Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-26 / 246. szám
2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Megemlékezések megyeszerte 1956 hőseiről „A valódi nemzeti egység az igazságérzetből és szabadságszeretetből táplálkozik” Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 53. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója tiszteletére megyeszerte ünnepségekkel emlékeztek, koszorúzással, néma főhajtással tisztelegtek a mártírok és áldozatok emléke előtt. Balassagyarmaton elsőként délelőtt a Palóc ligetben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által rendezett megemlékezéssel idézték meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit A dr. Czimbalmos István kezdeményezésére 2006-ban felállított emlékszobornál Csábi István, Végh Gyula és Majomé Tóvári Judit adtak elő verses-zenés összeállítást, Petrás Mária csángó népdalokat énekelt, majd Döbrentei Kornél 1956-os költő mondta el beszédét - Erőtlenebbek vagyunk, mint 53 éve. Nem csak lélekszámban csappanunk rendszeresen - évenként egy kisváros létszámánál vagyunk kevesebben - erkölcsi ínsé- gességünkről még nem is szóltam - fogalmazott a költő, aki szólt a forradalom fejfákkal kikövezett múltjáról, s eljelentéktelenített jelenéről is. - Megalázó kushadás, gyáva hallgatás, elpártolás a magyar szellemiségtől, szabadság- vágytól, mindez büntetlenül nem üt vissza. Statisztaként vettünk részt a nemzetirtó folyamatban - fogalmazott Döbrentei Kornél. A költő beszélt az új vadkapitalizmusról, a kordonokkal megalázott ünnepekről, a nemzetvesztésről, s végezetül kijelentette: - A Molotov-koktél kicsi köldökzsinór maradványa, a kanóc talán még működik. Kora este a városi ünnepség keretében fáklyás felvonulás indult a művelődési központtól a Bajcsy úti emléktábláig, ahol a Gyarmati Színkör és az Oregon Diákszínkör fiataljai idézték meg a forradalmi napok miliőjét. Balta Mihály országgyűlési képviselő az 1956-os forradalmat a magyar nemzet megfiatalodásának, újjászületésének nevezte, amelynek célkitűzése a szabad és független Magyar- ország megteremtése, a hazugságok uralma alóli felszabadulás volt - Felemelte fejét a nemzet és magasra tartotta a hamis címertől megszabadított nemzeti lobogót. A szabadságért viszont embertelenül nagy árat kellett fizetnünk. Bállá Mihály a máról szólva a hazugságok ipari méretű termeléséről, az intézményesített korrupcióról, a szociális válságról szólt, s kiemelte: józan, megfontolt változásokra van szükség, a bűnöket pedig számon kell kérni a felelősökön. Az emléktábla megkoszorúzását követően a megyeháza dísztermében ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak. Medvácz Lajos polgármester ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: az 1956-os események arra is felhívták a vüág figyelmét: a szabad, őszinte, becsületes életnek kell, hogy értelme legyen, s ma is olyan világot kell megteremtenünk, amelyben a tehetség, az akarat, a tisztességes munka, a becsület az előrelépés útja. Ennek jegyében adta át a városvezető a képviselő-testület 2009. évi szakmai díjait Balassagyarmat egészségügyéért díjat kapott Lukács József mentőtiszt, Balassagyarmat kiváló pedagógusa díjban Babosa Józsefné, Horváthné Szochor Judit és Seres Ilona részesült, Balassagyarmat kultúrájáért díjat Matúz Gábor újságíró vett át Balassagyarmat közbiztonságáért díjban Bándi Zsolt rendőr százados részesült, Balassagyarmat sportjáért díjjal dr. Rózsa Szilveszter sportorvost tüntették ki. Balassagyarmat szociálpolitikájáért díjat Fényes Balázsné nyugalmazott bölcsődevezető és Gúth Melinda családgondozó vett át ló tanuló - jó sportoló díjat kapott Béla Attila, Fenyvesi Péter, Gondos Kitti, Halász Szabó Agnes, Kovalcsik Anna, Kovács Boldizsár, Kovács Borbála, Kovács Domonkos, Kovács Sebestyén, Lavaj Fanni, Sebján Luca, Sebján Rebeka, Szalánszki Bálint, Urhegyi Márton és Wágner Bianka. Bátonyterenyén az ünnep előestéjén, csütörtökön katolikus szentmisét tartottak az 1956os hősök lelki üdvéért a kisterenyei római katolikus templomban, majd mécsesekkel a kezükben vonultak át a polgári megemlékezés résztvevői az ökumenikus emlékműhöz. Nagy-Majdon József, a Fidesz bátonyterenyei szervezetének elnöke Mindszenty József szavait idézte köszöntőjében.- A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől - mondta Nagy-Majdon József. - A magyar nemzet azóta sem volt olyan egységes, mint a forradalom napjai alatt. Mindezt a szovjet tankokon érkező pufajkás kommunisták a megtorlás, a hazugság évtizedeivel váltották fel: a következő korszak legnagyobb rákfenéje a nemzeti egység megbomlasztá- sa, a széthúzás és a bizalmatlanság volt. Mint mondta, október 23-án valójában azt ünnepeljük, hogy kifogyhatatlan a hitünk, elapadha- tatlan az erőnk, s ha ez nem is látszik mindig, a legreménytelenebb pillanatokban utat tör magának az életerő és a győzni akarás, a magyar virtus. Sulyok László, a Pofosz Nógrád Balassagyarmaton is meggyújtották az emlékezés mécseseit RÓLUNK SZÓL A város vezetői október 23-án helyzték el az emlékezés koszorúit az ökumenikus emlékműnél megyei alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: 12 éves gyermekként maga is átélője, szemtanúja volt az akkori eseményeknek. Emlékezett azokra a hősökre, akik nem ijedtek meg az akkori vüág legerősebb hadseregétől, fellázadtak a hazugság, a brutalitás, az idegen elnyomás ellen. A tízmilliós Magyarország hősi véráldozatai nyomán másként kezdett gondolkodni a világ: a nyugati értelmiség zöme ekkor józanodott ki a megváltást ígérő szocialista eszmékből. 1956 ezért is örökérvényű és felejthetetlen. /iecso Zsolt országgyűlési képviselő megemlékezésében kiemelte: az 1956-os magyar forradalom rendkívüli helyet foglal el a megszállt közép- és kelet-európai országok antikommunista felkelései között. A nemzedékeken át hordozott szabadságvágy nyíltan a felszínre tört, elsöpörve a totális hatalmat, követelve a szovjet csapatok kivonulását, az ország semlegességét, a többpártrendszer bevezetését A szovjet agresszió után még hosszú ideig tartott az ellenállás. környékén el nem végzett tanácsadói munkáért, nem teljesült pályázatokért. Hangot adott azon véleményének, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszak minden egyes, hatalomban töltött napja az élet további megkeserítését jelenti a családoknak, s a kormányt nem érdekli, hogy mi történik a választások után.- Bajnai Gordont súlyos személyi és szakmai felelősség terheli a rossz, veszélyes költségvetés benyújtásáért, súlyos tévedéseinek árát a lakosság fizeti meg 2010- ben - mutatott rá a politikus. - Minden jeles történelmi évforduló önvizsgálat is egyben: meg tudunk-e felelni az általa felállított mércének? 2009 Magyarországa nem felel meg az 1956os forradalom mércéjének! A polgári megemlékezés befejezéseként a résztvevők elhelyezték virágaikat, koszorúikat az emlékműnél. A város önkormányzata október 23-án, pénteken rendezte meg ünnepségét a kisterenyei ökumenikus emlékműnél. Katona Károlyné önkormányzati képviselő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyar történelemből két ünnep ragyog ki: 1848. március 15. és 1956. október 23.- Testvérforradalmak, a remény napjai: amelyek azt ígérték, hogy a magyarság valódi jogokat kap - mondta Katona Károlyné. - Amikor az értelmiség szabadon gondolkodhat, a kétkezi embert sem sanyargatják, és nem kell többé idegen hatalmak előtt hajbókolnia. Az orosz megszállás és kommunista diktatúra alatt a magyar nemzetnek csak egyszer nyűt alkalma, csak egyszer volt ereje és bátorsága althoz, hogy megkísérelje az 1848-as célokat elérni: a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot. Ez a nap volt 1956. október 23., a szabadság, az önrendelkezés, a függetlenség, a sajtószabadság, az önszerveződés és az emberi méltóság értékeinek hordozója. Beszédében felhívta az ünneplők figyelmét: 1956-ban a Time Magazin az év emberévé a magyar szabadságharcost választotta. Mint mondta, a forradalom napján az emberek nem veszítették el józan eszüket, amikor vállalták a harcot a túlerővel szemben. Akkor és ott az igazságra, a szabadságra figyeltek. A harcot elbukták, de a forradalmat, az eszmét diadalra vitték, s ezek a magasztos dolgok erősebbek a fegyverek erejénél.- Királyi örökséget hagytak ránk - emelte ki. - A szabadságot, amelyet nem ők nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk: ezt írta a forradalom jelentőségéről Albert Camus „A magyarok vére” című írásában. S immáron 20 éve tudjuk, milyen nagy dolog a szabadság: szabadon dönthetünk jövőnkról egy szabad hazában, értékeljük az 1956-os hősök ránk hagyott örökségét. A szabadságharc követeléseinek döntő része valóra vált, s ma nincs olyan politikai erő, amely ne tekintené örökségének forradalmunkat. Fejet kell hajtanunk azok előtt, akik fegyverrel álltak ki a világ legerősebb hadserege ellen, akik saját- és családjuk életét kockáztatva mertek egy szebb jövő reményében küzdeni. Az ünnepségen közreműködtek az Erkel Ferenc Általános Iskolai Tagintézmény és az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói. Pásztóit az 1956-os emlékműnél Sisáklmre polgármester emlékezett az 53 évvel ezelőtti eseményekre. Mint mondta, a világ népeinek sokszor meg kellett küzdenie saját szabadságáért, de a magyarság történelme évszázadokon keresztül hordozta a sors kegyetlen csapásait.- 53 évvel ezelőtt a magyar nép szabadságvágya lerázta magáról a kommunista diktatúra láncait és a felszabadítókból megszállókká vált szovjet hadsereg végleges kivonulását követelte hazánkból - mondta Sisák Imre. - A párizsi békeszerződés - amely az országot a poklok mélyére taszította - minden egyes pontját betartották, kivéve, hogy a Vörös Hadsereget kivonják országunkból. S ezért is lehet az, hogy Mindszenty József hercegprímás 1956. november 3-i beszédét sokan félremagyarázzák: óriási tévedés, hogy a bíboros beszéde a felelős az oroszok fegyveres beavatkozásáért. Hiszen azt mondta: „Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország.” A polgármester beszélt a történelmi körülményekről, a „kék- cédulás választásiról, amikor mondvacsinált indokok alapján több százezer embert zártak ki vagy felejtettek ki a választási Bátonyterenyén a Fidesz kezdte a megemlékezések sorát, csütörtökön este Pásztori Sisák Imre (balról az első) beszélt a forradalom eseményeiről névjegyzékből. Támadást indítottak az egyházi iskolák eüen, ezért emelte fel szavát Mindszenty József esztergomi érsekkel az élen minden józan, polgári gondolkodású ember, aki ellenezte a marxista térhódítást. (Folytatás a 4. oldalon.) HEGEDŰS ERZSÉBET Egy ünnep margójára Feledékenyek lettünk. Ezt általában az idősebb korosztály tagjai szokták mondogatni, hogy a kor előrehaladtával romlik emlékezőképességük, s elfelejtenek olyan dolgokat, amelyek korábban természetesek voltak számukra. S hogy miért teszem ezt a sarkos megállapítást? A mögöttünk lévő hét vége a megemlékezés jegyében zajlott, talán nem volt olyan település, ahol ne hajtottak volna fejet 1956 mártírjai előtt. Több helyszínen is megfordultam, végighallgattam az ünnepi beszédeket, s egyre erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy sokan elfelejtették, hogyan is kell méltósággal emlékezni. „Mindent a maga idejében és a megfelelő helyen” - jutott eszembe az általam nagyra becsültgimnáziumi tanárom mondása, s lehet, hogy hihetetlen, de a szavak most nyertek igazi értelmet előttem. Pár évvel ezelőtt egy-egy ilyen ünnepségsorozat tényleg 1956- ról, a mártírokról, az áldozatokról szólt, arról, hogy milyen célokért küzdöttek, s mekkora árat fizettek érte. Az idén valahogy elsikkadt, háttérbe szorult az igazi jelentése. Helyette éles, néhol kifejezetten gyűlölködő szavak, mondatok hangzottak el, amelyek az ország mai helyzetére, illetve arra vonatkoztak, ki a felelős ezért, s mi is lenne a helyes teendő. Félreértés ne essék: nem akarom senkitől elvitatni, hogy véleményének, meggyőződésének hangot adjon, lett légyen szó bármiről, hiszen én is éppen azt teszem. Hangot adok azon véleményemnek, hogy sem az idő, sem a helyszín, sem az alkalom apropója nem adott volna lehetősé getarra, hogy ott nyilvánítsanak véleményt Az ünnep méltóságából valamennyit visszaadtak az igényes előadásban tolmácsolt versek, a megfelelő zenére tisztelettel elhelyezett koszorúk, de mégsem feledtette senkivel a jelenlévők közül, hogy nem az történt, amiért idejöttek. Minden szónál ékesebben beszéltek a lesütött szemek, a tétova fejcsóválások, s volt olyan is, aki félhalkan, de meg jegyezte: nem illendő ez most itt! Mindent a maga idejében és a megfelelő helyen! Az emlékezés, tiszteletadás adassák meg az ünnepen, a véleménynyilvánítás, a kritika pedig, a fórumokon, különféle üléseken, tanácskozásokon, az ország házában. S akkor talán nem lesz keserű szájízünk, ha visszagondolunk a megemlékezésre...- A kommunista párt 1948-ban magába olvasztotta a történelmi szociáldemokratákat, politikai ellenfelei likvidálásával megteremtette az egypártrendszert - hangsúlyozta Becsó Zsolt - Nyolc év múlva pedig elsöpörte a népharag! 2002-től a jövő évi választásokig ismét nyolc év telik el: ez idő alatt tönkretették a magyar gazdaságot, nélkülözésre kényszerítették a magyar családok százezreit, lefaragták a szociális, egészségügyi és kulturális juttatásokat, az ifjúságtól pedig még a jövőt is elvették. A mai szocialista-liberális hatalom nyegle és cinikus, öntelt és kapzsi káderei még reményt sem tudnak adni a szenvedő emberek számára. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: tart a hazugságok iparszerű termelése, jellemző a sutba dobott felelősség, az intézményesített korrupció, a szociális válság, a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság. Mint mondta, cáfolhatatlan, hogy az elmúlt hét és fél év MSZP-SZDSZ-es kormányzása alatt több közintézmény a két párt kifizetőhelyeként működött. Sok-sok millió forint tűnt el az adófizetők pénzéből, és vándorolt magánzsebekbe az MSZP-SZDSZ
