Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-14 / 238. szám

6 GAZDASAG 2009. OKTOBER 14., SZERDA A BUX index 2009. október 13-án Nyitóérték: Záróérték: 20608 20804 21000 20900 20800 20700 20600 20500 20400 20300. pont/ 09.00 11.1 Előző napi záróérték: 20549 Változás: 1,24% 15.39, anew York- tőzsde nyitása 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.10.13. mm uHM Mól 15 700 4,35 5 602 KE6 _______684 2,85 31 TV K 2 940 2,61 63 Émász 21450 1,63 1 OTP 5 469 1,1 18970 FORRÁS: BÉT Pannergy 773-1,52 1 Millió Ft 37 Any 869-1,25 12 FHB 1291-1,22 97 Richter 38 400-0,77 2020 Fotex 442-0,22 26 A BUX index az elmúlt napokban 2054.9. 20800 20600 20 400 20286 20200 20000 19800 19600 49784 19 400---------------------------------­port/10.05 10.06 10.07 10.08 10.09 10.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.13.) üli Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december 28 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december 26 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november 27 500 TAKARMÁNYÁRPA 2009. december 25 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 53 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. október 13-án. /Ft $/Ft CHF/Ft ( i i 268,52 181,68 176,99-1,31 Ft-1,54 Ft-0,46 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredlt Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * ‘AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.13.) Allianz Bank 261,15 274,55 Budapest Bank 259,84 275,91 CIB Bank ___________257,27 278,71 Cf flbank____________257,72 279.20 Er ste Bank 260,38 275,38 K8tH Bank 260,68 275,70 MKB Bank__________261,98 275,42 OTP B ank 261,50 274,91 Raiffeisen Bank 262,08 273,88 Összébb a derékszíját! bérplafon Állami cégvezető valós teljesítmény után kapjon pénzt Alig készült el az állami és önkormányzati tulaj­donú cégek vezetőire vo­natkozó szocialista tör­vényjavaslat, máris újabb ötleteken törik a fejüket. Munkatársunktól Az eddigi elképzeléseknél is szo­rosabbra húzná az állami cégek vezetőinek a derékszíját az a tör­vényjavaslat, amelyet tíz szocia­lista képviselő nyújtott be a par­lamentnek. Az indoklás szerint - a választópolgárok igényeit szem előtt tartva - azt kívánja elősegíteni, hogy a vezetői java­dalmazás takarékos, átlátható és a valódi teljesítményt díjazó le­gyen. Ezt a leányvállalatokra is kiterjedően garantálná, és a nyil­vánosság mellett rendelkezik egyebek között a bérplafonról, amelynek összege az MNB-el- nök havi munkabérének a ne­gyede lenne, továbbá korlátozná az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, a felügyelőbizottság (fb) létszámát és a juttatásokat. A nyáron kirobbant végkielé­gítési botrányok nyomán felpö­rögtek azok a törekvések is, ame­lyek elfogadható mederbe terel­nék az állami cégek vezetőinek, tisztségviselőinek a javadalmazá­sát. Szeptembertől kormányren­delet írja elő az állami, önkor­mányzati tulajdonú cégek vezetői juttatásainak teljes nyilvánossá­gát A rendelet nyomán az adatok felkerültek az érintett gazdasági társaságok honlapjaira. A szocia­listák által beterjesztett javaslat törvényerőre emelné ezt a nyilvá­nosságot, és megköveteli a mun­káltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munka­körben dolgozó, különösen a cég vagyonával kapcsolatban döntési jogkörrel rendelkező egyéb mun­kavállalók körében is. Á zártkörű rt.-nél - kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik - csak akkor engedi meg igazga­tóság létrehozását, ha a társaság jelentősége, mérete, működésé­nek jellege ezt indokolja. Az fb-t viszont kötelezővé teszi. Ennek létszáma három, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tő­kéjű cég esetén öt fő lehet. Az utóbbi esetben pedig a testület elnökének a személyét az Állami Számvevőszék jelöli ki. Nemcsak a társasággal mun­kaviszonyban álló személy sze­mélyi alapbérét maximálja az elő­terjesztés, hanem az igazgatósá­gi, fb-elnökök, tagok tiszteletdíját is. így az igazgatóság eblökének a tiszteletdíja nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legki­sebb munkabér hétszeresét. Az egyszerű tag járandósága pedig a legkisebb munkabér ötszöröse le­het Ugyanennyit kaphat az fb el­nöke is. Az fb-tagoknak a legki­sebb munkabér háromszorosa juthat. A tervezet rögzíti, egy sze­mély több gazdasági társaságnál is betölthet vezető tisztséget, de csakis egyért vehet fel díjazást. A leendő szabályozás meg­szabja a végkielégítés és a fel­mondási idő címén fizethető jut­tatások mértékét, és ettől sem a munkaszerződésben, sem a kol­lektív szerződésben nem enged eltérést a munkavállaló javára. Az előterjesztők azt szeretnék, ha a törvény - ha a parlament megszavazza - mielőbb, már a kihirdetését követő nyolcadik napon hatályba lépne. Tartja a 3,8 százalékos hiánycélt a pénzügyi tárca Továbbra is a GDP 3,8 százalé­kát kitevő pénzforgalmi állam- háztartási hiányt vár a Pénzügy­minisztérium önkormányzatok nélkül az év egészében - derült ki a tárca keddi sajtótájékoztató­ján. Önkormányzatokkal az ál­lamháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a GDP 4,1 szá­zaléka, eredményszemléletben pedig 3,9 százaléka lesz. ■ Az még kérdés, kell-e változtatni az éves inflációs előrejelzésen. Katona Tamás államtitkár el­mondta: az intézmények „fe­szes” gazdálkodása alapján elér­hető a tervezett hiánycél. Az áfa- és az szja-befizetések meghalad­ták a konzervatívan tervezett számokat, a járulékbefizetések is magasabbak lettek annál. A társasági adó, az eva és a regiszt­rációs adóbevételek azonban el­maradtak a várttól. Ezért változ­tatott a PM a bevételi arányokon, egyben döntöttek a 78 milliár­dos stabilitási tartalék megszün­tetéséről. Áttekinti a pénzügyi tárca, hogy a kedvező szeptemberi inflációs adat után változtassa- nak-e a 4,5 százalékos idei éves inflációs előrejelzésén. ■ Már egy éve csökkennek az agrárárak Egyre alacsonyabb szintre jut­nak a mezőgazdasági árak. Ez annak ellenére nem állt meg, hogy egyre több ágazat kerül ve­szélybe a költségeit sem fedező felvásárlási árak miatt. Augusz­tusban - az előző év hasonló idő­szakához képest - 11,8 százalé­kos árcsökkenést mért a KSH az agrártermékeknél. A növényi ter­mékek ára 16,4, az állati termé­keké 4 százalékkal mérséklődött. Ez a tizenkettedik csökkenéssel záródó hónap. A 2007-es nagy árrobbanás­ban a legnagyobb szerepet a ga­bonafélék játszották, ezek átla­gosan most 18,4 százalékkal ke­rültek kevesebbe, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy már bőven a há­rom évvel ezelőtti szint alatt mo­zog az áruk átlagban. ■ VG Sárközy professzor: külsős ne kapjon honort sárközy tamás évekkel ez­előtt az államreform-bizottság- ban radikálisabb javaslattal élt Az állami cégvezetők bérét az államtitkári illetményhez igazította volna, határt szabva a kulturális, oktatási intéz­ményvezetők fizetségének is. A professzor a tiszteletdíjak meghatározásával sem ért egyet. Szerinte aki nem az adott cég alkalmazottjaként igazgatósági, felügyelőbizott­sági tagságot vállalva tevé­kenykedik a köz érdekében, az ezért ne várjon el díjazást. MSZP: különadót i kétmillió felett \ EGYEZTETÉST KEZDEMÉNYEZ : a Pénzügyminisztériummal : az MSZP frakciója, hogy a : bérplafonon túl hogyan lehet- • ne rendezni a kétmillió forint '■ feletti fizetéseket az állami és : az önkormányzati cégeknél : Lapunk is foglalkozott vele: ■ a szocialisták azt javasolják, '■ hogy a szlovéniai gyakorlat- : hoz hasonlóan a kétmillió fa : rintnál nagyobb fizetés e felet- : ti részét sújtsa különadó. Ám míg Szlovéniában az adókulcs : 90 százalékos, az MSZP száz- : százalékost javasol. Harcolnak az uniós tejpiac életben tartásáért bécs Húsz agrárminiszter 300 millió eurós többletpénzt követel - „Intervenciós áremelést!” A lehetséges kiút AZ ÉLELMISZER-GAZDASÁG stabilizáló tényező lehet a vál­ságkezelésben világszerte, mi­vel a krízis kisebb mértékben érintette ezt az ágazatot - hangoztatta tegnap a T. Házban az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelen­tésében Gráf József. A minisz­ter utalt rá: Magyarországon az agrárgazdaság termék- kibocsátása 2008-ban is jelentős mértékben nőtt, s ez tette lehetővé nemzet- gazdasági szinten az egy­százalékos GDP-növekedésl sajtótájékoztatón elmondta: a 300 millió euró nem költségvetésen belüli átcsoportosításból, hanem többletbefizetésből származna. A miniszterek megállapodtak abban, hogy ezt az álláspontot képviselik jövő hétfőn a mezőgaz­dasági miniszterek luxemburgi tanácsülésén. Javaslataikat meg­küldik az Európai Bizottságnak és az Európai Unió soros elnöké­nek, Svédországnak is. „Ha húsz tagországnak közös javaslatai vannak, akkor a bizottságnak fi­gyelembe kell vennie azokat” - mondta a házigazda, Niki Berla- kovich osztrák környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter. Gráf József az értekezlet után az MTI-nek elmondta: a minisz­terek javasolták még többek kö­zött az iskolatejprogram kiter­jesztését további termékekre, valamint más intézményekre, például az egyetemekre. Hasz­nosnak tartanák a tejpor takar­mányozási célra való felhaszná­lásának támogatását. Fontos követelés: a csomagolásról egy­értelműen megállapítható le­gyen, hogy tejterméket vagy te­jet helyettesítő készítményt tar­talmaznak-e, s hogy hol állítot­ták elő. Magyarország fenntartja azo­kat a követeléseit, amelyek nem kerültek bele a javaslatcsomag­ba, mint például az intervenciós árak emelése, és a tejkvóták be­fagyasztása. ■ Háromszázmillió euró többlet- forrás elkülönítését javasolja 20 agrárminiszter a közösségi tej­piac támogatására a jövő évi európai uniós költségvetésből. A húsz tagállam agrárminisz­terei, köztük Gráf József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter egy bécsi tanácskozáson rövid távon bevezetendő intéz­kedéseket fogalmaztak meg az uniós tejpiac működési rendel- i lenességeinek kiküszöbölésé-1 re, hosszú távon pedig az eltör-' lésre kerülő kvótarendszer he­lyett egy másik piacszabályozá­si rendszer kialakítását szorgal mázták. Bruno Le Maire francia mi­niszter a tanácskozást követő Gráf József: stabilizáló tényező lehet y az élelmiszer- % gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom