Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-29 / 249. szám
4 2009. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Hétvégi lét Szabad időnkben barátnőinkkel szeretünk lenni, hét végenként bulizni megyünk a haverokkal. Szoktunk tévézni, zenéket hallgatni, táncolni, beszélgetni, internetezni. Hét végenként vásárolgatunk is. Iskola után nem sok idő marad a barátokra: amikor otthon vagyunk, takarítunk, hogy segítsünk a szüléinknek, megbeszéljük mi volt az iskolában, tanulunk amiből kell, s amikor megtanultunk, gépe- zünk, aztán fürdés és eljön az idő a lefekvésre. Krenács Mária, Berki Alexandra, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 10. b Színház! Szabad időmben sok dolgot csinálok. Az iskolámban a diákönkormányzat elnöke vagyok, az Ifjúsági Vöröskereszt tagja és egy éve kezdtem el a Hibó Tamás Művészeti Iskolába és mellette a KiViSzI-be járni. Előtte öt évig a karancslapujtői Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskolában tanultam a színjátszást. De amint tanulmányaimat az általános iskolában befejeztem, igen nehéz lett volna visszajárni oda. Mivel nagyon hiányzott a színjátszás, egy évvel később felkerestem Szabó Jánosáét a régi iskolámban, azzal a kéréssel, hogy segítsen keresni valahol egy olyan helyet, ahol folytathatnám. Kénné Angélától kaptam végül egy nevet és egy címet, így jutottam el Jakubovics Judithoz. Idén június 22-én sikerült színjáték tanszakon jeles alapfokú vizsgát tennem. Az egy év alatt a KiViSzI nagyon a szívemhez nőtt és nagyon szeretek oda járni. Minden héten várom a próbákat, mert ott, ha rossz napom volt is, a többiek felvidítanak. Az első nagy előadás, amiben részt vettem a Rovarok című trash-revű volt. Emellett szalvétát gyűjtök, biciklizek és hetente két könyvet olvasok el. Sajnos sok olyan emberrel találkozom, akik 18. életévüket még nem töltötték be, de már dohányoznak. Ez több dolog miatt is rossz. Az első, hogy nem csak a saját egészségüket károsítják, hanem a környezetükét is, s ami a legrosszabb: ha rászoknak, a fiatalok maximum 20 százaléka az, aki később le tud róla szokni. Nem utolsósorban igen nagy pénzkidobás... Lőrincz Réka, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 11. s SA7TÓ U TANULÁS Fiatalságom hajnalán Valahány meseszép kép láttán bűbájos dallamok járják át lelkem Meg kell hogy valijam: mozgalmas életet élek több szempontból is. Rendszerint különválasztom a fizikális és mentális aktivitást. Számomra a kikapcsolódás fogalma abban nyeri el értelmét, hogy szabad időmben próbálom az önkifejezés végtelen fejlesztésére fektetni a hangsúlyt. A hétvégék, s a szürke hétköznapok fogságától függetlenül minden esetben próbálok figyelmet szentelni azoknak a tevékenységeknek, amelyben örömöt lelek. Általában sokat és rendszeresen olvasok, azonban csak egy adott témán belül, amit érdekesnek találok. Olykor verseket is írogatok, s ezekben szavakba foglalom szubjektív valóságom. Minden művészien kidolgozott alkotás megigéz engem, elvarázsolva teljes lényem, rabul ejti lelkem. Nagyon szeretem a fotózást, amely megtanította nekem merőben más színben látni a világot. Valahány meseszép kép láttán, bűbájos dallamok járják át lelkem és e szólamok nyomán a zenét is nagyon kedvelem. Állandó jelleggel járok sportolni a helyi edzőterembe, ahol néhány mellém társult barátommal töltöm el időm jelentős hányadát. Fiatalságom hajnalán meg kell vallanom, az éjszakai életet sem vetem meg. Ha alkalom adódik rá, okvetlen ott kell, hogy legyek minden fontosabb eseményen, éjjeli mulatságon. Ezt a mulatságot nem a mai, általános értelemben vett tivornya jelzővel illetném. Véleményem szerint, főként a hazai társadalmi viszonyok érvényesítik hatásukat a korosztályom viselkedésében. Számtalanszor tapasztaltam már, hogy az egyén káros szenvedélyeinek hátterében súlyos családi konfliktus húzódik. Serdülő kortársaim sajnos csak egyetlen eszközt ismernek fel a menekülésük útjaként. Az általuk igényelt szereket sajnálatos módon a legtöbb helyen be tudják szerezni, s élnek is az ezek nyújtotta élvezettel. Kereshetünk felelősöket ebben a túláradó sokaságban, de megítélésem szerint két főbűnös van: a társadalom, s az egyén maga. A társadalom, amely közösséget vállal ezekkel a személyekkel, s az egyén, aki bár egy ideje belátta, hogy fejlődése halott utakat járva, hasadékos peremvidéken halad át, nem törődik az élet folytonos zajával, csak kóros eszmények visszhangjában keresi, kutatja a nyugtató harmóniát. Sándor Márton, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Állítólag érdekes vagyok Kibontakozó valóság Szabadidős tevékenységeim ugyanazok: a hét két napját röplabdázással töltöm, kedden és szerdán. Szeretem ezt a sportot, de az is hozzátartozik, hogy olykor hajlamos vagyok elszórakozni az edzéseket, mert egyszerűen „nem az én sportom”. Ezzel kapcsolatban negatív megjegyzéseket is kapok, ennek ellenére nem hagyok fel a röpizéssel. Délutánonként tanulok, esténként számítógépezek, zenét hallgatok, anyuval vacsorát főzünk, miközben beszélgetünk apuval, megtárgyaljuk az aznap történteket. Inkább a hét végéim telnek eseménydúsan, persze ez sem mindig jellemző: apuval Forma-1-et nézünk, először az időmérőt és természetesen a futamot is. Néha kirándulni megy a család, vagy vásárolni, esetleg meglátogatjuk a dunántúli rokonainkat. Azokon a szabadnapokon, amikor ismerősök tartózkodnak nálunk, rengeteget beszélgetünk, filmeket nézünk. Ritkán mozdulok ki itthonról, nem tartom magam feltétlenül társasági lénynek, a társasági életformát az iskolában élem ki. Bulizni nem járok, maximum a sulibulikra látogatok el. Nem szeretnék az a fajta lány lenni, aki a hét végéit azzal tölti, hogy diszkóba jár és káros anyagokat visz be a szervezetébe. A ritkán tartott baráti összejöveteleken megesik, hogy olykor alkoholtartalmú italokat fogyasztok. Érzéseim szerint kinőttem abból a korszakból, hogy mértéktelenül igyák. Szeretek tanulni, főleg az angol, történelem, biológia és az irodalom tantárgyakat. Nemrég elkezdtem finnül tanulgatni, mivel imádom az országot, a finn tájat, az embereket, az időjárást, egyszóval mindent, ami Finnországgal kapcsolatos. Gondolok a jövőmre és már tervezgetem, mivel szeretnék később foglalkozni, határozott céljaim vannak azzal kapcsolatban, hogyan is szeretnék élni, milyen szakmában is akarok elhelyezkedni. Szabad időmben ezek megformálásával is foglalatoskodom. Éppen emiatt szokták rám mondani, hogy érdekes személyiség vagyok, nem egy átlagos tini, s ez a szabad időm hasznos eltöltésében is megnyilvánul. Németh Dominika, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Az általános programok mellett fontosnak találom, hogy ne csak egy berögződött napirendet kövessünk a hét minden napján, helyette inkább próbáljuk meg áttörni a saját korlátáinkat, fejleszteni a képességeinket és ismerkedjünk új dolgokkal. Mindezek tudatában én a legtöbb tevékenység felé nyitott vagyok. A szabad időm nagy részét az általam legjobban kedvelt foglalkozásokkal töltöm. Ilyen például egy új táj, vidék megismerése, felfedezése, amely a földrajzi érdekességek mellett segít másképp tekinteni a világra. Kedvelem a művészeteket, mert egy- egy ágában az egyén az érzéseit bontakoztathatja ki; legyen az egy festmény vagy akár egy vers. Ha egy adott témát érdekesnek találok, akkor arról igyekszem a lehető legtöbbet megtudni. így nem vetem meg az olvasást, mint az ismeretszerzés alapvető formáját. Emellett szeretem a szabad időmet a barátaim társaságában eltölteni. Ez lehet egy nyugalmas beszélgetés vagy egy fergeteges buli. Ha már a bulinál tartunk, akkor nem meglepő, hogy a legtöbb ilyen eseményen „divatsze- rűen” találkozhatunk cigivel vagy alkohollal, rosszabb esetben droggal is. Szerintem, nem lehet általánosítani, s egyöntetű magyarázatot találni arra, hogy adott korosztály miért használja, illetve fogyasztja az említett élvezeti szereket, hiszen ez egyénileg eltérő. Van olyan, aki csak a barátainak, korosztályának, esetleg bandájának próbál ezzel imponálni, de akad olyan is, aki a gondjaira találja ezt egyetlen üdvözítő megoldásnak. Sokan próbálnak indokot találni, de pont a legkézenfekvőbbet nem látják át, illetve nem akarják átlátni az érintettek. Legtöbbször „célszerűbb” bűnösnek a társaságot kikiáltani, és könnyű megoldásnak bizonyulhat a problémák feldolgozásához a könnyen beszerezhető illegális szer, de később keserű rádöbbenésként hat, hogy nem ez a kiút a gondokból. Vannak, akik már ráeszméltek az utóbbira, csak már nem vágynak a kiútra, hiszen jobban érzik magukat az általuk elképzelt valóságban és ezzel veszni hagyják saját életük valódi kibontakozásának minden esélyét. Bakos László, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Balkán és pillangók Hétköznapjaim általában ugyanúgy telnek: iskolában vagyok, amikor hazaérek tanulok, amivel persze hamar eltelik a délután, s azt veszem észre, hogy lassan aludni kell. így megy ez egészen hétfőtől péntekig. Mondhatom, kevés időm van a kikapcsolódásra, úgyhogy a hétvégeken megpróbálom kárpótolni magam és kellemesen, jól szórakozva eltölteni az időt. Szeretek mindenféle érdekességről olvasni és a logikámat fejlesztve keresztrejtvényeket megoldani. Ha az időjárás is engedi, a kutyámmal megyek sétálni a környéken. Kézügyességem elég jó, szívesen rajzolok és az ablakomat üvegfestékkel készített képekkel dekorálom. Volt szerencsém az elmúlt évben a Balkán különlegességeit megismerni, ahonnan rengeteg pozitív élménnyel tértem haza. Ebből adódóan tetszenek a térség különleges hangulatú zenéi, többnyire ezeket hallgatom. Bár nincs túl jó hangom, szeretek énekelni. Nagy tervem a jövőre nézve, hogy szerbül és németül anyanyelvi szinten megtanuljak, így már itthon is próbálom a szerb nyelv alapjait elsajátítani, és a német szókincsemet fejleszteni. Nagy szenvedélyem: a pillangógyűjtés. Lehet, hogy ez az én koromban túlzás, ám nekem tetszik, mert ettől olyan vidáman érzem magam a szobámban, ahol már- már megszámlálhatatlan mennyiségű lepke található. Ma már nem nagyon sportolok - régen táncoltam és ka- ratéztam. Ha lesz rá lehetőség, később ismét szeretnék valami újat kipróbálni, például a gokartozást versenyszerűen. Ez még csak egy elképzelés, de addig is több időm marad az imént felsorolt dolgokra. A hét kezdetén mindig energikusan kezdek hozzá az új feladatok megoldásához, céljaim eléréséhez, mindehhez nyújt feltöltődést az előbb felsorolt számos tevékenységem. A fáradalmas hétköznapokat követően pedig alig várom a hét végi lazítást, hogy ismételten kipihenjem magam, miközben olyasmit csinálok, amit szeretek. Bodzás Szabina, Váci Mihály Gimnázium, 11. b Érj haza, mert várnak rád! Sötét van, az egyetlen fényforrás a pislákoló utcalámpa fénye, aminek a tövében három fiatal támaszkodik. Az esti buliból indultak haza, de csak egy utcányit tudtak haladni. Az egyik hangosan köhög, majd száját törli, fekete sminkje a szeme körül hatalmas ma- szatként éktelenkedik, arcát verejték és könnycsepp áztatja. A másik a telefonja után kutat, de közben leesik a szemüvege. Hirtelen felkapja a földről, majd megpróbálja a helyére illeszteni, de nem sikerül, újra elejti. A harmadik arca pedig a földön nyugszik, életjeleket alig ad, lassan lélegzik, talán már el is aludt. Mind haza szeretnének jutni, mert tudják, hogy várják otthon őket. S közben, míg ott ülnek, ezeregy veszélynek vannak kitéve., Ha ráismersz a szituációra, rögtön gondolj arra, téged is aggódva várnak haza, ne adj okot a fölösleges izgalmakra! Mindannyiunk életében eljön az a kor, amikor a szülőkkel vívott csatában felülkerekedve nekivágunk az éjszakának. Van olyan család, ahol ez a gond hamarabb és van ahol később jelentkezik. A szülők sajnos nem ok nélkül féltik gyermekeiket. Az érintett korosztályt mindenhonnan információk bombázzák, többnyire azzal kapcsolatosan, hogy egyes szerek használata mennyire menő és hogy ha kipróbálod az életed legjobb órája lesz. Pörögsz és a toppon leszel, de mi lesz utána? Arról sosem beszélnek! Tény, hogy az alkohol a férfit bátorrá, a nőt pedig lazává teszi. Ezzel nincs is semmi baj, amíg tudod, hogy hol a határ. Nem érdemes ezt tágítani, kitolni vagy átlépni, mert mindig van egy pont, ahol meg kell állni. A bulikon, a sulik eldugott zugaiban, az utcán mindenhol cigiző fiatalokat látni, akik kezdetben egymást, majd később társaikat szoktatják rá a lassú és fájdalmas halált hozó szenvedélyre. Nem véletlenül vagyunk a világon, a te életfeladatodra neked kell rálelned. De amíg keresed az utadat, addig is felelőséggel tartozol környezeted, társaid, de legfőképp magad iránt. így csak azt tudom tanácsolni: mindig légy észnél, mert csak egy lehetőséged van az életre, s ne feledd, valaki mindig hazavár! Ivitz Fanni, Váci Mihály Gimnázium, 12. b
