Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-07 / 206. szám
4 PP. 9 6 2009. SZEPTEMBER 7.. HÉTFŐ NOGRAD MEGYE Élhető és szerethető város A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Az utóbbi időben sokszor hallani azt a kérdésfelvetést, hogy mitől élhető és szerethető egy város. Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, célszerű végiggondolni azt, hogy ezt milyen tényezők, elemek határozzák meg. Sokféle lehet, ebből érdemes néhányat kiemelni. Ezek között egyik legfontosabb az adott város természeti környezetben való elhelyezkedése, az épített környezet milyensége, nagysága, formája és a kettő összhangja. Lényeges vizsgálni a városban a munkalehetőségeket, a bölcsődei, óvodai, iskolai ellátás színvonalát és nagyságát, a kulturálódási, művelődési és sportolási, szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségeit. Fontos a kereskedelmi, szolgáltatási, idegenforgalmi, környezetvédelmi területek vizsgálata, a város különféle szintű közintézményekkel való ellátottsága, azok színvonalának, szolgáltatásának magas szintű működése. Vizsgálandó a különféle közművekkel, utakkal, zöldterületekkel, parkokkal való ellátottság és ezek folyamatos karbantartásának színvonalas, a helyi és távolsági közlekedés kérdése. Meghatározó a különféle pártok, civil szervezetek és a város lakosságának elképzelései, egymásközti koordinációja és összhangja. A fentieken kívül még jó néhány tényező hathat, befolyásolhatja az élhető város fogalmát, ebből csak a lényegesebbeket emeltem ki. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra egy kicsit részletesebben a legfontosabbakat. Salgótarján 1922 óta város, a szén, az üveg- és acélgyártás indította el ezen az úton. Azonban 1945-ig egy szegény, közművekkel el nem látott falusias jellegű munkásváros volt. A város teljes felépítése, rekonstrukciója lényegében 1990-ig befejeződött. Felépült egy új megyei központú közintézményrendszer, átépítették a városközpontot, korszerű óvodai, iskolai, kereskedelmi, szolgáltatóipari egységek épültek, teljessé vált az infrastrukturális hálózat. A telepszerű, többszintes és családi házak építésével lényegében kielégítésre került a lakásigény. A meglévő ipari üzemek rekonstrukciójával, új üzemek építésével, az építőipari szervezetek növekedésével a városon kívüli munkavállalókat is tudták foglalkoztatni. Ami egy nagyon lényeges dolog volt, hogy a város csodálatosan szép természeti környezetben épült. A várost tervező építészek, helyi gazdasági és politikai vezetők és kivitelező szervek együttes munkájaként a természeti és épített környezet kellemes összhangja alakult ki, a lakó- és egyéb területek zöldterületei egyre otthonosabbá, barátságosabbá tették környezetüket. Az elmúlt 20 évben azonban telepszerű, többszintes és családi házak nem épültek, néhány lakást kivéve. A közintézmények zöme és a lakások karbantartása - egyes területeket leszámítva - elmaradt, a kolónialakások szanálása lassan haladt, helyükre új nem épült. A zöldterületek felújítása, karbantartása - különösen a külterületeken - lassú és mennyiségében, minőségében alacsony színvonalú. A városközpont keleti részének felújítása mellett, a város többi részének közterületei, járdái, zöldterületei, útjai felújításra, átépítésre szorulnak. A természeti és épített környezet korábbi összhangja meg- bomlónak látszik. Korábban a város legrendezet- tebb területe az Acélgyári út és környéke, az SKSE-pálya és a Dolinka volt. Ennek a területnek a komplex rendbetételéről különféle szintű vezetők nyilatkoztak, de érdemi előrehaladás nincs. Ha e terület képviselője nem lett volna következetes, határozott, a Dolinka még mindig romokban állna. Azonban arra, ami ott épült vigyázni kellene! Legnagyobb gond az Acélgyári út és környékének teljes rehabilitációja. A szanálások lassan haladnak, épületet még nem bontottak, a terület műszaki és főleg pénzügyi helyzetéről csak távlatokban beszélnek a polgármesteri hivatalban. Az élhető város egyik fontos tényezője az itt élő lakosság munkalehetőségének biztosítása. Az 1990-es évekig 9 ipari nagyüzem, 4 építőipari vállalat, beruházási és tervezővállalat, nagyszámú szövetkezet, szolgáltató szervezet, kereskedelmi egység, tanácsi vállalat, és a még részben működő nógrádi szénbányák bőséges lehetőséget biztosítottak az elhelyezkedésre. Jelentős létszámot foglalkoztattak a megyei közintézmények, városi irodák, iskolák, főiskola, művelődési intézmények, kórházak. A rendszerváltást követően megszűnt 4 ipari üzem, 3 építőipari vállalat, a meglévő ipari üzemek jelentősen csökkentették létszámukat. Ezen időszak alatt több mint húszezer munkahely szűnt meg. A kialakításra került ipari park előkészítése letelepítése lassan haladt, az ide épülő üzemek nem jelentettek jelentős létszámfelvételt, elsősorban a betanított munkást keresik. Az ide települő nagyobb kereskedelmi egységek, szolgáltatók ugyan létszámfelvételt igényeltek, de itt is alacsony bérű és betanított munkást kerestek. Megnőtt a (kényszer-)rokkant- nyugdíjasok száma, jelentősen nőtt a munkanélküliség. Sokak a városon, a megyén kívül kényszerültek munkát keresni. A munkaügyi központ és az önkormányzat jelentős nagyságú segély és szociális támogatás kifizetésére kényszerült. Sokan a fentiek miatt elköltöztek a városból. A kormány és a város közmunkások foglalkoztatására kényszerült, amelynek munkahatékonysága, eredményessége az alacsony szintű foglalkoztatás, munkaszervezés, ellenőrzés miatt az esetek jó részében kidobott pénznek tűnik. A munkalehetőségek, a keresetek alacsony szintje a közszférában történő átcsoportosítások és leépítések miatt nem igazán számít élhetőnek a város, a helyzet egyre rosszabbnak látszik. Az élhető város szempontjai között fontos vizsgálni az itt élő gyermekek, fiatalok oktatási és nevelési feltételeit, lehetőségeit. A rendszerváltásig, igazodva a demográfiai hullámhoz, kiépült és jó ellátást biztosított a városban a bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai hálózat, nem kellett bevezetni a több műszakos tanítást. Magas színvonalat ért el a főiskolai oktatás. 1990 után azonban pénzügyi, hatékonysági, demográfiai okok miatt jelentős átszabásra, leépítésre került a fenti hálózat. Lényegében megszűntek a bölcsődék. Az általános iskolákat összevonták, megszüntették. Mind a pedagógusok, mind a város lakossága nehezen viselte ezt el. Döntően emiatt veszítettük el Somoskőújfalu városrésze Szakmailag nem minden esetben volt jó a középiskolák összevonása. A főiskolát súlyos anyagi gondok miatt a megszűnés veszélye fenyegeti. A fenti intézkedések a kényszer, átgondolatlanság és nem az élhető város javítása irányába mutatnak. A művelődési és kulturálódási területen érzékelhető, hogy a város különféle szintű intézménye magával hozta, tovább vitte és kibővítette azokat a hagyományos rendezvényeket, szokásokat, egyúttal új elemeket is, amelyek fontos igényként, szükségletként jelent meg a városban. E területen élhetőbb, szerethe- tőbb lett a város. Az elmúlt húsz évben minden megyei és városi vezető választási programja volt a város és környékének kiemelt idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátási fejlesztése. Ehhez képest az előrelépés nagyon sze- I rénynek látszik. Csak rövid tény- b ként az alábbiak: a Karancs Szálp | ló több mint 10 éve üresen áll, a | volt salgói KISZ-iskola alacsony színvonalra süllyedt, a salgói turistaházat és mellette a sífelvonót vandálok szétszedték, ellopták. A Napsugár étterem 8 éve bezárt. Saigon és Eresztvényben a korábban kiépített erdei tan- és tornapálya, a sétálóutak, szalonnasütők, padok, esővédő házak eltűntek, vagy használhatatlanok. Eresztvényből a salgói turistaházhoz vezető út 20 éve nem kapott aszfaltszőnyeget, az eresztvényi teniszpálya és mellette a parkoló tönkrement. A városban egyedül az eresztvényi hotel virágzik, teljesen fel lett újítva, látszik, hogy a magánerőnek komoly szerepe van. A Tóstrand és kemping környéke siralmas, elhanyagolt képet nyújt. Itt a legtöbb teendő! Győrffy Dezső oki. építőmérnök Szépül a Beszterce-lakótelepi körforgalom Megkezdődtek a rendezési munkálatok Salgótarján. Korábban több bejelentés is érkezett Salgótarján önkormányzatához a Beszterce- lakótelepen élőktől, amelyekben kifogásolták a várost elkerülő út és a 21-es út torkolatában lévő körforgalom állapotát, mondván, a többi virágos, rendezett a városban, egyedül az gazos. Mint ismeretes, a város négy körforgalmának gondozását korábban átvette az önkormányzat a Közúttól, és a VGÜ Kft. kezelésébe adta. A besztercei körforgalom a 2008. október 1-jén átadott tehermentesítő úthoz tartozik, ami a közútkezelő kht. tulajdonát képezi. Fenyvesi Gábor alpolgármester az elkerülő út lezárásával kapcsolatban tartott, június végi sajtótájékoztatóján ígéretet tett arra, hogy a körforgalom mihamarabb a város fennhatósága alá kerül, és. ahogy a többi körforgalmat is, a város teszi majd rendbe. 2009. szeptember 1-jétől a körforgalom az önkormányzat és a VGÜ Kft. kezelésébe került és már most szemmel láthatóak a változások. A VGÜ Kft. munkatársai kora reggeltől késő délutánig folyamatosan rendezésével, szépítésével foglalkoznak. Jelenleg az előkészítő munkák és a tervek véglegesítésén dolgoznak azzal kapcsolatban, hogy a körforgalomban lévő zöld terület hogyan is nézzen ki. Mivel a városüzemeltetési kft. a megyeszékhely többi csomópontját gondosan kezeli, biztosak lehetünk abban, hogy a besztercei körforgalom is hasonlóan szép, rendezett lesz.
