Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-26 / 246. szám

2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Megemlékezések megyeszerte 1956 hőseiről „A valódi nemzeti egység az igazságérzetből és szabadságszeretetből táplálkozik” Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 53. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója tiszteletére megyeszerte ünnepségekkel emlékeztek, koszorúzással, néma főhajtással tisztelegtek a mártí­rok és áldozatok emléke előtt. Balassagyarmaton elsőként dél­előtt a Palóc ligetben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által rendezett megemlékezéssel idéz­ték meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit A dr. Czimbalmos István kezde­ményezésére 2006-ban felállított emlékszobornál Csábi István, Végh Gyula és Majomé Tóvári Judit ad­tak elő verses-zenés összeállítást, Petrás Mária csángó népdalokat énekelt, majd Döbrentei Kornél 1956-os költő mondta el beszédét - Erőtlenebbek vagyunk, mint 53 éve. Nem csak lélekszámban csap­panunk rendszeresen - évenként egy kisváros létszámánál va­gyunk kevesebben - erkölcsi ínsé- gességünkről még nem is szóltam - fogalmazott a költő, aki szólt a forradalom fejfákkal kikövezett múltjáról, s eljelentéktelenített je­lenéről is. - Megalázó kushadás, gyáva hallgatás, elpártolás a ma­gyar szellemiségtől, szabadság- vágytól, mindez büntetlenül nem üt vissza. Statisztaként vettünk részt a nemzetirtó folyamatban - fogalmazott Döbrentei Kornél. A költő beszélt az új vadkapitaliz­musról, a kordonokkal megalázott ünnepekről, a nemzetvesztésről, s végezetül kijelentette: - A Molotov-koktél kicsi köldökzsinór maradványa, a kanóc talán még működik. Kora este a városi ünnepség ke­retében fáklyás felvonulás indult a művelődési központtól a Bajcsy úti emléktábláig, ahol a Gyarmati Színkör és az Oregon Diákszínkör fiataljai idézték meg a forradalmi napok miliőjét. Balta Mihály or­szággyűlési képviselő az 1956-os forradalmat a magyar nemzet megfiatalodásának, újjászületésé­nek nevezte, amelynek célkitűzé­se a szabad és független Magyar- ország megteremtése, a hazugsá­gok uralma alóli felszabadulás volt - Felemelte fejét a nemzet és magasra tartotta a hamis címertől megszabadított nemzeti lobogót. A szabadságért viszont embertele­nül nagy árat kellett fizetnünk. Bállá Mihály a máról szólva a ha­zugságok ipari méretű termelésé­ről, az intézményesített korrupci­óról, a szociális válságról szólt, s kiemelte: józan, megfontolt válto­zásokra van szükség, a bűnöket pedig számon kell kérni a felelősö­kön. Az emléktábla megkoszorú­zását követően a megyeháza dísz­termében ünnepi képviselő-testü­leti ülést tartottak. Medvácz Lajos polgármester ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: az 1956-os ese­mények arra is felhívták a vüág fi­gyelmét: a szabad, őszinte, becsü­letes életnek kell, hogy értelme le­gyen, s ma is olyan világot kell megteremtenünk, amelyben a te­hetség, az akarat, a tisztességes munka, a becsület az előrelépés útja. Ennek jegyében adta át a vá­rosvezető a képviselő-testület 2009. évi szakmai díjait Balassa­gyarmat egészségügyéért díjat ka­pott Lukács József mentőtiszt, Ba­lassagyarmat kiváló pedagógusa díjban Babosa Józsefné, Horváthné Szochor Judit és Seres Ilona része­sült, Balassagyarmat kultúrájáért díjat Matúz Gábor újságíró vett át Balassagyarmat közbiztonságáért díjban Bándi Zsolt rendőr száza­dos részesült, Balassagyarmat sportjáért díjjal dr. Rózsa Szilvesz­ter sportorvost tüntették ki. Balas­sagyarmat szociálpolitikájáért dí­jat Fényes Balázsné nyugalmazott bölcsődevezető és Gúth Melinda családgondozó vett át ló tanuló - jó sportoló díjat kapott Béla Attila, Fenyvesi Péter, Gondos Kitti, Halász Szabó Agnes, Kovalcsik Anna, Ko­vács Boldizsár, Kovács Borbála, Ko­vács Domonkos, Kovács Sebestyén, Lavaj Fanni, Sebján Luca, Sebján Rebeka, Szalánszki Bálint, Urhegyi Márton és Wágner Bianka. Bátonyterenyén az ünnep előes­téjén, csütörtökön katolikus szent­misét tartottak az 1956os hősök lelki üdvéért a kisterenyei római katolikus templomban, majd mé­csesekkel a kezükben vonultak át a polgári megemlékezés résztve­vői az ökumenikus emlékműhöz. Nagy-Majdon József, a Fidesz bátonyterenyei szervezetének el­nöke Mindszenty József szavait idézte köszöntőjében.- A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szaba­don akart dönteni arról, hogy mi­képpen éljen. Szabadon akart ha­tározni sorsa, államának igazgatá­sa, munkájának értékesítése felől - mondta Nagy-Majdon József. - A magyar nemzet azóta sem volt olyan egységes, mint a forradalom napjai alatt. Mindezt a szovjet tan­kokon érkező pufajkás kommu­nisták a megtorlás, a hazugság év­tizedeivel váltották fel: a követke­ző korszak legnagyobb rákfenéje a nemzeti egység megbomlasztá- sa, a széthúzás és a bizalmatlan­ság volt. Mint mondta, október 23-án va­lójában azt ünnepeljük, hogy ki­fogyhatatlan a hitünk, elapadha- tatlan az erőnk, s ha ez nem is lát­szik mindig, a legreménytelenebb pillanatokban utat tör magának az életerő és a győzni akarás, a magyar virtus. Sulyok László, a Pofosz Nógrád Balassagyarmaton is meggyújtották az emlékezés mécseseit RÓLUNK SZÓL A város vezetői október 23-án helyzték el az emlékezés koszorúit az öku­menikus emlékműnél megyei alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: 12 éves gyermek­ként maga is átélője, szemtanúja volt az akkori eseményeknek. Em­lékezett azokra a hősökre, akik nem ijedtek meg az akkori vüág legerősebb hadseregétől, fellázad­tak a hazugság, a brutalitás, az ide­gen elnyomás ellen. A tízmilliós Magyarország hősi véráldozatai nyomán másként kezdett gondol­kodni a világ: a nyugati értelmi­ség zöme ekkor józanodott ki a megváltást ígérő szocialista esz­mékből. 1956 ezért is örökérvé­nyű és felejthetetlen. /iecso Zsolt országgyűlési képvi­selő megemlékezésében kiemel­te: az 1956-os magyar forradalom rendkívüli helyet foglal el a meg­szállt közép- és kelet-európai or­szágok antikommunista felkelései között. A nemzedékeken át hordo­zott szabadságvágy nyíltan a fel­színre tört, elsöpörve a totális ha­talmat, követelve a szovjet csapa­tok kivonulását, az ország semle­gességét, a többpártrendszer be­vezetését A szovjet agresszió után még hosszú ideig tartott az ellen­állás. környékén el nem végzett tanács­adói munkáért, nem teljesült pá­lyázatokért. Hangot adott azon vé­leményének, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszak min­den egyes, hatalomban töltött nap­ja az élet további megkeserítését jelenti a családoknak, s a kor­mányt nem érdekli, hogy mi törté­nik a választások után.- Bajnai Gordont súlyos szemé­lyi és szakmai felelősség terheli a rossz, veszélyes költségvetés be­nyújtásáért, súlyos tévedéseinek árát a lakosság fizeti meg 2010- ben - mutatott rá a politikus. - Minden jeles történelmi évfordu­ló önvizsgálat is egyben: meg tu­dunk-e felelni az általa felállított mércének? 2009 Magyarországa nem felel meg az 1956os forrada­lom mércéjének! A polgári meg­emlékezés befejezéseként a részt­vevők elhelyezték virágaikat, ko­szorúikat az emlékműnél. A város önkormányzata októ­ber 23-án, pénteken rendezte meg ünnepségét a kisterenyei ökume­nikus emlékműnél. Katona Károlyné önkormányzati képvise­lő ünnepi beszédében úgy fogal­mazott: a magyar történelemből két ünnep ragyog ki: 1848. márci­us 15. és 1956. október 23.- Testvérforradalmak, a remény napjai: amelyek azt ígérték, hogy a magyarság valódi jogokat kap - mondta Katona Károlyné. - Ami­kor az értelmiség szabadon gon­dolkodhat, a kétkezi embert sem sanyargatják, és nem kell többé idegen hatalmak előtt hajbókol­nia. Az orosz megszállás és kom­munista diktatúra alatt a magyar nemzetnek csak egyszer nyűt al­kalma, csak egyszer volt ereje és bátorsága althoz, hogy megkísé­relje az 1848-as célokat elérni: a nemzeti függetlenséget és a politi­kai szabadságot. Ez a nap volt 1956. október 23., a szabadság, az önrendelkezés, a függetlenség, a sajtószabadság, az önszerveződés és az emberi méltóság értékeinek hordozója. Beszédében felhívta az ünnep­lők figyelmét: 1956-ban a Time Magazin az év emberévé a ma­gyar szabadságharcost választot­ta. Mint mondta, a forradalom napján az emberek nem veszítet­ték el józan eszüket, amikor vál­lalták a harcot a túlerővel szem­ben. Akkor és ott az igazságra, a szabadságra figyeltek. A harcot elbukták, de a forradalmat, az eszmét diadalra vitték, s ezek a magasztos dolgok erősebbek a fegyverek erejénél.- Királyi örökséget hagytak ránk - emelte ki. - A szabadságot, amelyet nem ők nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak ne­künk: ezt írta a forradalom jelen­tőségéről Albert Camus „A magya­rok vére” című írásában. S immá­ron 20 éve tudjuk, milyen nagy dolog a szabadság: szabadon dönt­hetünk jövőnkról egy szabad ha­zában, értékeljük az 1956-os hő­sök ránk hagyott örökségét. A sza­badságharc követeléseinek döntő része valóra vált, s ma nincs olyan politikai erő, amely ne tekintené örökségének forradalmunkat. Fe­jet kell hajtanunk azok előtt, akik fegyverrel álltak ki a világ legerő­sebb hadserege ellen, akik saját- és családjuk életét kockáztatva mertek egy szebb jövő reményé­ben küzdeni. Az ünnepségen közreműködtek az Erkel Ferenc Általános Iskolai Tagintézmény és az alapfokú mű­vészetoktatási intézmény tanulói. Pásztóit az 1956-os emlékmű­nél Sisáklmre polgármester em­lékezett az 53 évvel ezelőtti ese­ményekre. Mint mondta, a világ népeinek sokszor meg kellett küzdenie saját szabadságáért, de a magyarság történelme év­századokon keresztül hordozta a sors kegyetlen csapásait.- 53 évvel ezelőtt a magyar nép szabadságvágya lerázta ma­gáról a kommunista diktatúra láncait és a felszabadítókból megszállókká vált szovjet had­sereg végleges kivonulását kö­vetelte hazánkból - mondta Sisák Imre. - A párizsi békeszer­ződés - amely az országot a pok­lok mélyére taszította - minden egyes pontját betartották, kivé­ve, hogy a Vörös Hadsereget ki­vonják országunkból. S ezért is lehet az, hogy Mindszenty József hercegprímás 1956. november 3-i beszédét sokan félremagya­rázzák: óriási tévedés, hogy a bí­boros beszéde a felelős az oro­szok fegyveres beavatkozásáért. Hiszen azt mondta: „Mi semle­gesek vagyunk, mi az orosz biro­dalomnak nem adunk okot a vér­ontásra. Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország.” A polgármester beszélt a törté­nelmi körülményekről, a „kék- cédulás választásiról, amikor mondvacsinált indokok alapján több százezer embert zártak ki vagy felejtettek ki a választási Bátonyterenyén a Fidesz kezdte a megemlékezések sorát, csütörtökön este Pásztori Sisák Imre (balról az első) beszélt a forradalom eseményeiről névjegyzékből. Támadást indí­tottak az egyházi iskolák eüen, ezért emelte fel szavát Mindszenty József esztergomi érsekkel az élen minden józan, polgári gondolkodású ember, aki ellenezte a marxista térhódítást. (Folytatás a 4. oldalon.) HEGEDŰS ERZSÉBET Egy ünnep margójára Feledékenyek lettünk. Ezt ál­talában az idősebb korosztály tagjai szokták mondogatni, hogy a kor előrehaladtával romlik em­lékezőképességük, s elfelejtenek olyan dolgokat, amelyek koráb­ban természetesek voltak szá­mukra. S hogy miért teszem ezt a sarkos megállapítást? A mögöttünk lévő hét vége a megemlékezés jegyében zajlott, talán nem volt olyan település, ahol ne hajtottak volna fejet 1956 mártírjai előtt. Több hely­színen is megfordultam, végig­hallgattam az ünnepi beszéde­ket, s egyre erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy sokan el­felejtették, hogyan is kell méltó­sággal emlékezni. „Mindent a maga idejében és a megfelelő helyen” - jutott eszembe az általam nagyra be­csültgimnáziumi tanárom mon­dása, s lehet, hogy hihetetlen, de a szavak most nyertek igazi értel­met előttem. Pár évvel ezelőtt egy-egy ilyen ünnepségsorozat tényleg 1956- ról, a mártírokról, az áldozatok­ról szólt, arról, hogy milyen célo­kért küzdöttek, s mekkora árat fizettek érte. Az idén valahogy el­sikkadt, háttérbe szorult az iga­zi jelentése. Helyette éles, néhol kifejezetten gyűlölködő szavak, mondatok hangzottak el, ame­lyek az ország mai helyzetére, il­letve arra vonatkoztak, ki a fele­lős ezért, s mi is lenne a helyes teendő. Félreértés ne essék: nem akarom senkitől elvitatni, hogy véleményének, meggyőződésé­nek hangot adjon, lett légyen szó bármiről, hiszen én is éppen azt teszem. Hangot adok azon vélemé­nyemnek, hogy sem az idő, sem a helyszín, sem az alkalom ap­ropója nem adott volna lehetősé getarra, hogy ott nyilvánítsanak véleményt Az ünnep méltóságából vala­mennyit visszaadtak az igényes előadásban tolmácsolt versek, a megfelelő zenére tisztelettel elhe­lyezett koszorúk, de mégsem fe­ledtette senkivel a jelenlévők kö­zül, hogy nem az történt, amiért idejöttek. Minden szónál ékeseb­ben beszéltek a lesütött szemek, a tétova fejcsóválások, s volt olyan is, aki félhalkan, de meg jegyezte: nem illendő ez most itt! Mindent a maga idejében és a megfelelő helyen! Az emlékezés, tiszteletadás adassák meg az ün­nepen, a véleménynyilvánítás, a kritika pedig, a fórumokon, kü­lönféle üléseken, tanácskozáso­kon, az ország házában. S ak­kor talán nem lesz keserű száj­ízünk, ha visszagondolunk a megemlékezésre...- A kommunista párt 1948-ban magába olvasztotta a történelmi szociáldemokratákat, politikai el­lenfelei likvidálásával megterem­tette az egypártrendszert - hang­súlyozta Becsó Zsolt - Nyolc év múlva pedig elsöpörte a népha­rag! 2002-től a jövő évi választáso­kig ismét nyolc év telik el: ez idő alatt tönkretették a magyar gaz­daságot, nélkülözésre kénysze­rítették a magyar családok százez­reit, lefaragták a szociális, egész­ségügyi és kulturális juttatásokat, az ifjúságtól pedig még a jövőt is elvették. A mai szocialista-liberá­lis hatalom nyegle és cinikus, ön­telt és kapzsi káderei még re­ményt sem tudnak adni a szenve­dő emberek számára. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: tart a hazugságok iparszerű termelése, jellemző a sutba dobott felelősség, az intéz­ményesített korrupció, a szociális válság, a munkanélküliség, a ki­szolgáltatottság. Mint mondta, cá­folhatatlan, hogy az elmúlt hét és fél év MSZP-SZDSZ-es kormány­zása alatt több közintézmény a két párt kifizetőhelyeként működött. Sok-sok millió forint tűnt el az adó­fizetők pénzéből, és vándorolt ma­gánzsebekbe az MSZP-SZDSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom