Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-04 / 204. szám
6 A BUX index 2009. szeptember 3-án pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÍT NYERTESEK 2000.09.03. Részvény Uoiaóét (Ft) «teás») MMft’ Mól 14295 3,96 1082 FHB 1028 2,8 49 Fotex 432 2,61 49 MTelekom 769 2,53 968 Richter 37195 2,18 356 Émász 21675 2,07 1 OTP 4695 2,04 13320 Econet 61 1,66 8 TVK. 2 675 1,51 15 Rába 630 1 44 42 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 18 200.---------------------------------po n/08.26 08.27 08.28 08.3109.01 09.02 ' FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.03.) EUROBÚZA 2009. december 28 OOO TAKARMÁNYBÚZA 2009. december_______25 500 TA KARMÁNYKUKORICA 2009. november 26 OOO TAKARMÁNYÁRPA 2009. december_______25 500 OL AJNAPRAFORGÓ 2009. október 52 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 3-án. /R $/Ft CHF/Ft i i i 274,87 192,20 181,54-1,45 Ft-2,06 Ft-0,64 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 09.03.) Allianz Bank 268,27 282,03 Budapest Bank 267,21 283,73 CIB Bank 264,24 286,26 Citibank 263,04 284,96 Erste Bank 267,79 283,21 K&H Bank 268,42 283,88 MKB Bank _________269,10 282,90 OT P Bank ____267,93 281,67 Raiff eisen Bank 269,21 281,33 GAZDASÁG 2009. SZEPTEMBER 4.. PÉNTEK Brüsszeli össztűz a devizahitelekre terv Pótlólagos tőkekövetelmény lenne az ingatlanfedezetes kölcsönöknél Munkatársunktól Extra tőkekövetelményt írna elő az Európai Bizottság a lakóingatlan fedezete mellett nyújtott devizaalapú hiteleknél az azokat folyósító hitelintézetek számára. így tovább csökkenhet az idegen fizetőeszközben nyújtott kölcsönök súlya a bankok új kihelyezésein belül. Az Európai Bizottság a devizahitelezés szigorítását kötelező érvényű direktívában, szabályban (CRD) rögzítené. Erre az unió szerint azért volt szükség, mert a piaci szereplők eddig figyelmen kívül hagyták a témában kiadott - nem kötelező érvényű - ajánlásokat. A pótlólagos tőke- követelmény arra a nem hazai- deviza-alapú, lakóingatlan-fedezetű kitettségrészre vonatkozna, amelynél a hitelösszeg fedezethez viszonyított aránya meghaladja az ötven százalékot. A pótlólagos tőkekövetelmény viszont igen szigorú: ha például a hitelintézet a fedezet értékének 100 százalékánál is nagyobb összeget folyósít, a 100 százalékot meghaladó rész 1250 százalékkal súlyozandó, azaz a banknak ezt a kitettségrészt teljes egészében szavatolótőkével kell fedezni. (Lényeges ugyanakkor, hogy nem kell alkalmazni a pótlólagos tőkekövetelményt a módosítás hatálybalépését megelőzően fennálló állományra.) A lapunknak nyilatkozó hazai hitelintézetek eltérően reagáltak a várható módosításra. Az FHB Jelzálogbank által közöltek szerint atervezet a jelenlegi állapotában a válsághelyzet túlreagálá- sa, mértéke nem konzisztens a CRD által más kitettségekre megállapított kockázati súlyokkal. Emellett - mutattak rá a hitelintézetnél - a tervezett módosítás tapasztalati adatokkal nem alátámasztott, ráadásul procik- likus hatású. Természetesen - tették hozzá - ésszerű szabályokkal lenne értelme a szabályozásnak (az FHB sokszor, hangsúlyozta a devizahitelekben lévő kockázatokat), de a helyzet túlreagálása többet árt, mint használ. Újonnan kihelyezett lakáshitelek (svájcifrank-alapú, háztartásoknál, milliárd forint) A magyar piacon a bankok többsége már most megköveteli az 50 százalékos önrészt a jelzálog- és lakáshiteleknél VG-GRAHKA Forrás: MNB Kettős kamatrendszer? - a volt jegybankelnök javaslata BÁR A PÉNZÜGYI RENDSZER és az árfolyam stabilitása érdekében nem lehet gyorsan csökkenteni a jegybanki alapkamatot, mégis lehetne egy intézmény közbeiktatásával a jelenleginek mintegy a felére vágni a hosszabb távú forinthitelek kamatlábát - hangsúlyozta az FN.hunak adott interjújában Surányi György. A volt jegybankelnök szerint a megfontolt jegybanki kamat- csökkentések szükségessége, illetve a magas reálkamatláb tükrében fontolóra kellene venni a tavaly ősszel zárt körben felvetett javaslatát az úgynevezett kettős kamatszintről. Ennek lényege, hogy továbbra is létezne a jegybank irányadó rátája - ennek mértéke jelenleg nyolc százalék -, ám az eddigi gyakorlattól eltérően nem ehhez igazodnának a kereskedelmi bankok a forintalapú hiteleik árazásakor, hanem egy technikai megoldás révén ennél jóval alacsonyabb kamatszinthez. Az MKB Bank stratégiai elemzője arra hívta fel a figyelmet: hasonló döntésnél kellő felkészülési időt kell hagyni a bankok számára az átálláshoz. Ebben az esetben is meg kell különböztetni ugyanakkor a „konvergáló” országokban az euró- alapú hitelezést: tekintettel arra, hogy a hitelek futamideje alatt nagy valószínűséggel megtörténik a valutaváltás, így nem köthető lényegesen nagyobb kockázathoz az euróbán nyújtott lakáshitel. Mindezek mellett egy hasonló intézkedés hosszabb távon a tőkeköltségek növelésével járhat, ez drágíthatja a hiteleket. Ez csökkentheti a forint- és a devizahitelek közötti kamatkülönbözetet, ami szintén hosszabb távon eredményezhet átsorolást a különböző lakáshitelek között. A tervezett módosítás ugyanakkor nem valószínű, hogy óriási változásokhoz vezetne a hazai piacon. Itt a bankok többnyire már most megkövetelik az 50 százalékos önrészt az ingatlan fedezete mellett nyújtott jelzálog- és lakáshiteleknél. Emellett az új, ingatlanalapú hiteleken belül csökkenőben van a devizában nyújtott tételek aránya: júliusban a frissen kihelyezett lakáshitelek majdnem felét már forintban nyújtották. A közeljövőben a devizahitelek versenyképességének a csökkenését - emelték ki a CIB Banknál - az befolyásolhatja komolyan, ha a nemzeti bank folytatja az alapkamat mérséklését, így a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészletei újra elérhetik a devizahitelekéinek a mértékét. Ha pedig havonta ugyanannyit kell fizetni egy forintalapú kölcsönért, mint egy devizahitelért, akkor az adósok nagy többsége valószínűleg a forintalapút választja, hiszen annál nem merül fel árfolyamkockázat. Lakáshitelek megoszlása (újonnan kihelyezett, háztartásoknál, devizanem szerint, 2009. július, százalék) VOGRAFIKA Forrás: MNB A Lakáskultúra újabb rangos elismerést kapott nívódét Minőség és megbízhatóság - legtöbbet.az olvasó nyer a régóta népszerű színes lappal A Magyar Termék Nagy díjat 2004-ben elnyert Lakáskultúra magazin (kiadó: Axel Springer) újabb kitüntetésben részesült. Szűcs Eszter főszerkesztő az Országház felsőházi termében vehette át a Magyar Termék Nagydíj Sajtókövete Nívódíjat. Az ünnepség Szémán György, az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft. ügyvezetőjének vezényletével zajlott. Podolák György képviselő, a gazdasági és informatikai bizottság elnökének tájékoztatója után a Magyar Termék Nagydíj kiírói tanácsa értékelte az idei pályázatokat. A Lakáskultúra évek óta hozzájárul a minőségtudatos életmód- és termékkultúra népszerűsítéséhez, valamint a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszer és a díjazottak bemutatásához. A kiírók tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy a lap a Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet védjegyhasználati díj nélkül, korlátlan ideig viselhesse. „Nagy elismerés a nívódíj. A Lakáskultúra az idén lesz 44 éves, a legrégebbi ilyen lap a piacon. Nincs másik magazin, amely ezt a megtisztelő elismerést magáénak tudhatja. Büszkék vagyunk rá, kiemeli a Lakáskultúrát a hasonló témakörű magazinok sorából" - mondta Szűcs Eszter főszerkesztő. „Ezek a díjak hűen tükrözik a minőség és a megbízhatóság Szűcs Eszter főszerkesztő (jobbra) átveszi az elismerést a Parlamentben iránti elkötelezettségünket. Ez az olvasónak nyereség, az üzleti partnereinknek pedig garancia” ' - mondta többek között Lengyel ‘András hirdetési igazgató. ■ Akiírók A pályázat kiírói tanácsának tagjai: Eximbank Magyar Import Bank Zrt., Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft., ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt., Mehib Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Tere Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., TÜV-Süd Kermi Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft.
