Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-17 / 265. szám

4 2009. NOVEMBER 17., KEDD NÓGRÁD MEGYE Segítséget a közoktatási közalapítvány megmaradásához! A napokban nyílt levelet juttatott el szerkesztősé­günkbe Meló Ferenc, a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának elnöke, amelyben ké­réssel fordul Nógrád megye valamennyi országgyűlési képviselőjéhez. Biztonság és bizalom Negyvenéves a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet Sz. A. Tisztelt Képviselő Úr! A megalakulásának tizedik év- fordulóját ünneplő Nógrád Me­gyei Közoktatási Közalapítvány jubileumi kiadványában olvas­hatjuk e sorokat: „Vajon azok a törvényalkotásban részt vevő em­berek, akik 11 évvel ezelőtt - a közoktatási törvény módosításá­val - megteremtették a lehetősé­get a megyei közoktatási közala­pítványok születésére, sejtették-e miféle fogantatás részesei? Bizo­nyára kevesen gondoltak arra, hogy a magyar közoktatás - sok­szor ellentmondásos változások­tól zaklatott - utóbbi évtizedének biztos pontjait, a helyi közoktatás időtálló támaszait hívják életre.” A kiadvány megjelenése óta el­telt két év alatt a biztos pont elő­ször szalmaszálnyi fogódzóvá bi­zonytalanodott, s most gyökeres kigyomlálásra ítéltetett a közok­tatás berkeiből: a Magyar Köztár­saság 2010. évi költségvetésének tervezetéből - a közoktatást sok tekintetben sújtó visszalépések mellett - nyomtalanul eltűnt a fő­városi és megyei közoktatási köz­A 2007 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia támo­gatásával először az országban a szécsényi kistérségben mutat­ták be a gyermekesélyprogra- mot. Ennek egyik része az infor­mációs társadalom terület. A szécsényi művelődési központ­ban működő it-pont helyi veze­tője Király Henrietta, aki bemu­tatta munkájuk célját.- A tevékenységük célja, hogy a kistérségben mindenki számá­ra elérhető legyen a számítógép használata, a digitális írástudás elterjesztése. Miként lehet ezt el­érni?- A helyi it-központban 8 számítógép, színes nyomtató, alapítványok szakmai tevékeny­ségének támogatása. Meggyőződésünk, hogy a Nóg­rád Megyei Közoktatási Közala­pítvány - hasonlóan a többi me­gyei közoktatási közalapítvány­hoz - speciális szerepet tölt be a közoktatás támogatásában. Pályá­zati úton olyan közoktatási célo­kat támogat, amelyek a megyei közoktatási feladatellátási, intéz­ményhálózat-működtetési és -fej­lesztési tervben szerepelnek, amelyek a helyi közösség számá­ra fontosak. A pályázatok elbírá­lása során biztosított a társadalmi kontroll, „civü” szakértelem érvé­nyesülése: a kuratóriumokban együtt dolgoznak iskolafenntar­tók, gazdasági kamarák és az ok­tatási intézmények képviselői, akik gyakorló szakemberek és na­pi kapcsolatban vannak a közok­tatással. A közoktatási közalapítvány­ok jó példái a szubszidiaritás EU által is preferált alapelve meg­valósulásának: „A döntések ott szülessenek meg, ahol azok meghozatalához a legtöbb infor­szkennelő, fénymásoló, digitá­lis fényképezőgép, kamera és egyéb irodai és multimédiához szükséges eszközök állnak rendelkezésünkre. Ezen kívül kistérségünk településein ha­sonló pontokat hoztunk létre a már meglévő Endrefalva, Nóg- rádszakál, Rimóc, Magyargéc mellett legutóbb Varsányban és Nógrádmegyerben, ahová uniós támogatással 5-5 db új laptop is került.- Hány fős személyzet áll ren­delkezésre ehhez a programhoz?- Ezen a területen jelenleg 8 mentor dolgozik, akik nemrégi­ben tették le a szakmához most már nélkülözhetetlen képesí­tést.- Kik az it-mentorok? máció áll rendelkezésre, azaz az ügyek ott intéződjenek el, ahol keletkeznek.” A kuratórium elkötelezettsége az elfogulatlan, igényes, színvo­nalas munka mellett - bár tagjai és munkatársai az évek során részben cserélődtek - mindvégig fennáll. Nagy gondot fordított ar­ra, hogy a rendelkezésre álló for­rások jól hasznosuljanak, valós és reális igények kerüljenek ki­elégítésre. „Az év pedagógusa" díj megteremtésével rangos elis­merést teremtett meg a megye pedagógustársadalmában. Ügy véljük, az elmúlt évek során a közalapítvány bizonyította, hogy alkalmas a híd szerepének betöl­tésére, amely összeköti a közpon­ti és helyi oktatáspolitikai elvá­rásokat és az intézményi igénye­ket, szükségleteket. A Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának megbízásából és képviseletében ezúton kérem a Tisztelt Képvise­lő Urat, hogy saját eszközeivel se­gítse elő a fővárosi és megyei köz­oktatási közalapítványok rendsze­rének fennmaradását, illetve a Nógrád Megyei Közoktatási Köz- alapítvány közoktatást támogató szerepének megtartását. Meló Ferenc kuratóriumi elnök- Baranyi Gergely, Csampa Zsófia, Csuka Brigitta, Nagy Ka­talin, Bangó Beatrix, Bablena Ferenc vidéken, Szécsényben pedig Szeles Anita és jómagam.- Milyen időpontok állnak a tanulni vágyók rendelkezésére?- Szécsényben heti 3 alka­lommal, hétfőn, csütörtökön és pénteken 8-12 óráig, vidéken pedig minden héten 1 alkalom­mal (ami településenként vál­tozik).- Mik a távlati célok?- Szeretnénk minél több olyan szolgáltatást nyújtani, ami a helybeli emberek élet könnyebbé teszi. Ennek érde­kében hoztuk létre az eMultiCoop Szociális Szövetke­zetét. Balassagyarmat. Polgármeste­rek, jegyzők, vállalkozások képviselői, egykori és jelenlegi takarékszövetkezeti vezetők és dolgozók, belügyi és bírósági dolgozók körében ünnepelte megalakulásának negyvenedik évfordulóját a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet. A volt vármegyeháza dísztermé­ben megrendezett teltházas ün­nepségen jelen volt Borenszki Ervin országgyűlési képviselő, Medvácz Lajos polgármester, Csicsáky Péter, a Magyar Taka­rékszövetkezeti Bank Zrt. ve­zérigazgatója és ár. Koncz Lász­ló felügyelőbizottsági elnök is. Reimanné Nagy Margit ügyve­zető igazgató megnyitóbeszédé­ben elmondta: Magyarnándor dolgos lakosságára alapozva 1969. augusztus 1-jén tartotta meg alakuló közgyűlését és kezdte meg működését a falusi bank, amely anyagi gyarapodá­sának és a tagszervezés hatásá­nak köszönhetően sorra nyitotta meg kirendeltségeit és betét­gyűjtő pénztárait.- A szövetkezeti összefogás eredményeként saját alapjaiból és az összegyűjtött betétekből tagjai részére kölcsönt nyújtott a Cserhátvidéke. Tagszáma foko­zatosan növekedett, a pénzügyi szolgáltatások köre bővült, gaz­dálkodása fejlődött. A negyven­éves eredményes működés tette lehetővé, hogy jelenleg 14 kiren­deltségben nyújt pénzügyi szol­gáltatást ügyfelei részére. Tucat­nyi megtakarítási lehetőség és számos hitelkonstrukció mellett a kor igényeihez igazodó, bank­számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a takarék- szövetkezet, amely az internetes szolgáltatást is biztosítja. Ma is az alapításkor megfogalmazó­dott alapelvet, a biztonság és bi­zalom elvét tartjuk szem előtt - fogalmazott az ügyvezető igaz­gató, aki a takarékszövetkezet megerősödéséről szólva a kor­rekt és őszinte tájékoztatást és udvarias ügyfélkiszolgálást kü­lön is kiemelte. Csábi István és Varga Ivett mű­sorát követően Holes Imre ügyve­zető elnök számolt be a bank el­indulásának hőskorszakáról és folyamatos fejlődéséről.- 1956 októberében alakult meg Dunafóldváron az ország­ban az első takarékszövetkezet, majd 1957-től gomba módra sza­porodtak a kirendeltségek. Két­százhatvannegyedikként kezd­te el működését 1969-ben a magyarnándori bank, amely már akkor felvette a Cserhátvidéke nevet. Három- százhuszonhét taggal és az álta­luk befizetett 32 700 forinttal in­dult meg a magyarnándori volt tűzoltószertárban a bank. 1971- ben kezdődtek meg az építkezé­sek, fiókot nyitottunk Bércéi, Cserhátsurány és Őrhalom tele­püléseken, majd Szügyben, Nézsán, Hugyágon és Szandán. 1982-ben Balassagyarmaton az­zal a feltétellel kaptunk enge­délyt a nyitásra, ha a város lakos­ságának öt százalékát beszer­vezzük. Hat hónap alatt a lakos­ság tíz százalékát sikerült meg­nyernünk - mondta az elnök, aki a salgótarjáni, palotási, kétbodonyi, rétsági kirendeltsé­gekről is beszélt.- Jelenleg a szövetkezet ingat­lanának értéke közel százötven- millió forint. 1994-ben áttértünk a gépi könyvelésre, 2004-ben a kisbanki rendszerre, 2009-től pedig internetes banki kapcsola­tunk is kialakult. Ma 55 fővel dolgozunk. A mérlegfőösszeg 5,3 milliárd forint, közel ötmilli- árd forint a betétállományunk, hitelállományunk 2,5 milliárd forint, részjegyünk 92 millió fo­rint, saját tőke 620 millió forint, szavatoló tőke 576 millió forint, ügyfeleink száma tizenötezer - számolt be a tényekről Holes Im­re, aki a takarékszövetkezet sok­rétű társadalmi tevékenységéről is szólt: többek között a futball­mérkőzések, horgászversenyek, fogathajtó-bajnokságok, hagyo­mányőrző csoportok, beteg gyer­mekes családok támogatásáról, a templomfelújításokról, a taka­rékszövetkezeti utak szervezé­séről, egészségügyi és sportala­pítványok létrehozásáról tett em­lítést. Külön is beszélt „Az év szakemberei” alapítványról, amely idáig 108 egyént és hat csapatot jutalmazott. Az elnök azt is kiemelte: soha más taka­rékszövetkezetet nem kebelez­tek be, s a vizsgálatok során egy­szer sem találtak náluk vissza­élést a negyven év alatt. - Ismer­tük az embereket, az emberek pedig ismertek minket - fogal­mazta meg a kölcsönös bizal­mon alapuló siker kulcsát az ügyvezető elnök. Csicsáky Péter köszöntőjében azt hangsúlyozta: ha egy pénz­ügyi vállalkozás negyven évet él meg egy vezetővel az élén - két politikai rendszerrel, számtalan szabályozási rendelettel, változó versenykörnyezettel a háttér­ben, az már önmagában siker.- Ez a takarékszövetkezeti kö­zösség azért egyedi, mert magyar és mert vidéki. Közel ezer olyan település van az országban, ahol csak takarékszövetkezet műkö­dik. A szövetkezet nem kizárólag profitorientált, hanem összefogá­son alapul - fejtette ki a vezér- igazgató, kinek szavait követően Borenszki Ervin szólt a mene­dzserszemléletű, temperamentu­mos vezetésről, amely a bizalmat és a biztonságot biztosítja. Fényképek a kávézóban Szécsény. A Cafe Frei szécsényi pörkölő- és cso­magolóüzeme mellett a nyáron nyílt meg a kávé­zó és a nyári terasz. Ennek téli változatát, amely a kávézóból nyílik, október 30-a óta vehetik bir­tokukba a vendégek. A hangulatos klubot Langár Zsolt, a Cafe Frei szécsényi üzemének igazgatója, a kávézó tulaj­donosa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A klubban különböző rendezvényeket, baráti ösz- szejöveteleket lehet tartani, amiért nem kérnek bérleti díjat. Az első alkalommal Szenográdi Ta­más, a helyi gimnázium igazgatóhelyettese, la­punk külsős fotós munkatársa képeiből nyílt kiállítás. A fotókat Faluhelyi László, a Nógrád Megyei Fotóklub tagja ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Bővült a gyermekesélyprogram Bartus Attila Alma vagy citrom Egy hét - négy ország Bolyaisok német nyelvi táborban a Bodeni-tónál Iskolánk német nyelvet tanu­ló diákjai a közelmúltban egy he­tet töltöttek el nyelvi táborban a Bodeni-tó csodálatos környeze­tében. Ezalatt nem csupán a ta­vat határoló három országban, hanem Európa negyedik legki­sebb miniállamában, Liechtens­teinben is jártunk. Szállásunk Németország egyik festői szépségű hegyvidé­kén, Oberreute településen, a nyelvoktatás pedig az ausztriai Vorarlberg tartomány fővárosá­ban, Bregenzben volt. Diákjaink napi négy órában anyanyelvi ta­nárok közvetítésével csiszolhat­ták nyelvtudásukat, bővíthették ismereteiket Jól működő napi-, illetve hetirend szerint éltünk, Bregenzbe csodálatos hegyvidé­ken keresztül vezetett az utunk. Őszintén mondhatom, hogy min­den diák - a nyári szünet ellené­re - örömmel vett részt a fél ki­lenctől fél egyig tartó nyelvi órá­kon, ahol nyelvi szintjüknek megfelelően, három csoportban tanultak, előtérbe helyezve a szó­beli kommunikációs készség, va­lamint a szövegértés fejlesztését. A feladatmegoldások során mód nyílt Vorarlberg megismeré­sére, kapcsolatépítésre, a tarto­mányi parlament meglátogatásá­ra. A város művészeti galériájá­ban, a Kunsthausban az alkotó­munkába is bekapcsolódhattak. Délutánonként és a szabadna­pon bejártuk a tó környékét. Ki­rándulásainkon felfedeztük Bregenzet, a fesztiválvárost, leg­magasabb hegyére, a Pfánderre, felvonóval mentünk, ott egy lát­ványos madárröptetést nézhet­tünk meg és gyönyörködhettünk a panorámában. Lindau szigetén a környék leg­szebb kikötőjét és a történelmi óvárost tekintettük meg. Mec- kenbeurenben, a Minimundus parkban a világ nevezetességei­nek kicsinyített mását néztük meg. Svájci kirándulásunk során rácsodálkoztunk Hundertwasser sokszínű és különleges művé­szetére egy általa tervezett vásár- csarnokban, Zürichben bepillan­tást nyerhettünk a világ egyik leggazdagabb városának életébe, s természetesen megkóstoltuk a híres svájci csokoládét is. Svájci barangolásunkat Európa legna­gyobb vízesésénél, a Rajnánál folytattuk, á visszaúton érintet­tük a Bodeni-tó déli partjának gyöngyszemeit (Konstanz, Arbon, Rorschach). Másnap a Svájc és Ausztria ál­tal ölelt hercegség, Liechtenstein és annak fővárosa, Vadűz volt ki­rándulásunk célpontja. A kis vá­rosi vonat, a Citytrain segítségé­vel beutaztuk a fővárost, majd a németországi Oberstaufen aqua- parkjában fejeztük be a napot, Megismerkedtünk a tó legro- mantikusabb városával, Meersburggal is-, innen hajóval utaztunk Mainaura, a virágszi­getre, ahol csodálatos parkok, gyönyörű virágok vonzzák a lá­togatókat. A sziget különleges­sége a pillangóház, ahol a lep­kék egy trópusi növényekkel be­rendezett pálmaházban szaba­don repkednek. Az utolsó estét játékos vetél­kedővel zártuk, ahol tanulóink számot adhattak tájékozottsá­gukról. Az egy hét tapasztalatai bizonyítják, hogy az élő nyelvi környezet hatására a tanulókban nő a nyelv még magasabb szin­tű elsajátításának igénye. Fárasztó egy hét volt mögöt­tünk: de gyönyörű helyeken jár­tunk, kedves, segítőkész embe­rekkel találkoztunk, új barátsá­gokat kötöttünk, miközben so­kat tanultunk. Horváthné Scholcz Erika németnyelv-tanár Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Balassagyarmat Tizennegyedik alkalommal rendezte meg az Országos Baleset-megelőzési Bizottság a hazai utakon „alma­citrom" elnevezésű közlekedés- biztonsági akcióját. A kezdemé­nyezés célja, hogy a gyermeke­ket játékosan tanítsa meg a he­lyes közlekedésre és felhívja az autóstársadalom figyelmét a fe­lelős vezetés jelentőségére. Az idei közúti ellenőrzések az őszi­téli közlekedésre való felkészü­lés jegyében zajlottak. A gyermekek almával és aján­dékkal jutalmazták a szabályo­san közlekedőket, a kisebb sza­bálytalanságot elkövetők pedig egy citromot és néhány hasznos tanácsot kaptak útravalóul. Ba­lassagyarmaton a Szent Imre Keresztény Általános Iskola ne­gyedik osztályos kisdiákjai és Szatmári Orsolya énekes, Balas­sagyarmat szülötte is felhívta a figyelmet a közlekedési szabá­lyok betartásának fontosságára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom