Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-24 / 271. szám
6 A BUX index 2009. november 23-án 20600. 15.38,aNewYorin'' tőzsde nyitása / , 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.11.23. Resvén* UttóarfR) Váta®«) MiMF! Econet 130 12,06 847 OTP 5 675 _____4,68 12 278 Mól 16 210 2,27 1 706 Danubius 3 575 2,14 2 PannErgy 807 1,89 43 Richter 41560 1,85 938 Rába_________690 1,47 5 EH B 1295 1.25 31 Fotex 404 1,25 19 Émász 21900_____1,15 10 FO RRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 11.13 11.16 11.17 11.18 11.19 11.20 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.23.) EUROBÚZA 2009. december 28 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december 27100 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. december_________29 900 TA KARMÁNYÁRPA 2009. december 26 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. december 60 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. november 23-án. /Ft $/Ft CHF/Ft i i ( 268,07 178,98 177,40-0,86 Ft-1,84 Ft-0,36 Ft Forintbetéti* kamatok (%) Süt fi U fU WlWí Wiq Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank **6,75 4,75 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKBBank 4,83 4,93 OTP Bank 2,75 2,75 Ralffelsen Bank** 7,50 6,90 UniCredlt Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. *** 3 HÓ HELYETT6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.23.) | Véteti Eladási | Allianz Bank 261,36 274,76 Budapest Bank 260,77 276,90 CIB Bank 257,67 279,15 Citibank 257,22 278,66 Erste Bank 261,30 276,36 K&H Bank 260,85 275,87 MKB Bank 262,03 275,47 OTP Bank 261,01 274,39 Raiffeisen Bank 262,46 274,26 GAZDASÁG-mmsmmmm 2009. NOVEMBER 24., KEDD Klímaegyezmény csak jövőre Koppenhága C02-kibocsátás - a hőmérséklet növekedése ne haladja meg a 2 °C-ot C02-emÍSSZÍÓ (2008, millió tonna) Változás Részesedés Ország co2 2007-hez a világ CO, képest kibocsátásából Kína 6896,5 6,4% 21,8% Egyesült Államok...............-............ 63 71,4-3,3% 20,2% Oroszország 1690,3 1,7% 5,4% India . ......Ä.......% 1419,4 7,0% 4,5% íMH MH Japán 1390,6-0,5% 4,4% íéi wmmmmmmmmmm Németország 857,9-0,6% 2,7% . Kanada 656,2 0,9 % 2,1% Nagy-Britannia •V "> ■ Brazília '■ 'N&émm Franciaország Ausztrália Magyarország 580,9 -1,4% 1,8% 435,6 6,8% 1,4% , ^0 | 424,5 0,9% 1,3% 383,5-4,8% 1,2% 60,3-0,8% 0,2% Forrás: BP 2009 Hiába nevezte sok zöld- szervezet Koppenhágát a remény városának, két hét múlva nem várható megállapodás a szén-dio- xid-kibocsátást kötelezően korlátozó globális egyezményről. A dán fővárosban az általános vélemények szerint legfeljebb politikai egyezség születhet. Éber Sándor „A jogilag is kötelező érvényű klímaszerződés csak jövő júniusban, Bonnban várható” - hangoztatta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főtisztviselője. A dán klímaügyi miniszter szerint azonban megállapodás csak a jövő decemberi mexikói összejövetelen lehet. Koppenhágában a kiotói jegyzőkönyvben lévő kibocsátáscsökkentési előírás lejárta után egy új, globális klímavédelmi megállapodást kellett volna lezárniuk a tárgyalásoknak. Olyan szinten stabilizálták volna a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációját, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése - az iparosodás előtti (1750) szinthez képest - ne haladja meg a 2 °C-ot. A fejlett államok 25-40 százalékos csökkentéssel járulnának ehhez hozzá 2020-ig. A fejlődők a gazdasági fejlődésüknél kisebb mértékben növelnék a kibocsátásukat (15-30 százalékkal). Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) napokban tartott csúcs- találkozóján eltávolodtak attól a javaslattól, amely szerint 2050-ig a felére mérsékelnék az emissziót. Csak lényeges csökkentésről tettek ígéretet, és elismerték, a kibocsátás tetőzéséhez szükséges időkeret hosz- szabb lesz a fejlődő országokban. Utóbbi államok a fejletteket tartják felelősnek az eddigi légszennyezésért. Az Európai Tanács két év után most októberben megállapodott abban, hogy Koppenhágában az unió megerősíti a 30 százalékos kibocsátáscsökkentési vállalás szükségességét a fejlettek részéről. Ehhez más fejlett országoktól is jelentős felajánlást várnak, a feltörekvő gazdaságú országoktól pedig megfelelő hozzájárulást a globális emissziómérsékléshez. „Magyarország egyetért a 30 százalékos vállalás szükségességével” - mondta lapunknak a környezetvédelmi szakállamtitkár. Faragó Tibor emlékeztetett: a klíma- és energiacsomag elfogadásával 2008-ban az unió olyan belső eszközrendszerről döntött, amellyel egyelőre a legalább 20 százalékos közös emissziócsökkentési célt el tudja érni. Hasonlóan több új tagállamhoz, Magyarországnak is elsőrangú kérdés a kvótatöbblet felhasználásának kérdése. E tagországok ugyanis a kiotói tárgyalások során megállapított bázisév és a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás következtében jelentősen túlteljesítik vállalásaikat. ■ Magyarország támogatja a károsanyag-kibo- csátás harmincszázalékos csökkentését. „Alapvető érdekünk e többlet további felhasználására vonatkozó jog megőrzése” - hangoztatta Faragó Tibor. A szakállamtitkár szerint ugyanakkor a többlet felhasználásának a fenntartható fejlődés céljait kell szolgálni, és figyelembe kell venni a globális karbonpiac hatékony működésének szükségességét. A korábbi kibocsátáscsökkentések törlése azt is jelentené, el kelleni tekinteni attól, hogy több fejlett állam messze elmarad kiotói vállalásának teljesítésétől. Az unió elismeri, a koppenhágai megállapodás egyik kulcskérdése a fejlődő országok anyagi segítése. Ez 2020-ra eléri a 100 milliárd eurót, s ebben az EU kész megfelelő részt vállalni. Arról azonban vita van, hogy a tagállamoknak mekkora anyagi terhet kell vállalniuk ebben. Magyarország támogatja azt, hogy már az új megállapodás előtt is segítsék a fejlődőket, de az unió tagjai e finanszírozásban önkéntes alapon vennének részt. Koppenhága nem az utolsó remény „nincs minden veszve, elsőre nem lehet lefutni egy maratoni” - mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána. A Középeurópai Egyetem (CEU) professzora szerint nem tragédia, ha nem születik végleges megállapodás Koppenhágában, mivel valamilyen keretegyezség biztosan lesz. Úgy véli, abban állapodnak meg, hogy később miben lehet megegyezni. Például egy globális csökkentési számban vagy a fejlődő országoknak nyújtott támogatás összegében. Az Egyesült Államok addig nem vállalhat komoly szerepet, amíg nem hajtja végre az egészségügyi reformot. A kibocsátáscsökkentésről 2010 tavaszára állapodhatnak meg Washingtonban. „Koppenhága nem az utolsó esély, hiszen a klímacsúcsra készülődve is sok eredmény született" - hangoztatta a szakember, aki 2005-ben tagja volt a No bel-békedíjat kapó ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének Mibe is kerülne az emissziócsökkentés? „AZ ENERGIASZEKTOR felel a szén-dioxid-kibocsátás 65 százalékáért, azonban várhatóan mégsem erre a szektorra, hanem a kibocsátás 17 százalékáért felelős iparra terhelik majd a költségeket” - hangoztatta Hugyecz Attila a Magyar ENSZ Társaság klímakonferenciáján. A Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa kiemelte: az áramtermelés 41, míg a közlekedés 23 százalékkal részesül a kibocsátásból. hiába állnak jelentős átalakulás előtt az iparágak, az árammal működő autók térnyerése például nem lesz gyors, mivel még legalább 20 évre elegendők az olajkészletek az autóipar szükségleteinek kielégítésére. Hugyecz szerint, ha az erő művekre terhelik az emisz- szió költségét, akkor akár a duplájára is nőhet a szénerőművekben előállított áram ára, de a földgáztüzelésű erőművekben előállított villamos energia is 30-40 százalékkal drágulhat. Végleges formára szabták a jövő évi büdzsét parlament Tízmilliárdot csoportosítanak át - Több jut a kistérségeknek és az M44-es sztrádára Mintegy tízmilliárd forintot csoportosítanak át a minisztériumokon belül azok a kormány és az MSZP által támogatott költségvetési módosító javaslatok, amelyekről lapzártánk után volt szavazás az Országgyűlésben. A 2010-es büdzséről a jövő héten lesz a zárószavazás. A tárcákon belüli átcsoportosítások nyertesei között vannak az önkormányzatokat, az oktatást és a kultúrát, az esélyegyenlőséget, a szociális ellátást, a sportot érintő és egyéb módosítások. A két legnagyobb tétel a Kecskemét-Békéscsaba M44-es autópálya előkészítésének 3 milliárdos támogatása, a másik az MTV-től elvonandó 2,3 milliárd, amely a Duna Televízióhoz vándorolna át. Az önkormányzatok témakörében egyebek mellett a többcélú kistérségi társulások kapnak 902 milliót, illetve 600 millió jut az esély- egyenlőséget segítő közoktatásra. Az oktatási és a kulturális támogatások közül a legjelentőKisebb módosítások* Belvízvédelmi feladatok __ +50 A D una Művészegyüttes támogatása +50 A Pécs Európa kulturális fővárosa program támogatása_____________+50 Ar oma oktatási alap támogatása +85 Fogyatékos szervezetek__________+85- MILLIÓ FORINT. Kóka János: Az SZDSZ- frakcióra számít a kormány sebb az Útravaló ösztöndíjprogram 600 milliós többlete, a teljesítményösztönző alap 500 milliós támogatása, a közoktatási mérést és értékelést szolgáló 300 millió forintos pluszpénz. Több pénzhez jut a Rádió C, a Rajkó zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar: összesen 135 millió a többlet. A szegények bankja kap 135 millió forintos támoKÓKA JÁNOS SZDSZ FRAKCIÓVEZETŐ tegnap a kormányfővel egyeztetett a büdzséről. Formálisan még nem döntöttek, de valószínűleg támogatják a 201őes költségvetést gatást, de a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások is jobban járnak egy plusz 100 milliós tétellel. 400 millió forinttal bővül az iskolai, a diák- és a versenysport támogatása. A kormány megállapodott a tűzoltósággal, 2010-ben is az ideihez hasonló mértékben finanszírozzák őket, vagyis visszaállítják a jelenlegi normatívát. Erről is a módosító javaslatokról szóló szavazással dönt a T. Ház. Ugyanakkor vannak olyan módosító indítványok is, amelyek nem járnak „pénzmozgással”. Ilyen például a költségvetés belső tételeinek egyenlege és az állami kötelezettségvállalás mértéke. ■ A. V.
