Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-22 / 245. szám

8 2009. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE A megyénk dél-nyugati csücskében fekvő település idén is sok arcát mutatta meg az arra járóknak: a helyiek nagyszabású szüreti felvonulással búcsúztatták a nyarat; gyalogosan zarándokoltak Vácra; példaértékű összefogással kiépítették a temetőben lévő keresztutat; a Reviczky-kastély, amely iskolaként funkcionál, szeptemberre új tetőt kapott; s nemrég megünnepelték a nézsai kórus negyvenedik születésnapját is. Mozgalmas időszakon vannak túl az ott élők, amire joggal lehetnek büszkék, hiszen a megyehatáron lévő mintegy ezerkétszáz főt számláló település lakóinak példás összefogásával épül, szépül a község. Ezerarcú Nézsa A stációkat összefogással építették Pádár Zsófia Nézsa. A közösséget, a közösségi életet összefogó, irányító polgármesterrel, Kucsera Andrással, Szarka Péter képvi­selő-testületi taggal, valamint Kucsera Andrásáéval, az iskola igazgatójával beszélgettünk. Kucsera András, a falu első embere elmondta: átalakult a község profilja, hiszen míg régen a hűtőház adta a leg­több munkát az itt élőknek, most a fő­város és Vác munkaerő-piaci elszívó ha­tása igencsak érződik. Mivel nincsenek már ültetvények, nincsenek helyi üze­mek, az emberek kénytelenek máshol munkát vállalni. A település azonban helyet ad jó pár vállalkozásnak, ame­lyek főként a műfenyő-, művirággyár­tásra szakosodtak.- Az utak, járdák állapotával sajnos nem dicsekedhetünk - mondta a pol­gármester. Ismerve ezen állapotokat négy pályázat született az utak rendbe­tételének érdekében, ezekből azonban csak egy nyert. így az önkormányzat el tudja kezdeni a Kossuth, Szondi és Tán­csics úton lévő járdaszakaszok megújí­tását. A település rendelkezik vezetékes vízhálózattal, gázzal, telefonnal, kábel- televízióval, sőt ADSL-internetlehetőség is van. Nehezen érnek Nézsára a pályázati pénzek Egyedül a szennyvízcsatorna nem áll rendelkezésre a településen. Ez jelenleg is nagy fejtörést okoz a faluveze­tésnek, hiszen egyetlen pályá­zatuk sem nyert, amelyet erre a célra adtak be; Ennek egyik okaként azt jelölte meg a pol­gármester, hogy a legtöbb pá­lyázatot 1500 fő feletti települé­sek részére írják ki. A másik problémájuk az, hogy egyik környező településhez sem tud­nak csatlakozni, hiszen szom­szédaik már rendelkeznek szennyvízelvezető csatorna- rendszerrel. Mindezek ellenére sem adják fel, az önkormányzat keresi a további lehetőségeket. Fájó pont a település szívében, hogy a kastély tetőcseréjére harmincötmillió forintos támogatásra kaptak ígéretet (ez az összeg is kevés lett volna), de végül csak húszmilliót kaptak kézhez. Az is­kola teljes felújítására is sürgősen kel­lene a pénz, hiszen a külső homlokzat nagyon rossz állapotban van, a vakolat már potyog, a nyílászárók is hagynak kívánnivalót maguk után. Az önkormányzat hitelállománya saj­nos nem csekély, így innen nem remél­het támogatást az iskola. Bár a faluve­zetés legutóbbi, működésképtelen ön- kormányzatok egyéb támogatására be­adott pályázata sikeres volt (kétmillió forintot jelentett a községnek), ez vajmi kevés a kiadások mellett. Nem­egyszer pályáztak már uniós forrásokra azért, hogy az ott lakók lássanak némi fejlesz­tést a faluban, ezeket azonban sorra visszautasították. Csak összefogással lehet A település építése, szépíté­se csak a helyiek összefogásá­val működik. Jelenleg például két játszótér is alakulóban van, amelyek szülői összefogás eredményei. Az egyik a kas­télypark eddig kihasználatlan területén kap helyet, míg a másik a temető szom­szédságában. A terület kitisztításában az önkormányzat is részt vállalt, s to­vábbi játékok vásárlására is pályáztak - ennek elbírálása még folyamatban van. A famunkákhoz értő szülők hintát, libikókát, homokozót, csúszdát készí­tettek a kicsiknek. Igazi kuriózumnak számít a „mamák hintája”, amelyen megpihenhetnek majd a csemetéikre vigyázó anyukák. A nézsaiak nem csak a munkában, az ünneplésben is osztoznak egymással. Nagyszabású falunapot rendeztek a nyáron, amelyre sok vendég érkezett. Az Őszirózsák nyugdíjasklub tagjai és a fiatalabb generáció régi viseleteket mutattak be, amelyhez egy kiállítás is kapcsolódott „Bölcsőtől a sírig” címmel. Ez a tárlat régi családi albumok váloga­tott képein kívül bemutatta a régi be­rendezési tárgyakat, eszközöket, eze­ken keresztül bepillanthatunk a lakoda­lom, munka, ünnep és temetés régi han­gulatába. A színes kulturális és gaszt­ronómiai forgatagban mindenki megtalálta a számára legérdekesebb programot. A nyarat a szüreti felvonu­lással búcsúztatták, ahol valamennyi nézsai viseletben vonult utcára lovas kísérettel. Idén nem maradt el természetesen a váci Hétkápolnához vivő Mária-napi gyalogos zarándoklat sem, amelyet már tize­dik alkalommal szer­veztek a községi hívek. A 18 kilométeres távot a legkisebbektől egé­szen a szépkorúakig mintegy százan tették meg, s va­lamennyien is­mét felejthetetlen élményekkel tér­tek haza Hétká­polnáról. Az összefogás egyik legkiemelkedőbb példája a temetőben elkészült keresztút, ahol a tizenöt stációt családok ál­líttatták. A nemes kezdeményezés Prontvai Sándortól származik, ő volt az egyik fő adományozó. Jézus keresztútjának állomásait pedig Hérics Nándor festőművész örökítette meg. Jó annak, aki szívesen ad és tet­teit az igazsághoz szabja" - ez az üze­net áll azon a márványtáblán, amely a keresztút létrejöttét támogató szemé­lyek nevét őrzi. Az áldozatos munká­ból 30-40 nézsai család vette ki a ré­szét, akik május el­sejétől szeptember végéig időt és ener­giát nem kímélve dolgoztak a ke­resztút építésén. Augusztus 20-án, ünnepélyes kere­tek között dr. Beer Miklós váci me­gyés püspök Pálos Frigyes prépost segítségével szentelte fel a stációkat. A nagy napon több mint ezer ember osztozott a nézsa-iak örö­mében. Újabb kiemelkedő esemény­nek számított az, hogy a helyi Szent Jakab kórus októberben ünnepelte negyvenedik szüle­tésnapját. A nagyszabású ren­dezvényen a község vezetése nevében Kucsera András pol­gármester köszöntötte a jubilá­ló kórust és vezetőjét, Szarka Lajosnét - aki néhány nappal korábban vehette át tanítói aranydiplomáját, és aki 2005- ben a megyében elsőként ka­pott Príma-díjat - hozzá csatla­kozott köszöntőjével a többi meghívott kórus és régi barát, támogató. Az estén Szvorák Katalin Liszt-díjas énekművész is tiszteletét tet­te és káprázatos hangjával szórakoztat­ta a szépszámú közönséget. A kórus műsorával az időben visszafelé haladva felelevenítette az elmúlt negyven év da­lait, énekeit. A programban csatlako­zott a nézsaiakhoz a legéndi és a nógrádsápi kórus, valamint a régi ta­nítvány, Schmidtné Lényi Szilvia is. Közösségformálás A Turul Teleház és Községi Könyvtár 2001 óta működik a község polgármes­teri hivatalában. A széles körű szolgál­tatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakók kulturált körülmények között művelődjenek, megis­merkedjenek a számítógéppel és könyveket kölcsönözzenek. A kis közösségi helyiséget, an­nak fejlesztését Szarka Péter vette szárnyai alá. Ő tart az ér­deklődők számára előadásokat, amelyekkel bárki bővítheti szá­mítógépes, illetve internettudá­sát. Az ide járók megtanulhat­ják a szövegszerkesztést, weblap-készítést, meghívók, névjegyek, szórólapok készíté­sét, de jut idő játékra is. Az ugyanezen a helyen működő könyvtár 2100 kötettel szolgálja a láto­gatók olvasásigényét. A polcokon fellel­hetők a meséskönyvek, kötelező olvas­mányok, valamint az irodalmi, szóra­koztató kötetek is és nem utolsósorban a szülőföldre vonatkozó értékes iroda­lom is megjelenik az állományban. A teleház bővítésére, korszerűsítésére pá­lyázatot adtak be, s bíznak a legjobbak- ban. „Ne hagyjátok a templomot,... s az iskolát!” A híres Reményik Sándor-vers egyik ismert sora fogalmazódott meg a Kucsera Andrásnéval való beszélgetés közben. Az igazgató elkeseredettségé­nek adott hangot amikor azt mondta: szomorú, hogy idén egyetlen nógrádi nemzetiségi iskola sem kapott támoga­tást felújításra, bővítésre - bár többször is próbálkoztak. A Reviczky-kastély 1960 óta ad helyet az oktatásnak. A nézsai intézmény így jövőre ünnepli ötvenedik születés­napját. A vezetőség ezért is szeretné, ha rendbe tudnák tenni a műemléket úgy, hogy az méltó legyen a jubileum­ra, most ugyanis az épület külső hom­lokzata teljes felújí­tásra szorul, min­dennapos probléma az, hogy a tanter­mek beáznak, s az ablakok sem szige­telnek már jól. Annak azonban nagyon örül az iskola igazgatósága, hogy - némi segítséggel - a tetőt rendbe tudták hozni a tanévkezdésre, de még így is sok az égető probléma a kas- élyépület körül - ami utoljá­ra 1980-ban lett teljesen fel­újítva. Az alma materben je­lenleg 109 diák tanul, több­ségük nézsai, de a környező településekről is járnak ide diákok: név szerint Legéndől, Alsópetényről és Keszegről. Szlovák nemzeti­ségi iskola lévén a diákok kö­zül 101-en tanulják a szlovák nyelvet, anyanyelvi oktatók segítségével. Az in­tézmény falain belül integrációs okta­tás-nevelés folyik. A tantervi órákon kívül megannyi szakkört indított az iskola vezetése: színjátszó, kézműves, sport, zene, kara­te, tánc és természettudományi foglal­kozásokon vehetnek részt a nebulók. A fent említett szakkörök nagy népszerű­ségnek örvendenek a diákok körében. A tanításon kívül számos ünnep ka­pott helyet az iskolafalak között. A szü­reti ünnepségtől kezdve az októberi megemlékezéseken át az idősek napja, a mesemondóverseny, a Mikulás, az ad­vent, a karácsony, a farsang, a gyermek­nap, a madarak, fák napja mind mind egy-egy színfolt a tanévben. Az ügye­sebbek házi versenyeken mérhetik ösz- sze tudásukat értő olvasásban, szép- és helyesírásban, mesemondásban vala­mint természetismeretben. A legjob­baknak egyenes út vezet innen az or­szágos versenyre. Kucsera Andrásné büszke a tanári gárdára, akik mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek minél nagyobb tudásra tegyenek szert és minél több hasznos, az életben nélkülözhetetlen információt sajátíthassanak el. Büszke a gyermekekre, akikben olthatatlan a tudásszomj és erről alkalom adtán szá­mot is adnak. Az igazgató végül kiemel­te: újabb öröme, hogy az Önkormányza­ti Minisztériumtól sikeres pályázás út­ján tízmillió forintot nyertek el (bár az ehhez tartozó önrész nagy teher az is­kolának), amit az iskola vizesblokkjá­nak felújítására és a burkolatok cseré­jére fogják felhasználni.- A saját címerrel rendelkező iskola történetének és nevének méltó őrzése érdekében nem hagyjuk, hogy tönkre­menjen az épület. Minden pályázati le­hetőséget ki kell használnunk, mert az iskola mérhetetlenül fontos szerepet tölt be egy település életében. Közös­ségformáló és -megtartó ereje miatt életben kell tartani, gondozni keli az alma matert - mondta Kucsera Andrásné. Nagy könnyebbség a helyi szülőknek, hogy a településen óvoda is működik, ahol gondos pedagógusok készítik fel a legkisebbeket a nagybetűs életre. Mit hoz a jövő? Nézsa varázslatosan szép fekvése, természeti adottságai sok turistát, láto­gatót csalogat a faluba - azon belül is a környező sétaútvonalakra. A közelben lévő Ezersziget-tó is nagy népszerűség­nek örvend, s a lakók elmondása sze­rint nem csak horgászok, de természet- barátok is sokszor felkeresik - főként hét végéken. Meglehet, hogy a település egyik kitörési pontja a jövőben a turiz­mus lesz... Ki mivel tud, azzal segít a játszótér építésében Idén 40 éves a Szent Jakab kórus A falu múltjával képek segítségével ismerkedhetnek Tuzedszer zarándokolnak Vácra A kastély épülete szép, de felújításra szorul

Next

/
Oldalképek
Tartalom