Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-31 / 251. szám
4 2009. OKTÓBER 31., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE A Nemzeti Sírkert részei Sz. A. ■ ■ Összefogtak, lépcsőt építettek Horpács. A néhány száz lelkes község, Nógrád megye egyik legkisebb települése, rendkívüli szerepet játszott szőkébb pátriánk szellemi életében. A kis falu sírkertjében nyugszik az 1904-ben elhunyt Szontagh Pál, a nógrádi főrendiház tagja, belső titkos tanácsos, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője, aki szabadulása után, 1850-től élthorpácsi birtokán. Madách Imre több alkalommal megfordult nála, s minden művét megmutatta nagy műveltségű barátjának. Az ember tragédiája kéziratát is az ő buzdítására küldte meg Arany Jánosnak. Szontagh Pál a Kisfaludy Társaság alapító tagja és lelkes támogatója volt. Halála után birtokát Mikszáth Kálmán vásárolta meg 1904-ben. A „nagy palóc” élete utolsó éveit szeretett Nógrád vármegyéjében, a horpácsi domíniumon töltötte. Felesége, Mauks Ilona, akit kétszer is feleségül vett, s aki híres emlékiratait is Horpácson írta meg, a község temetőjében talált örök nyugalomra 1926-ban. Nagy Iván, akit 1898-ban temettek el Horpácson, az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész volt, akinek a „Magyarország családai” című műve alapvető forrás a családkutatók számára. A sírkert három nevezetes sírját ma a település önkormányzata gondoztatja, s az 1999-ben létrejött Horpácsi Fundus Alapítvány álh'ttatta helyre, amelyek ma már a nemzeti sírkert részei. A nemzeti sírkert a magyarság elmúlt kétszáz éve kiemelkedő történelmi személyiségeinek, irodalmi, zenei, színházi, építészeti, oktatási és képzőművészeti alakjainak emlékezetét őrzi. A három nevezetes elhunyt leszármazottai közül Mauks Ilona sírjához dédunokája, a Budapesten élő Mikszáth-Cseney Kálmán is gyakorta ellátogat. Az egykor épületgépészettel foglalkozó vállalkozó Mikszáth és Mauks Ilona két életben maradt gyermeke közül Albertnek az unokája. Példás összefogásnak köszönhetően újult meg a mátranová- ki temető lépcsője: a településről elszármazott vállalkozó kezdeményezésére mozdultak a község lakói és egy év alatt összeadták a szükséges pénzt, felújították a veszélyessé vált feljárót. G. E. Mátranovák. A településről elszármazott, egykori falujáért mégis tenni akaró, jó szándékú vállalkozónak köszönhetően megújult a község telepi temetőjében lévő lépcsősor. Horányi István a nógrádi kis faluból származik, de ma már Debrecenben él. Dédszülei sírjához- ami a telepi temetőben található- azonban rendszeresen visszajár. Egy ilyen látogatás alkalmával tapasztalta, hogy a meredek domboldalban felvezető lépcsősort igencsak megrágta az idő vasfoga, szinte járhatatlan. Ennek rend- behozatalára nagyszerű kezdeményezéssel állt elő: lépcsőjegyet állít ki mindazoknak, akik hozzájárulnak a temető lépcsőjének helyreállításához. Ő maga százezer forintot ajánlott fel erre a célra, és felvette a kapcsolatot más, szintén a településről elszármazott egykori novákiakkal. Kezdeményezésével megkereste a Mátranovákért Faluvédő és Szépítő Egyesületet, amelynek tagjai örömmel álltak az ötlet mellé, így ők fogták ösz- sze az „akciót”. A díszes formátumú oklevelet - amelynek hátterén a felújításra váró építmény látható - ezer-, kétezer, ötezer és tízezer forintos címletekben lehetett megvásárolni, az abból befolyó összeget pedig természetesen a helyreállításra fordították.- Az elmúlt év őszén kezdtük a lépcsőjegy árusítását. A településen kiplakátoltuk, hogy mely üzletekben, vendéglátóhelyeken vásárolható meg az oklevél. A nemes célra 110 magán- személy adott össze 500 ezer forintot - mondta el Berbás Hajnalka, a faluszépítő egyesület elnöke, hozzátéve: a kivitelezési munkákat a mátranováki önkormányzat végezte el, a feljáróhoz tartozó korlát pedig Harri Meevissen, a helyi Berek fogadó tulajdonosának felajánlásából készült el. A munkálatokban sok nováki magánszemély is részt vett.- Örülünk annak, hogy sikerült megvalósítani az elképzelést, és az összefogásnak köszönhetően mindenszentek ünnepén már a rendbe hozott lépcsősoron járhatnak a ha- lottaikra emlékezők - fogalmazott Hábel Kitti, az egyesület titkára, hozzátéve: - a felújítást követően máris új feladattal foglalkoznak a falu- szépítők: november 7-én harmadik alkalommal rendezik meg a Márton- napot, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Gondozott sírkertek a kegyelet ünnepén Gulyás E. Salgótarján. Az elhunytakra való emlékezés napja jó alkalom arra, hogy a szétszóródott családok tagjai találkozzanak és szeretteik sírját együtt keressék fel. Né- hányan talán azokra is gondolnak, akiknek nyughelyét már nem látogatja az olykor hálátlan utókor. Napjaink rohanó világában ritkán állunk meg és gondolunk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Mindenszentek táján virágot viszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk. Csak néha jut eszünkbe, hogy temetőinkről szorgos kezek gondoskodnak nap mint nap. Az ünnep közeledtével a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft képviselői arról tájékoztatták lapunkat, hogy a megyeszékhely közigazgatási területén már csak 12 temető található. Közülük a somoskői régi temető már kegyeleti emlékparkként működik tovább. A salgótarjáni régi központi és a zagyvapálfalvai alsó temetőkben már nincsen lehetőség új sírhelyek kialakítására, csupán „rátemetésre”. Hamarosan megtelnek a pálfalvai felső és a Forgách úti kegyhelyek is, ezért hozott az önkormányzat döntést a pintérpusztai temető bővítéséről, melynek előkészületi munkálatai már megkezdődtek A megyeszékhely sírkertjeinek üzemeltetését 1990-től - immár egységes, korszerűbb rendszerben - a VGÜ KfL végzi, hiszen korábban ezt a feladatot a temetkezési vállalat, valamint vállalkozások látták el. Azóta létrehozták a temetőgondnoksági rendszert, mely segítségével naprakésszé vált ez az igen összetett szolgáltatás. Gondnokok végzik a sírkertek ápolását, parkosítását, takarítását, az új sírhelyek kijelölését, a ravatalozók működtetését és a kisebb karbantartásokat is Számtalan bejelentés érkezett arról, hogy nagyon sok sír elhanyagolt állapotban várja az ünnepet Egy fontos téveszmét kell az illetékeseknek eloszlatniuk arról, miszerint a temetők útjai és közterületei a gondnokság feladatkörébe tartoznak, ám a megváltott sírok a hátramaradottak törődésére várnak. Nem kevés problémát jelent a hatályos kegyeleti törvény betarttatása és betartása is, hiszen a fokozottabb védelem ellenére is előfordulnak rongálások, garázda cselekmények és lopások, amelyeket legtöbbször a hozzátartozók jeleznek. Különösen ünnepek idején van nagy szükség a hatósági intézkedésékre, nem egyszer őrző-védő szolgálat igénybevételére. Idén is mindent megtesz a Salgótarjáni VGÜ KfL, hogy a hozzátartozók és emlékezni, gyászolni érkezők részére a legnyugodtabb körülményeket biztosítsa. Fontos, hogy a hozzátartozók különösen nagy figyelmet fordítsanak a gyertyáik körültekintő elhelyezésére, elkerülve így a tűzeseteket Az sem elhanyagolható, hogy elhunyt szeretteink sírkertjeiben a szemét és a hulladék az arra kijelölt helyekre kerüljenek. Az ünnep kapcsán, az elmúlt évekhez hasonlóan a sírkeretek szinte korlátozás nélküli időpontokban látogathatók. Ezen felül a régi és az új központi temetőben téli időszakban 7 órától 16 óráig, míg a nyári időszakban 7 órától 18 óráig fogadják a gépkocsival érkező hozzátartozókat A gyalogkapuk a nap minden órájában használhatók. Külön figyelmet érdemel a fenntartó azon érthető kérése, hogy a várhatóan nagy tömegre való tekintettel - október 31-én és november 1-jén déli 12 óra után - a gépjárművel közlekedő mozgáskorlátozottak sem hajthatnak be autóikkal a temető útjaira. Ügyfélszolgálat (munkanapokon) 7-15 óráig: VGÜ Kertész út 2. telephelyén (tel.: 32/440-366), régi központi temetőben (sírhely-értékesítő iroda). A 42 méter hosszú lépcső biztonságosabb megközelítést tesz lehetővé fotó:b.d. Történelemóra a zsidó temetőben Szabó A. Balassagyarmat, a közelmúltbeli szép őszi napok egyikén a helyi Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium valamennyi osztálya ellátogatott tanárai kíséretében a város 1700- as évekből származó zsidó temetőjébe, ahol Majdán Béla várostörténész fogadta a fiatalokat, végigvezetve őket a több mint 3400 sírkövet tartalmazó „Élők házában”, feltárva ezáltal egy kőfallal elzárt, különös világot, megismertetve a tanulókat Balassagyarmat történelmének és tradícióinak egyik meghatározó elemével. Az Ipoly Menti Zsidó Múzeum és Gyűjtemény megálmodója és megvalósítója immáron éppen egy évtizede tart rendhagyó történelemórákat a térség iskolái növendékeinek a zsidó vallásról és kultúráról, s ezáltal toleranciára, a másik elfogadásának képességére tanítja a diákokat. Valljuk be, égetően szükség van erre egy olyan korban, amikor éppen e műemléki temetőben sírköveket döntöttek le fiatalkorúak a közelmúltban, amikor közbeszédünk sokszor gyűlölködő szólamoktól hangos, s amikor megint csak „ordas eszmék” kezdik felütni fejüket. Fogékony partnerre talált a várostörténész a Szent Imre iskolában. A nevelésközpontú intézmény bölcsen belátja: csakis a tanulók látókörének tágításával, a világra való nyitottság kifejlesztésével formálhatók a fiatalok érett, a cselekedeteiket meggondoló emberré. Most a rendhagyó történelemóra megtartására az ortodox temetőben került sor, ahol a várostörténész - többek között - bemutatta a hagyományos, félköríves, Mózes kőtáblájához hasonlító sírköveket, szólt a nyugat felé héber, a kelet felé magyar és német nyelvű sírfeliratokról, a temetkezési szokásokról, miszerint a halott fejjel a sírkőnél, lábbal pedig Jeruzsálem felé fekszik. A sírkövek némelyikén látható stilizált kézről és kancsórói is megtudhatták a tanulók, hogy azok kohanita, illetve levita leszármazottak sírjai. Előbbiek Mózes testvérének, Áronnak nemzetiségéből eredeztetik magukat és mindegyik ilyen sírkő- vön a papi áldást osztó kéz ábrázolása látható. A Lévi törzsből származók síremlékén pedig egy kancsó forma fedezhető fel, amely azt ábrázolja, hogy a zsinagógái istentiszteletek alkalmával a kohanita áldást megelőzően a kohen kezét vízzel öntötték le áldásosztás előtt. Azt is megtudhatták a tanulók, hogy az ősi szokás szerint gyalulatlan deszkakoporsóba helyezik az elhunytat, S virág helyett három kavicsot tesznek a sírra, amelyek azt fejezik ki: itt voltam, megemlékeztem, vissza fogok térni. A holokauszt-emlékműnél Majdán Béla elmondta: mintegy kétezer balassagyarmati zsidót hurcoltak el, 136-an jöttek haza és több mit 500 nevet véstek az emlékműre. Ha minden gyarmati meggyilkolt nevét egyetlen emlékműre szeretnék fólvésetni közel négyszer ekkora márványtáblára lenne szükség - hangzott el. Megálltak a diákok Michel Gyarmathy párizsi revüfejedelem, a Folies Bergere igazgatója édesapjának a vandálok által ledöntött sírkövénél, s megnézhették a Weisből lett Vértes Ervin síremlékét is, aki igen fiatalon életét adta a magyar hazáért az első világháborúban, s Elfogták a rendőrök azt a két férfit, akik még a nyáron tíz síremléket rongált meg, illetve borított fel a balassagyarmati zsidó temetőben. A két gyanúsított - akik közül az egyik személy- és vagyonőrként dolgozik - azt vallotta, hogy egy buliból, ittasan tartottak hazafelé, amikor jött a „jó heccnek tűnő” ötlet. Egy 23 és egy 24 éves balassagyarmati férfi gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. A gyanúsítottak kihallgatásuk alkalmával elismerték tettüket. Mindketten elmondták, hogy egy buliból tartottak hazafelé erősen ittas állapotban. Miután átmásztak a kerítésen, először akinek nagyapja 1848-as honvédként harcolt. Az asszimilálódott család 21 évesen az orosz fronton hősi halált halt egyetlen fiának fekete márvány síremlékére, a „Pro patria” szöveg mellett egy magyar honvédségi csak kisebb sírköveket rugdostak meg és borítottak fel, majd már egészen magas gránit- és márványtömböket is. Az egyik gyanúsított - aki személy- és vagyonőrként dolgozik - arra a kérdésre, hogy miért csinálták ezt, vállát megvonva azt válaszolta, hogy „jó heccnek tűnt, jó móka volt”. A nyomozás jelenlegi adatai alapján rongálás bűntett minősített esetének elkövetésével gyanúsítható mindkét férfi, ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Továbbra is vizsgálják, hogy az elkövetők cselekményükkel megvalósították-e a közösség elleni izgatás vétségét is. páncélsisak is fölvésésre került.- A második világháborúban már joguk sem volt magyarnak lenni azoknak, akik vérüket ontották a magyar földért - hangsúlyozta Majdán Béla, aki a Ferenc József korabeli híres rabbi, Deutsch Áron Dávid sírját is megmutatta a diákoknak. A gyarmati főrabbi Chatám Sojfemek, az askenáz zsidóság korabeli fejének az egyik legkedvesebb tanítványa volt A több mint kétórás rendhagyó történelemóra végén a várostörténész a zsidó vallás lényegéhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet: „Ne tégy a másik embernek olyat, amit magadnak nem kívánsz”, de ne tégy a halott emberek sírjaival sem olyat, amelyet saját elhunyt szeretteid sírjával nem tennél. A rendhagyó óra után a végzős Boros Dávid úgy fogalmazott: egy-egy ilyen látogatás rádöbbenti az embert arra, mi mindent nem tudott eddig a világról, s valójában egy kicsit más emberként jön ki a temetőből az, aki egyszer is járt itt. „Jó móka volt" a sírrongálás Óvatosságra int a rendőrség Sokszorosára növekszik a sírkertek környékén a forgalom mindenszentek ünnepén és halottak napján, tanácsos, ha az autósok fokozottan figyelnek a gyalogosokra. Ez időszakban a bűncselekmények is megszaporodnak a temetőkben és azok környékén. A gépkocsik aj- tajait zárjuk be, az ablakokat húzzuk fel teljesen, használjuk a biztonsági berendezéseket, s ne hagyjunk értéket a járműben. Táskát a sírok gondozása közben se hagyjunk őrizetlenül, még rövid időre se. Amennyiben mégis bűncselekmény áldozatává válnánk, haladéktalanul értesítsük a rendőrséget a 107-es vagya 112-es telefonszámon.
