkább kitűnni a többiek közül. Nem nagyon látom értelmét annak, hogy a fiatalok egy-egy csoportja mind csak ugyanazon híresség sztárolásával foglalja el magát. „Legyünk változatosabbak” - én ebben hiszek. Az nem számít, mit gondolnak mások, míg tudom azt, hogy a saját stílusomat képviselem. Én kifejezetten azoknak a hírességeknek a műveit (filmjeit, zenéit) keresem, akiket a többiek annyira nem ismernek. Viszont ezek az emberek nem is tudják, mit hagynak ki. Úgy gondolom nem zenei stílus, vagy kinézet alapján kell megítélni az előadókat és sztárokat. Az egyetlen fontos szempont, hogy jó legyen, amit az illető csinál. Minden ami kell, de ne legyen se túl erőltetett, se túl lagymatag. Akikre valóban felnézek, azok, akik igazán kemény, tisztességes, tiszta munka árán küzdötték fel magukat a csúcsra, és nem csak a pénz kedvéért csinálják, amit csinálnak. Az élet csupa élvezet és nincs jobb dolog, mint úszni a fülsüketítő ovációban, amelyet azok az emberek adnak neked, akik tisztelnek és megbecsülik a kemény munkát. Mivel nagyon sok külföldi előadó és színész/színésznő van, akiknek tetszik a munkája, így nem tudnék egyetlen példaképet mondani, viszont vannak stílusok, amelyek kifejezetten tetszenek. Öltözködési stílus térén oda vagyok a francia elektropop-királynő, Yelle ruházkodási megoldásaiért. Tetszik, ahogy a színeket különböző alakzatokkal és mintákkal kombinálja, s ez mégsem tűnik giccsesnek, mert ez a három dolog iszonyú jól mutat egymás mellett. Már rengetegszer gondoltam rá, hogy meg kellene tanulni valamilyen hangszeren játszani. Azokat a zenészeket, akik gitáron játszanak, mindenkinél jobban irigylem. A kemény, búgó basszus ösz- szeolvad az ütemes dobbal, a zörgő szintetizátorral, vagy egyéb éles, mégis szívdöngető hanggal, és ha ez az egész hangkavalkád a te műved, nos, annál nincsen jobb. így, ha konkrét példaképet kellene választanom, akkor az mindenképp Yelle és Lindsay Ann Ballato lenne. (A képen a szövegben is említett Yelle látható.) Várszegi Viktória 8/A, Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye Akire felnézek Verekedj, veszekedj élőadásban! Sztárok A sztároknak nehezen lehet magánéletük, mert folyton figyelik őket Minden ügyes-bajos dolgukat az erre a posztra felvett alkalmazott intézi el, ebből adódóan ők saját problémáikra nehezen találnak megoldást Mi mégis szeretjük őket A zenéjüket, színészi tudásukat, tehetségüket. Rajongunk értük. ló valakire felnézni, hogy „igen ezt szeretném elérni”, de csak ábrándozni is jó róla. Milyen érzés lehet a hírnév? Ennek két oldala van. Jó is lehet híresnek lenni, és nem is. Jó lehet tudni, hogy a világnak tetszik, amit csinálsz a színpadon, és ezért bőséges summát kapsz, amiből villákat, jachtokat, drága kocsikat és ékszereket vehetsz. Van azonban pár dolog, ami miatt jobb hétköznapi embernek lenni. Csak vegyük azt, hogy ha minden mozdulatomat figyelnék, háromszor is meg kellene gondolni, hogy mit mondjak a sajtónak, nehogy kiforgassák a szavaimat, és vigyázni kellene, hogy az állandó pletykák ne keserítsék meg a mindennapjaimat Jliszen a sztárok is emberek, csak őket folyton a világ figyeli. Kotrocz Renáta 10 ib, Borbély Lajos Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Tömeg nélkül nem léteznek Napjainkban mindenki gazdag szeretne lenni, hisz mindig minden a pénz körül forog. S ha valakinek nincs olyan szerencséje, hogy kifogja az „aranyhalat”, hát próbálkozik valamivel - leginkább bármivel. Van, akinek robotolnia kell, hogy megéljen és vannak közöttük olyanok is, akik latba vetik képességeiket, tudásukat, vagy épp ezek hiányát, és így próbálják magukra felhívni a figyelmet. Ezekben az esetekben persze fontos, sőt sokszor elengedhetetlen szerepet játszik a média. Hisz tömeg nélkül nincs sztár, nincs celeb. Mert mi is a celebség, sztárság? Jó pénzért megtenni azt, amit a „rajongók” elvárnak az embertől. Hát ennyi lenne az egész? Szerintem nem. Sztárnak, ismertnek, celebnek, példaképnek annak kellene lennie, aki olyat tett le az asztalra, ami miatt megérdemli az elismerésünket Sajnos manapság pont fordítva történik: aki bekerül a médiabirodalomba az automatikusan celebbé válik, legyen bármilyen, s tegyen bármit. Sándor Máté 8/A, Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye A mai kulturális életben sokan divatsztárnak nevezik magukat. A sztárok világába köny- nyen be lehet kerülni, viszont bent maradni nagyon nehéz. A népszerűség megtartása nem egyszerű feladat, s ebben nagy szerepet játszik a média világa. Bármelyik emberből lehet sztár, de nem sokuknak adatik meg, hogy annyira sikerül belopni magukat az emberek szívébe, hogy a jövő nemzedéke is emlékezzen rájuk. Egy ilyen tehetséges magyar sztárunk Halász Judit. Dalain már nemzedékek nőttek fel, hogy felnőttként saját gyermekeiknek mutathassák meg boldogan a féltve őrzött lemezeket. Édesanyámék, gyermekként, az énekesnő dalain nőttek fel. Az évek során számos lemeze jelent meg, amelyek közül legújabb a „Csiribiri” című albuma. Az énekesi pályája mellett közel negyven filmben és számtalan tévéjátékban szerepelt. A magyar költők verseinek éneklésével új műfajt teremtett. A gyerekek hatalmas szeretetét mutatja, hogy Magyarországon elsőként megválasztották a Mosolyrend lovagjának. Rajongói között minden korosztály megtalálható, az óvo- dáskorúaktól, az idősekig. Különleges kapcsolata van a közönségével: „Rengeteg történet van, meg apróság, ami történt velem. A legutolsó az volt, mikor egy öt év körüli kisgyerek nagyon szeretett volna énekelni a színpadon, felengedtem, utána lement és a végén újra szeretett volna és csak annyit mondott a mikrofonba, hogy szeretlek.” - nyilatkozta Halász Judit egy újságírónak. Ő az a híres magyar művésznő, akire felnézek. Vidámságot hoz a gyerekek, a családok életébe. Egy pillanatra elfeledteti a mindennapi gondokat, a szomorúságot. Ha az országunkban minden ember ilyen lenne, jobban tudnánk egymást szeretni. Borbély Lajos Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Kodák Kitti 9. a Az életünkre minden egyes nap hatással van a média. Még az is hallott már a televízió, illetve a filmvilág által teremtett sztárocs- kákról, aki nem követi mindennap nyomon a bulvárhíreket. Külföldön már régóta hódítanak a tehetségtelen és buta emberek személyi kultuszai. A paparazzók életüket kockáztatva próbálnak a sztárok közelébe jutni, hogy „lekapják” őket egy-egy előnytelen vagy kompromittáló testhelyzetben. Nem is beszélve a megvadult rajongókról, akik képesek már napokkal a gálák, díjátadók kezdete előtt letáborozni azok helyszínén csak azért, hogy egy pillantást vethessenek a csinos és elegáns piros szőnyegen végigvonuló sztárokra. És ebbe a világba a CSINOS szónak több jelentése is akad, mint gondolnánk. Sajnos már nincs szükség észre, erkölcsösségre. Ha jól nézel ki és elég bátor vagy ahhoz, hogy ledobd a ruháidat a kamerák előtt, könnyen a figyelem középpontjába kerülhetsz. Már csak az a feladatod, hogy ott is maradj. Csinálj meghökkentő dolgokat! Verekedj, veszekedj élőadásban! Csald meg a párodat, vagy veszítsd el „véletlenül” a telefonod, amiben intim képek vannak rólatok. Ez a biztos receptje, ha valóban sztárocskává akarsz válni. Persze ne általánosítsunk, hiszen nem minden híresség magamutogató és tehetségtelen. Utóbbiak az igazi sztárok, akikre érdemes odafigyelni, felnézni vagy rajongani értük. Akik kemény munkával és hosszú évek szenvedése után küzdik ki az elismerést. Az ő nevük fennmarad az idők végezetéig, s munkájukat a következő nemzedék is elismeri majd. Tény, hogy a világ kulturális és szellemi színvonala hanyatlóban van és ehhez a médiaipar tökéletesen idomul., Ivitz Fanni 12/B, Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye Mintára szükség van Hírességek lehetnek művészek, tudósok, feltalálók, történelmi és egyéb olyan személyek, akik valamilyen okkal széles körben ismertté válnak - csak néhány a történelem kínálta gazdag példatárból: Shakespeare, Galilei, Kleopátra, Anonymus. A színpadok és a filmszínházak nagyságai hosszú időre írják emlékezetünkbe nevüket, tehetségükkel (gyakran külsőségekkel is) csillogó, példát adó személyekké: valóban csillagokká, sztárokká lesznek. Korunk, a XXI. század jelensége, hogy a sajtó, a televízió „felkap”, közismertté tesz egy- egy személyt. Az „ünnepelt” - a nyugati kultúrákból kölcsön vett szóval - a „celeb” nem elsősorban a teljesítményétől lesz sztár, hanem inkább attól, ahogyan ismertté válik. Ez a mód gyakran negatív tulajdonság, feltűnő viselkedés, amellyel normát ad az embereknek, s hamar követőkre talál: sokan utánozzák öltözködését, viselkedését, vagyis példaképnek tekintik. Ez a könnyen járható út veszélyes, hiszen egy idő után kiderül, hogy a „sztár” élete hazugság. Az igazi művészek és a valódi értékeket teremtő emberek nem érvényesülnek ebben a külsőségekkel működő világban, így nem is válnak a nagyközönség, a társadalom szélesebb köreinek példaképévé. Szerencsére még így is sokan tisztelik őket, tanulnak életükből, próbálnak nyomukba lépni. Példára, követendő mintára mindenkinek szüksége van. A gyermek a társadalmi viselkedésre felkészítő szabályokat, elvárásokat a családban tanulja meg. Mindennapi életünket, felnőttek és gyerekek gondolkodását azonban egyaránt erősen befolyásolja a televízió. A szülőknek - mellettük az iskolának, tanároknak - nagy a felelősségük abban, hogy a gyermekek a jó példaképet válasszák. Szerintem fontos a példakép, a követendő emberi magatartás, kell, hogy legyen kire felnézni, ennek alapján az életcélomat kitűzni. Az én példaképem az édesanyám, aki keményen dolgozik a munkahelyén, mégis mindig jut ideje a családjára. Szeretnék olyan értékes életet élni, mint ő, annyi szép élményt adni, amennyit tőle kaptam és kapok. Borbély Lajos Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Dobi Noémi 12. b Manapság a sztárok csak magukról gondolják azt, hogy sztárok. A legtöbb mai, úgynevezett celeb körül csak a botrányokról hallani, és ezek az emberek a média segítségével akarják felhívni magukra a figyelmet. Nekem személy szerint Samuel Hill az egyik példaképem, aki ugyan nem színész, nem énekes még csak nem is zenész, hanem egy elismert sportember, aki már több éve űzi a bringássportot. Tehetsége, rátermettsége vitathatatlan, hiszen majdnem minden rangos versenyen ő nyerte el az elsőnek járó díjat. Elsősorban azért kedvelem, mert én is űzöm ezt a sportot és én az ő pályáját tekintem a magam Nem színész, neménekes, nem zenész számára követendő példának. Ő, mint sportoló mindent elért az életben, és ki ne ismerné versenybringás körökben a nevét? Ő maga a Mester. Azzal lett többek között világhírű, hogy világbajnokságot nyert. Egész életében azt csinálta, ami érdekelte, és mind a mai napig ezzel keresi a kenyerét. Azért ő a példaképem, mert nagyon kitartó és tehetséges embernek tartom, aki 16 éves korában kezdte el ezt a sportot. Most én is ugyanennyi idős vagyok, szeretnék hasonló életpályát magamnak, olyat, amelybe nem férkőznek be a mai magyar „sztárocskák”. Huszár Bálint 10/A, Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye Csillagok csarnoka Manapság szinte nem létezik olyan fiatal, aki ne tekintene fel egy példaképre. Sajnos mára elszálltak azok az idők, mikor még tekintélyelvű- en, az ember tudása alapján jelöltük ki az általunk legfényesebbnek vélt csillagokat Rohanó világunkban nem a tisztán ragyogó tehetségeket helyezik előtérbe a fiatalabb generációk, inkább sztárolják a média által oly' fényesre polírozott celebeket Kiket is nevezhetünk kicsiny hazánkban „celebeknek”? Ahogy egy átlagember, úgy ők is saját élettel, gondolatokkal és érzelmekkel rendelkeznek. Függetlenül attól, hogy jelentősen magasabb létszámú személyben tudatosult létezésük, ezen egyének egyike sem természetfeletti lény. Legtöbben vágyunk a sikerre, ismeretségre, csülogásra, de vakságunk hevében nem vesszük figyelembe legtöbbször a dolgok hátulütőjét Közszereplők lévén nem csak a nagyrabecsülést, a dicsőséget élhetik át ebben a „mesebeli” álomvilágban. Elég egy jó pillanat ahhoz, hogy a csillagok csarnokában találd magad, de amilyen könnyen felemelhet a nagy tömeg, olyan könnyen meg is dönthet Szerencsére megadatott néhányunk számára, hogy két szemünk, helyes értékrendünk birtokában észleljük, hogy ki is az, aki kiérdemli a tiszteletet és a megbecsülést A mai fiatalok többségének ideálja olyannyira romlott, hogy egyáltalán nem szabad közösséget vállalni a nézeteikkel. Ragadjuk meg a könyveket, ismerjük meg történelmünk nagyjait, s idővel mi is a csillagok csarnokában találhatjuk magunkat Sándor Márton 10/A, Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye
