Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-21 / 269. szám

4 2009. NOVEMBER 21., SZOMBAT KULTÚRA Örök kérdés: van vagy nincs hoppá-hoppá?! „...mindig azok vitatkoznak a legjobban bizonyos dol­gokról, akik a legkevésbé értenek hozzá! Hoppá-hop­pá!” - mondja Felhőfi Fifikás, az intellektuális álmo­dozó, mire a pozitív hős, a realista Fejétől Büdösné, aki tehetségesebbnek tartja magát sok másnál, letor­kollja: „ Nincs többé hoppá! ” És ezen aztán éppúgy dühödten összevesznek, mint a többiek azon a nagy kérdésen, hogy hová - százhetvenöt centiméterre, elő­re, hátra, mélyre vagy sehová - kerüljön „a” konst­rukció, ami valójában nem más, mint egy tákolmány hasznavehetetlen dolgokból. Egy jellemző jelenet... Balról jobbra: Kovács Anna, Mikecz Estilla. Kovács Gábor, Oláh Lajos, Demus Péter E cikk szokatlan címéből s a fen­ti - tartalomismertetésnek is beil­lő - sajátos fogalmazásit idézetek­ből is kiderül, hogy a Vertieft Szín­padstúdió „Önnek ficereg?” című előadása játék a javából. Valójá­ban persze minden színpadon lá­tott mű annak bizonyul: meggyő­zően, de legalábbis logikusan utal erre az a formula is, amely szerint a színészek játszanak a rivaldá­ban. Csakhogy a „...ficereg” alap­vetően más a legtöbb drámai alko­tásnál. Műfajilag szinte meghatá­rozhatatlan, extrém világa, han­gulata, nyelvhasználata rokonítja ugyan a groteszkkel, de még az át­lagos - ha van ilyen egyáltalán - abszurdhoz képest is elvontabb a vonalvezetése, meghökkentőbb a sztorija, kimódoltabbak a konflik­tusai. Nemcsak azért hajaz vala­melyest a népmesékre is, mert is­meretlen a szerzője, hanem azért is, mert meseszerűen valószerűt­lenek a figurái. Itt azonban nem győz a jó, nem veszít a gonosz, mert senkit nem lehet sem ide, sem oda sorolni, mindenki a külö­nös kategóriájába tartozik. Bár az életben egy az egyben nincsenek olyan alakok - mint a jó szándékú, de betegesen naiv, tesze-tosza Fi­kás Feri, mint a hangulatember, romantikus, egyszersmind kihí­vóan kacér Mályvácska, mint a ki- vénhedt, élveteg kokott Konkoly ka, mint a mocskos szájú, üres fejű szépfiú Gyökike, vagy a folyamatosan a kötéseivel bajlódó, szótian Nihil néni - mégis kiben- kiben felvetődhet, hogy kire - ne­tán önmagára - ismer a szerep­lők egy-egy jellemvonásában. An­nál is inkább, mert az összevissza­ságból visszaköszönnek a hétköz­napokból ismert szituációk, tapasztalatok, emberi viszonyla­tok, kitetszenek figyelemre méltó gondolatok példának okáért a cse­lekvés, az igazságkeresés hiába­valóságáról, az érvényesülésnek gátat szabó féktelen önzésről, irigységről, a mások iránti érzé­ketlenségről, a biznisz mindenha­tóságáról, a talmi külsőségek tér­nyeréséről, egyáltalán az érték­rend megzavarodottságáról. Nem véletlenül hangzik fel egy-egy je­lenet után a „Nem értem, nem értem...” refrénű kísérőzene. A színpadon viszont Felhőfi vonja le a szívderítőnek aligha nevezhető következtetést: „Komolyan mon­dom nem érdemes emberek közé menni! Persze mindegy, mert egye­dül meg még nehezebb! így is, úgy is megdöglik az ember. ” S ezen a kor- és kórképen bizony alig vál­toztat Mályvácska bölcselkedő ri- posztja: „iVagjwi helytelen, hogy az emberek mindig máshová vágyód­nak, mint ahol laknak és isznak, meg kártyáznak és dohányoznak és rombolják a testüket, és közben szelíd a lelkűk. Érti kedves Felhő? Nem szabad mindig csak a rosszra gondolni!” Tehát a kérdés, hogy - van vagy nincs hoppá-hoppá? - az indulatos polémiák alapján to­vábbra is eldönthetetlen, vagy ha úgy tetszik e görbe tükörben is csak felsejlik, de megválaszolat­lan marad törekvéseink, fontosko­dásaink, örökös nyüzsgésünk, tü­lekedésünk vagy éppen passzivi­tásunk célja, hatása. loggal lehe­tünk szomorúak emiatt, de akár önironikusan ki is nevethetjük magunkat. Az „Önnek ficereg?” mindkettőre alkalmat ad... E darabot tizenhat évvel ezelőtt - ugyancsak a lózsef Attila Műve­lődési Központ színpadán, ahol a közönség is helyet kap - már meg­rendezte Susán Ferenc, csak akkor a KiViSzI színjátszóival. E másfél évtized során nyilván személy sze­rint is sokat gazdagodott szakmai és általános emberi, társadalmi ta­pasztalatban, s ezáltal jobban érti, mélyebbre ás a mű egymásra rí­melő rétegeiben. Molnár Ernővel - a másik rendezővel együtt - ügye­sen játszatják be az intim játékte­reket, hatásosan kezelik a hangu­latfestő fényeffektusokat, az eroti­kus jelenetekben jól hasznosítják a forgószínpad lehetőségeit, találó- ak a jelmezek és kiegészítők, s a mindig fontos smink is nagyobb hangsúlyt kap mint általában. A Vertieft Színpadstúdió tagjai­nak új volt e feladat és érzékelhe­tő élvezettel vettek részt a minél iz­galmasabb, úgymond maibb meg­valósításában. Tehetségük, tudá­suk, igyekezetük profi színvonalú előadást eredményezett. Egysége­sen, értőn, a lehetséges határokig elmenve, de túlzások nélkül han­golódtak rá a darab stílusára és a rendezők elképzeléseire, ezért igazságtalan lenni bárkit is ki­emelni közülük, azt viszont vala­mennyien megérdemlik, hogy e helyütt is megörökítessék a ne­vük: Fikás Ferit Oláh Lajos, Felhőfi Fifikást Kovács Gábor, Büdöst Já­nosi Adrienn játssza, Gyökikét Demus Péter, Konkolykát Falati Hedvig, Mályvácskát Mikecz Estií la, Nihil nénit pedig Kovács Anna személyesíti meg. Brunczel Tibor, a legendás Petőfi színjátszók dísz­lettervezője jogosan jegyezte meg az előadás végi közönségtalálko­zón: boldogok lehetnek a vertiches | rendezők, hogy ilyen tehetséges | emberekkel dolgozhatnak. £ ***- Hogyan tovább? - kérdeztük a Verlieh Színpadstúdió vezetőjétől, Patakiné Kemer Edittől és két ren­dezőjétől, Susán Ferenctől és Mol­nár Ernőtől. Azt hangsúlyozták, hogy arra a kapcsolatrendszerre alapozva - amely az elmúlt öt év si­kereire, a nézőkkel, támogatókkal, valamint a salgótarjáni általános és középiskolákkal már kialakult és folyamatosan erősödő párbe­szédre épül - szeretnének egyre inkább a város társulatává válni, s megfelelni annak a bizalomnak, hogy szakmailag előkészíthetik a leendő állandó színházak Ennek érdekében szisztematikusan vég­zik a stúdiómunkát, amelybe bár­ki bekapcsolódhat, ha érez magá­ban elhivatottságot. lávában zajla­nak az új bemutató próbái: Müller Péter Márta című drámáját január­február környékén tervezik (forgó)színpadra állítani. A brémai muzsikusok című mesejátékkal tavaszig négy nógrádi településen vendégszerepeinek. Foglalkoznak a Május felújításával és készülnek kabaréműsorokkal is. A csoport tagjai rendszeres szereplői a Szer­datársaság Irodalmi Kávéház ren­dezvényeinek és gyakran tesznek eleget más felkéréseknek is. To­vábbra is szorosan együttműköd­nek a losonci Kármán József Szín­házzal, amely november 30-án öt vertiches szereplővel mutatja be a József Attila Művelődési Központ­ban A peron című darabot Csongrády Béla Értékek a „Fapados.. ”-on Az irodalom, az olvasás megszerettetése a célja annak az internetes könyvkiadónak, amely az idén kezdte el működését Fapadoskonyv.hu Kft. néven. Tevékenységéről Kőrössi P. József, a Nógrád megyei Márkházán élő, s a Magyar Szépírók Társasága képviseletében Salgótarjánban is rendre műsort vezető író, költő, az újonnan alakult cég szerkesztője, iro­dalmi vezetője tájékoztatta lapunkat. Elmondta: a címadással azt akarták jelezni, hogy az esetek többségében egyszer használatos könyvekről van szó, amelyek a www.fapadoskonw.hu honlapon érhetők el, onnan egyszer tölthetők le, s változtatás nélkül nyomtathatók ki. A kiadó e-mail címe: info@fapadoskonw.hu. Jelenleg még a szépirodalom jelenti a fő profilt, ar­ra törekednek, hogy kiszolgálják az új tí­pusú és más igényű közönséget, s egye­bek között a kötelező olvasmányokat meg­jelentessék, hozzá­férhetővé tegyék a fi­atalok részére, akik közismerten gyak­ran szörföznek az interneten. Máris ol­vasható jó néhány értékes mű a „fapa­doson mind a klasszikus, mind pedig a kortárs ma­gyar irodalom alko­tóitól, példának oká­ért Mikszáth Kál­mántól, Karinthy Fri­gyestől, Bíró Lajostól, illés Endrétől, vala­mint Csapiár Vilmos­tól, Horváth Pétertől, A nagy palóc regénye is hozzáférhető a „Fapados”-on Jónás Tamástól, Szigethy Andrástól. Az elképzeléseik között szerepelnek - mások mellett - Nagy Endre, Déry Tibor, Berkesi András illetve az élők sorából Kertész Ákos, Szőcs Gé­za alkotásai. Ugyanakkor gondolkodnak a kínálat, a tematika bővítésé­ről is. Tervezik szakkönyvek, ismeretterjesztő művek vagy például a köz- érdeklődésre számot tartó homeopátiával, ezotériával foglalkozó kötetek olvashatóvá, illetve kinyomtathatóvá tételét is. A Fapadoskonyv.hu törek­véseit a klikkelések növekvő száma visszaigazolja. Az érdeklődők zöme természetesen magyarországi, de keresték már az olvasmányokat Erdély­ből, Szlovákiából, Franciaországból, Dél-Koreából, Japánból és Észak- Amerikából is. Első díj utcaművészetből Nagy sikert ért el a Budapesten élő, közgaz­dász-végzettségű, de intermédiával is foglal­kozó salgótarjáni fiatal­ember, Kovács Bodor Máté: barátjával Csiszár Mátyással első helye­zést ért el a street art - utcaművészek és krea­tív városlakók számára a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. (SM) által meghirdetett „Utat adunk álmaidnak!” cí­mű ötletpályázaton. A kiírás szakmai tartal­mát az SM koordinálá­sával létrejött munka- csoport dolgozta ki. A pályázat célja az volt, hogy Budapest egyik nagy hagyományú főut­cája, a Rákóczi út - amelynek az elmúlt két évtizedben sokat csök­kent a presztízse, von­zereje, s amely kihasz­nálatlan közösségi te­rekkel rendelkezik a gyalogos városlakók számára - visszakap­csolható legyen a fővá­ros vérkeringésébe, s a Blaha Lujza tér és az Astoria közti szakasz újra megteljen élettel. A pályadíjakat december 11-én adják át és az ér­deklődők akkor tekint­hetik meg a győztes Home Projektet, amely az egyik épület árkád­sorát „rendezi be” egye­di módon. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Adnék magának egy ezrest, ha holnap a Parlament előtt kezdene...” Szerencsés nyertesünk: Orosz Margit Irén Maconka, Fenyves út 22. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését november 26-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. Cs.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom