Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-04 / 254. szám
2009. NOVEMBER 4., SZERDA 5 GAZDASÁG Ránk fér: jövőre már művelődhetünk is üdülési csekkel Jövőre mégsem szűkül az üdülési csekk igénybevehetőségi köre, sőt, a csekk egy újabb jogcím alapján a művelődés területein is felhasználható lesz. A parlament ezt támogató döntését az egyéni vállalkozókkal és a megtakarítások ösztönzésével is összefüggő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavazva hozták meg hétfőn. A még nyáron elfogadott adótörvények szerint 2010-től csak üdülésre és művelődésre lehetett volna felhasználni az üdülési csekket, ezzel a mai hat jogcím kettőre szűkült volna. Kikerült volna a felhasználási körből a belföldi üdülésen kívül a pihenési, kikapcsolódási, az egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, a szabadidősportszolgáltatás, és bekerült volna a művelődés. A kormány által is támogatott gazdasági bizottsági módosító indítvány szerint jövőre megmarad a felhasználhatóság jogcímeinek „hattagú”, jelenlegi rendszere, de ez még ki is egészül egy újabb körrel, a művelődési felhasználással. A javaslat indoklása azzal érvel a megmaradás és a bővítés mellett, hogy ezzel az üdülési csekk hozzájárul a nemzeti jövedelem (GDP) növekedéséhez, illetve a gazdaság kifehérítéséhez. A törvény zárószavazása várhatóan a jövő héten lesz. ■ Az idén 45 milliárd MFB-hitelt kaptak a kkv-k A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) novemberig több mint 274 milliárd forintnyi új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok szerinti hitelek keretében. 2009-ben eddig összesen 45 milliárd forintot folyósított a bank a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) jóváhagyott hitelkérelmeire. Az Új Magyarország vállalkozásfejlesztési, agrárfejlesztési s az agrárforgóeszköz-, valamint az MFB-forgóeszközhi- tel-programok keretein belül további jelentős források állnak még a kkv-szektor rendelkezésére. ■ Sikerek felemás feltételekkel rangsor Az első helyen a térségben a magyar biotechnológiai ágazat Magyar biotechnológiai ipar Vállalatok számat 77, profil swrlnt ■ terápiás: 12 ■ k+f szolgáltató: 55 Vállalatok megoszlása, nagyság szerint (százalék) ■ míkrováilalkozás: 37 ■ kisvállalat: 54 közepes vállalat: 10 nagyvállalat: 0 Foglalkoztatottak száma (fö) ■ M területen: 481 egyéb területen: 626 ■ fetfedezés/klmikai próba: 4 ■ első fázis: 2 ■ második fázis: 1 ■ harmadik fázis: 0 Éves forgalom: durván 5 míHíó euró ■ k+f-re ennek 60 százalékát fordítják Forrás: EuropaBio, vmture Valvation VOGRAFiKÁ Elemzők állítják, a jelenlegi globális pénzügyi/gazdasági válság egyik nyertes iparága a biotechnológia lesz A magyarországi biotechnológiai iparnak nincsenek nagy problémái, és a válság sem rontott az alaphelyzeten. Egy tanulmány a nemzetközi mezőnyben 14 ország között előkelő helyre sorolta a magyar iparágat. N. Vadász Zsuzsa Az iparág cégei közül igazán csak azokat érintette a válság, amelyek éppen tőkeemelés előtt álltak, illetve komolyabb pótlólagos finanszírozásra szorultak - mondta a Világgazdaságnak Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, egyben a Solvo Zrt. alapítója, vezérigazgatója. Sőt - tette hozzá egyes biotech cégeknek kifejezetten jót tett a válság, hiszen gyógyszert mindig használnak, modern kutatásokra mindig szükség van, s a nagy cégek már javában készülnek a krízis utáni időszakra. Mindezt annak apropóján mondta el, hogy egy nemzetközi tanulmány előkelő helyre rangsorolta a magyar biotechnológiai ipart. Az Európai Biotechnológiai Szövetség (EuropaBio) és egy svájci elemzőcég (Venture Valuation) felmérése szerint Magyarországon a legfejlettebb a biotechnológia, s a kilátások is nálunk a legkedvezőbbek az EU 12 új tagállamához, továbbá Török- és Horvátországhoz képest. A jelentés 14 ország 260 biotech cégét mutatja be, s kiemeli: a régióból kitűnik Magyarország, ahol már több mint ezer embert foglalkoztat a szektor 77 vállalata. Ráadásul úgy, hogy hazánk nem az alacsony bérekkel versenyez, és lépéseket tett, hogy hazacsábítsa külföldön dolgozó tudósait, menedzsereit - mutat rá a jelentés. A magyarországi cégek látványosan a kutatás-fejlesztésre helyezik a hangsúlyt: az alkalmazottak 40 százaléka dolgozik ezen a területen, ötmillió eurós forgalmuknak pedig a 60 százalékát költik erre. Mindehhez már Duda Ernő tette hozzá: immár évek óta évi 40-50 százalékos növekedést produkál idehaza az ágazat. A biotech szempontjából vegyes a piaci, szabályozói környezet - derül ki a szavaiból. Mint mondta, az elmúlt években több fontos, előremutató változás volt, amellett, hogy sok szempontból a fontos lépések megtétele még hátravan. Pozitívnak Fejlődéskapacitási index (top 5) Magyarország Lengyelország Csehország Észtország Törökország VG-GRAFIKA Forrás: EuropaBio, Venture Valuation Változtatandó területek - további javaslatok • A részvényopciók adóztatásának megszüntetése • A OOP* pályázatainál a támogatási intenzitás módosítása • A GOP pályázatainál a pontozás módosítása • További dereguláció** * GOP - Gazdasági operatív program. ** Pl. a tételes elszámolás helyett „rezsiátalány” használata; a pályázatokhoz csatolandó ugyanazon dokumentumokat csak az első pályázatnál kelljen benyújtani; az előkészítés már megindult a szaktárcánál (NFGM). mondta például az innovációs törvény megszületését, ez óriási lökést adott az ágazatnak. Sokszor ugyanis nem olyan lépésekre van szükség, amelyek sok pénzbe kerülnek, hanem olyanokra, amelyek a piaci szereplők számára kedvezően változtatják meg a szabályozói környezetet. Az innovációs törvény például lehetővé tette az induló vállalkozások számára, hogy saját maguk rendelkezzenek a szellemi tulajdonuk felett, s ez hihetetlen ösztönzést adott. Sokat segített az is, hogy egy időben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nagyon sok olyan pályázatot írt ki, amelynek segítségével a biotech cégek jelentős forrásokhoz jutottak. Sajnos - tette hozzá - jelenleg nem ez a helyzet, mert bár a Gazdasági operatív programban (GOP) igen sok a forrás, de a feltételrendszer nem annyira jó. Bár az is igaz, hogy - a szakmai szervezetek felvetései nyomán - a MAG Zrt. javított a kondíciókon. Az elnök szerint arra is szükség lenne, hogy a többéves késésben lévő Jeremy programot most már tényleg izzítsák be, illetve a szerinte „hihetetlenül” rugalmatlan bank- rendszer változzon, s nyisson a biotech cégek speciális igényeinek az irányában. Oszkó a forintról: nem kell aggódni a forint árfolyamának a nemzetközi piacok hatására történő gyengülése nem ad okot aggodalomra, nincs veszélyben a magyar pénzpiac - mondta Oszkó Péter az MTI-nek. A pénzügyminiszter közölte: tartjuk az államháztartási hiány idei, 3,9 és jövő évi, 3,8 százalékos előrejelzését. A héten kezdődik az IMF-fel a hitelfelülvizsgálat újabb fordulója Budapesten. Az OTP a legjobb magyar marta a bécsi székhelyű Európai Védjegyintézet felmérése szerint Magyarországon az OTP a legértékesebb márka, 436 millió euróra értékelték. Az egyedi márkákat tekintve a Nokia vezeti a sort 36,2, a második a Vodafone 23,79, a harmadik a Mercedes-Benz 19,39 milliárd eurós értékkel. Növekedési tartalékok az agráriumban A MAGYAR AGRÁRIUMBAN óriási növekedési tartalékok vannak, ezt ki kell használni a vidéki népesség megőrzése, életkörülményeinek javítása érdekében - közölte Gráf József agrárminiszter Keszthelyen, a tudomány napján. Az agrár- és az élelmiszeripar 14-15 százalékkal részesedik a GDP-ből. „Ilyen versenyelőnyökkel bíró ország kevés van Európában” - fogalmazott Gráf. Gráf: Használjuk ki, amink van Súlyos gond a korrupció, egyértelmű szankciók kellenek századvég-forsense Keményebb büntetőjogi fellépést, nagyobb nyilvánosságot várnak a megkérdezettek Októberben a Századvég a korrupcióval kapcsolatos véleményeket vizsgálta. A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a korrupció Magyarország megoldatlan problémái közé tartozik. A vizsgálatban részt vettek 62 százaléka szerint hazánkban egyértelműen jellemző, 21 százaléka szerint inkább jellemző gond a korrupció. A válaszok megoszlásában sem településtípusonként, sem iskolai végzettség szerint, sem pedig korcsoportonként nem látható jelentős törésvonal. A kérdés megítélésében érdemi eltérések az egyes pártok választói csoportjai között sem tapasztalhatók. A Fidesz- és az MSZP-szavazók is egyértelműen komoly problémaként tekintenek a korrupció terjedésére. A jelenség elkerülhetetlenségét illetően már inkább megoszlanak a vélemények. A korrumpálhatóság az emberek 16 százaléka szerint elengedhetetlen az ügyek sikeres intézéséhez. A korrupciót a városban élők kevésbé gondolják szükségesnek ügyeik hatékony lebonyolításához (13 százalék), mint azok, akik falvakban élnek (25). Az iskolai végzettség tekintetében hasonló véleménykülönbségeket látunk. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők közel negyede szerint a megvesztegethetőség elengedhetetlen az ügyek hatékony menetéhez, a Hoci-nesze. Itt lejjebb'csúsztunk Módszertan A századvég megbízásából a Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett október 5. és 19. között, melynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált. Az itt közölt adatok legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptak volna. diplomásoknál a hasonlóan vélekedők aránya azonban mindösz- sze 9 százalék. Egy másik kérdéssel az élet különböző színterein megjelenő korrupció iránt érdeklődtünk, és a válaszokat pontoztuk. így kiderült: az emberek az állami (82 pont) és a gazdasági (80) korrupciót tartják a leggyakrabban előforduló problémának, melyeket az önkormányzati (68), az igazságszolgáltatási (63), a hétköznapi (62), illetve a civilszervezetek (56) szintjén megjelenő korrupció követ. A korrupció visszaszorítására a négy felsorolt módszer közül az egyértelmű büntetőjogi szankcionálást (52 százalék), il letve a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosságot (36) említették legtöbbször. A korrupcióellenes kormányzati intézmények (22 százalék) és a vezetők fizetésének emelése (6) már kevésbé volt szimpatikus megoldás. Az egyértelmű büntetőjogi szabályozást az átlagosnál többen említették javaslatként a városokban élők (62 százalék), a szakmunkás végzettségűek (65) és a 35-44 év közöttiek (65). A hasonlóan gondolkodók az átlagosnál kevesebben voltak a megyei jogú városokban lakók (44 százalék), a főiskolai diplomával rendelkezők (44) és a 18-24 év közöttiek (23) körében. ■
