Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-31 / 251. szám
2 2009. OKTÓBER 31., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Egyre népszerűbb a Széchenyi-kártya A válság alapvetően megváltoztatta a magyar vállalati hitelezés lehetőségeit. A vállalkozások ma már nem mernek hosszabb időre tervezni, a könnyen hozzáférhető, olcsóbb hiteleket veszik fel, amelyek belátható ideig terhelik a cégüket. Ennek megfelelően jelentősen növekedett a Széchenyi-kártyát igénylők száma - nyilatkozta Krisán László a program működtetéséért és fejlesztéséért felelős KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Mint a vezérigazgató elmondta, eddig mintegy 700 milliárd forintnyi kártyát, és ennek megfelelően hitelt igényeltek tőlük. Ennek költsége, a kamattámogatás, a garancia- vállalás, illetve a bedőlő hitelek átvállalása összesen évi 3,5-4 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Viszont - magyarázta a vezérigazgató - ennek több mint tízszeresét generálta bevételként az áfa, az iparűzési adó, társasági adó, vagy éppen a növekvő tb-járu- lékok miatt. Tízszeres megtérüléssel más támogatási program aligha dicsekedhet. Az igénylők között jelentős szerepet kapnak a kereskedelmi cégek, de gazdálkodásukat meghatározza a válság, a fogyasztók átstrukturálják a vásárlásikat, eltekintenek a nagy értékű fogyasztási cikkek cseréjétől, elhalasztják a nagyberuházásaikat és keresik az olcsóbb beszerzési forrásokat. 2009-ben havonta átlagosan 2200-an igényelték a kártyát, ami 13 százalékos bővülés az Széchenyi-kártya számokban A kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő program 2002. évi indulás óta 160 ezer Széchenyi-kártyát igényeltek és eddig 120 ezer kártyát adtak ki. Nógrád megyében már több mint 3000 kártya került átadásra, a kihelyezett hitelállomány pedig több mint 13,2 Mrd forint. Jellemzően továbbra is 5 millió forintos vagy annál kisebb hitelkeretet igényelnek a kisvállalkozások. Az igényelhető hitelkeret növekedésével egyre inkább a magasabb összegek felvétele felé mozdult el az arány, 20 százalék a 10 millió forintos, 10 százalék az 5-10 millió forintos, és már 6 százalék a 10 millió forintosnál nagyobb hitelkeretek aránya. A mostani helyzetben az figyelhető meg, hogy az igénylések a magasabb keretek felé, míg a hiteldöntések az alacsonyabb keretek felé tolódnak, így a 10 millió forint körüli kártyák aránya növekszik jelentősebben. A hitelek visszafizetése az utóbbi időben egyre több vállalkozásnak jelent problémát: eddig a kiadott Széchenyi-kártyák 3,5 százalékában került sor az állami készfizető kezességnek beváltására, amelynek során a 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A válság miatt könnyítettek a feltételeken, eltörölték a negyedéves kötelező törlesztést, de így sokkal nagyobb szerepet kapott a vállalkozásokról alkotott képben a kamatok és díjak fizetésének pontossága. Kisebb településeken inkább szerepe van a környezet, a kamarák és a vállalkozói szövetségek megítélésének, a nyilvánosság erejének. A nem fizetők nevének nyilvánosságra hozatalával elsősorban nem az elrettentés, hanem a program és a Széchenyi-kártyás vállalkozások hitelességének megőrzése és növelése a cél. A kártya működtetéséhez az állam - hitelgarancia lehetőségének biztosítása mellett - 2 milliárd forint kamattámogatást ad, ami ma 2 százalékos kamattámogatásra is alig elég. Az eredeti szándék szerint a program a kisvállalkozások likviditásának, piaci versenyképességük támogatására jött létre. A jelenlegi helyzetben ismét komoly állami szerepvállalásra van szükség a kisvállalkozások támogatásában, ezért a VOSZ és az MKIK kezdeményezte a kamattámogatás meghosszabbítását és jelentős emelését. Továbbra is a kártya az egyik legkönnyebben elérhető és - már csak a 2 százalékos állami kamattámogatás miatt is - a legolcsóbb hitel a piacon. A hitel jellegéből adódóan a kereskedelmi vállalkozások használják legnagyobb arányban a kártyát, az összes kártyás 30 százaléka kis-vagy nagykereskedő. Nagy számban veszik igénybe a támogatott hitelt a szállítással foglalkozó és az építőipari cégek is. A takarékszövetkezetek csatlakozásával a Széchenyi-kártya az ország több mint 200 teleülésén több mint 300 helyen érhető el. Mivel a kártyások alig 20%-a budapesti, érthető, hogy a takarékszövetkezetek súlya a programban mára közel 40%, míg az OTP folyamatosan veszít szerepéből. előző év hasonló időszakához képest. A növekvő érdeklődés érthető, a vállalkozások elsősorban a rövid futamidejű, szabad felhasználású hiteleket keresik, melyek közül egyszerűségével és nagyon kedvező feltételeivel kiemelkedik a Széchenyi-kártya. Jelenleg a Széchenyi-kártya átlagos hiteldíja 11,3 százalék, ami jelentősen kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad felhasználású hiteleinek kamatainál. A növekedés annak is betudható, hogy beszűkültek a pénzügyi források a kis- és közép- vállalkozások számára, és ez igaz a Széchenyi-kártya programban is. A kettő eredőjeként - a növekvő számú igénylés és a csökkenő kihelyezés miatt - mára meghaladja a 10 százalékot - azok aránya, akik sikertelenül igényelnek Széchenyi-kártyát. Teljesen természetes, hogy a kockázatok növekedésével nemcsak a hitelező bankok, de maga a KA-VOSZ is különös figyelmet fordít a vállalkozások minősítésére és előminősítésére. Minden szereplőnek az az érdeke, hogy ha egy vállalkozás nem hitelezhető, az minél előbb derüljön ki. Ez nemcsak így korrekt, de el akarjuk kerülni, hogy a vállalkozásokat felesleges adminisztrációba és költségekbe verjük - mondta végezetül Krisán László. Már nem fordul vissza a „kódis” Sipekről Öt útszakasz, mintegy 21 kilométernyi négy és öt számjegyű aszfaltcsík felújítása történt meg a közelmúltban Nógrád megye szécsényi és pásztói kistérségében. Az utak együttes ünnepélyes átadására tegnap került sor Szécsényben, a varsányi elágazónál. T. Németh László Szülőfaluját hozta fel ünnepi beszédében Borenszki Ervin, ország- gyűlési képviselő, ahol mindössze egy szilárd burkolatúnak nevezhető utca volt 40-45 évvel ezelőtt, a többi utcában esős időben csakis csizmában lehetett közlekedni. AM ezt megélte, az tudja csak igazán értékelni a bennünket körülvevő javakat Ma a szülőfaluja valameny- nyi utcája szilárd burkolatú, s szinte valamennyi közmű kiépült A ma emberének természetes, hogy a körülötte levő infrastruktúra fejlődjön - fogalmazott a politikus.- Az elmúlt rendszerben, a szocializmusban több dologban is hiányt szenvedtünk, de különösen a telefonellátottságban és az utak M- építettségében - hangoztatta. Emiatt az emberek számára szinte beszűkült a világ. A rendszerváltás után robbanásszerű fejlődés indult el, melynek során a telefon minden ember számára elérhetővé vált, s szép lassan az úthálózat fejlesztése, korszerűsítése is megkezdődött. Ennek a folyamatnak egy örvendetes állomása a mai nap, amikor a vidéM ember számára is jelentős változás következik az életminőségben, azáltal, hogy normális úton érheti el a körzetközpontokat, ahol ügyes-bajos dolgait intézheti. BorenszM Ervin azzal a reménynyel adta át az útszakaszokat, hogy tíz éven belül a régió többi térségében is hasonló színvonalú utakon közlekedhetnek majd a nógrádiak. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, a szécsényi többcélú Mstérségj társulás elnökeként a kezdetekre emlékezett elsőként, amikor polgár- mester társaival először határozták el, hogy élnek a pályázat adta lehetőséggel.- Külön köszönöm Ürmössy Ákos szakmai, valamint BorenszM Ervin és Boldvai László országgyűlési képviselők lobbimunkáját, amelynek eredményeként most a nógrád- sipeMek, a varsányiak, a rimóciak, vagy a nagylóciak és persze a szécsényiek közlekedési lehetőségei minőségi szempontból sokat javultak. A sipeM polgármester mondta a munka kezdetekor, hogy olyan rossz arra járni, hogy még a „kódis” is visszafordul. Nos, ma már a „kódisnak” nem kell visszafordulnia se Sipekről, se máshonnan, az út Mváló. Sőt, annyira jó, hogy most meg már attól kell tartanunk, hogy sokan esetleg versenypályának nézik majd azt Ezért arra kérek mindenMt, vigyázzunk az új útjainkra, hiszen hatalmas összefogás eredménye, amit most átadunk - mondta ünnepi beszédében. Az útszakaszokat tíz évre tervezett szerkezettel készítette el a HE- DO Kft és a Colas Építő Zrt. - tudtuk meg Ürmössy Ákostól, a Magyar Közút Nonprofit Kft megyei igazgatójától. Ez a megoldás először érvényesült a négy és öt számjegyű utak esetében - emelte M. Külön köszönetét mondott a pásztói utak érdekében kifejtett lobbitevékenységéért Sisák Imrének, Pásztó polgármesterének, akinek a hathatós közbenjárása nélkül aligha újult volna meg Pásztó belvárosi főútja, vagy például a bárkányi völgyön átvezető út nagy része. A munka nem fejeződött be, hiszen Pilinyben, Endrefalva és Ludányhalászi között, valamint Mátrakeresztes térségében még dolgoznak az építők. Mint mondta, jövőre és az azt követő évben újabb 54 km útfelújítás szerepel a megyei listán. Az ünnepélyes szalagátvágás után a résztvevőket fogadáson látták vendégül az építő cégek, a Bástya panzióban. Ürmössy Ákos kérdésünkre itt elmondta, hogy az útfelújítással érintett települések lakossága, becslések szerint mintegy 33 ezer fő. A tervezett felújítás elsősorban a környéken élők mindennapi közlekedési igényeit elégíti M, ezen felül segíti eljutásukat a 22-es számú Rétság-Salgótarján főúttá és a 21-es főúttá, illetve azon keresztül az M3-as autópályára, valamint a megvalósítás előtt álló pösténypusz- tai Ipoly-híd felé. A projekt az ERFA forrásaiból 859 millió forint ráfordítással valósult meg. Az útrekonstrukciókra a regionális operatív programok 2007-2008-as akciótervének keretében kerülhetett sor. Az akciótervben Magyarország hét statisztikai régiójában összesen 183 útszakasz felújítására nyílik lehetőség 2008-2009 folyamán, összesen 73 projektben, 1114 kilométeren, uniós finanszírozással, csaknem 50 milliárd forintból. A beruházások az Új Magyarország fejlesztési terv „területfejlesztés” prioritásának égisze alatt valósulnak meg.
