Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-01 / 201. szám
2 2009. SZEPTEMBER 1, KEDD NÓGRÁD MEGYE „Az örökkévalóságnak építünk" Nógrádi és palóc jellegzetességekkel bővül a szentendrei skanzen Az épülő karancskeszi ház, háttérben a karancsberényi pajta A barlanglakás - hasonlókban napjainkban is élnek emberek A debercsényi harangláb igazi ritkaságnak számít Szentendréről sokaknak a szabadtéri néprajzi múzeum, vagyis a skanzen jut eszébe, ahol - egyelőre - kis hazánk hét tájegységét barangolhatják be a kíváncsi turisták. Egy-egy falurészlet varázsolja élővé az egyes helyszíneket, így az érdeklődők betekinthetnek a felső-Tisza-vidéki, alföldi, kisalföldi, nyugatdunántúli, Bakony-, Balaton-felvidéki, dél-dunántúli, valamint a felföldi mezővárosok lakóépületeibe, szétnézhetnek azok portáin és megtekinthetik a tájegységekre jellemző faluképet. Egy év múlva már az észak-magyarországi tájegység is bekerül a repertoárba, jelenleg annak kiépítésén, igényes megvalósításán dolgoznak a skanzen szakértői. Pádár Zsófia Szentendre. Az új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti, hagyományos népi építkezést, valamint a helyszínre jellemző életmódot kívánja bemutatni tizenegy lakóház, harminc melléképület, valamint ötezer eredeti műtárgy segítségével - magyarázza Batári Zsuzsanna, a skanzen néprajzi és építészeti osztályának néprajzkutatója. A tervek szerint megyénket egy karancskeszi ház (benne fonóval), karancsberényi pajta, debercsényi harangláb, illetve diósjenői és magyarnándori szőlőpincék képviselik. Vagyis ezeket a helyi „kincseket” őrzi meg a szabadtéri néprajzi múzeum a jövő látogatói számára Nógrád megyéből.- Azt meghatározni, hogy egy tájegység milyen jellemvonásokat hordozzon magában mindig nehéz feladat. Az épületek, melléképületek és a műtárAz alföldi tájegység „büszkesége” gyak kiválasztását részletes dokumentáció előzi meg - mondta a néprajzkutató arra a kérdésre, hogy mi alapján választják ki a tájegységek szereplőit, vagyis az épületeket. Megtudtuk, hogy elsősorban olyan néprajzi sajátosságokat keresnek, amelyek kizárólag az adott tájegységben lelhetők fel és ami ennél is fontosabb: kevés van belőlük. Ehhez szervesen kapcsolódik az is, hogy az adott helység lakói hozzájáruljanak ahhoz, hogy a kiszemelt épületet, vagy tárgyat elszállítsák a skanzenbe. Ám utóbbival viszonylag kevés a probléma, hiszen az emberek többsége örül annak, hogy egy, a tulajdonában lévő régi holmit megőriz a múzeum - fejtette ki Román Árpád faipari mérnök. A fent megjelöltek alapján a skanzen valamennyi munkatársa nagy gonddal kezdett a legújabb „gyöngyszem” kiépítéséhez, amely közel hatszázmillió forintból valósult meg (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Oktatási és Kulturális Minisztérium segítségével) a skanzenörökség program részeként. A végleges tervek szerint Észak- Magyarország arculatát _ a nógrádiakon kívül _ többek között a Novaj környékén mai napig megtalálható barlanglakások, nemesradnóti kisnemesi ház a telken olajütővel, perkupái lakóház kőcsűrrel, istállóval és disznóóllal, valamint filkeházai lakóház sokszögű csűrrel, méhessel, aszalóval, kétkarú kenderkalapáccsal, szénatárolóval adják. Ezek fellelése és skanzenbe hozatala nem egyszerű feladat, ám a kutatással járó fáradalmakat kárpótolja az, amikor a skanzen munkatársai kimennek a településekre és ott válogathatnak az értékes tárgyak garmadája között.- Szinte minden tárgyhoz, épülethez fűződik egy-egy érdekes történet, ami varázst kölcsönöz a tárgyaknak. Azok gondos kiválasztása során mindig törekednünk kell arra, hogy valóban értékes és ritka kincseket őrizzünk meg, hiszen az örökkévalóságnak építünk - hangsúlyozta Batári Zsuzsanna, aki azt is elmesélte, hogy kutatómunkájuk során előfordult már, hogy generációk találtak egymásra. A látogatókat - az új tájegység mellett - egy ipartörténeti emlék is Szentendrére csábítja. Április elején indult útjára a helyszínen Magyarország első múzeumi vonata, egy Ganz- Jendrasik-féle 1932-es motorvonat, amely naponta nyolcszor járja körbe a tájegységeket. A mozdony üléseinek kárpitozása, a fapadok, a csomagtartók, a zománcozott feliratok mindmind a harmincas évek hangulatát idézik, így az utasok időutazása is garantált. A zsúpoláshoz már csak kevesen értenek A „nosztalgiamozdony” a látogatók kedvence
