Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-04 / 204. szám

2009. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Ünnep a világnap alkalmából Salgótarján. Önálló rendezvényé­vel kapcsolódik a siketek világ­napja alkalmából tartandó ese­ményekhez a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetségének (S1N0SZ) Nógrád megyei szer­vezete. Szeptember 12-én szom­baton a gyermektáborba várja tagjait és vendégeit egy egész napos programra, melyet tíz óra­kor nyitnak meg. A résztvevőd láthatnak tűzoltó- és íjászbemu­tatót, benevezhetnek a palacsin­tasütő versenyre, műveltségi ve­télkedőre, sétát tehetnek lovas hintóval, de kerékpártúra és vö­röskeresztes akció is gazdagítja a hasznos kikapcsolódásra hívo­gató lehetőségek sorát. Bemutatják, ami termett Salgótarján. Harminchatodik al­kalommal rendezi meg a leg­szebb terméseket, illetve készít­ményeket bemutató kiállítását a Bereczki Máté Kertbarátkor szeptember 9. és 11. között a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központ előterében. Az ünnepélyes megnyitó 9-én 10 órakor lesz, beszédet mond Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgármester. Járdafelújítás NÓgrádsipek. A község önkor­mányzata, a helyi önkormány­zatok fejlesztési feladatainak támogatására kiírt pályázaton 3,5 millió forintot nyert, a Dózsa György út járdafelújítására. A program bekerülési költsége 4,1 millió forint. Megszépül Bokor. Három főt foglalkoztat a község önkormányzata az „Út a munkához” nevezetű közmun­kaprogram keretein belül. A te­lepülés lakóinak egyik fő törek­vése, hogy szebbé varázsolják lakóhelyüket. A munkások is - akik virágokat és közterülete­ket gondoznak jelenleg - ebben segítenek. Mesedélelőtt Salgótarján. Edit néni könyves­polca címmel, vidám felolvasó délelőttöt tartanak a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézetben szep­tember 5-én, szombaton 10 órai kezdettel. A foglalkozáson - amelyen a könyvtár munkatár­sai minden kisgyermeket és szülőt szívesen látnak - P. Kernen Edit előadóművész álla­tos meséket olvas fel, közben pedig Ispán Mariann óvodape­dagógus segítségével bábokat készíthetnek az apróságok. Kiállítás Balassagyarmat Kusnyár Evelin grafikus kiállítása szeptember 24-ig látogatható a szerb temp­lomban. Robert Capa munkái Az unió tervei szerint lassan eltűnnek majd a hagyományos izzók NMH-informáciÓ. A hagyomá­nyos 100 W-os égők szeptem­ber elseje után lassanként le­kerülnek a boltok polcairól. Az unió tervezete szerint, 2012-ig a 75, 40 és a 25 W-os égőket is kivonják a forgalomból. A ren­delet minden tagállamában kö­telező érvényű. A régi villany- körték beszüntetése az Euró­pai Unió klímacsomagjával összhangban valósult meg, amely a károsanyag-kibocsá- tás csökkentését és az ener­giamegtakarítást szolgálja a tagállamokban. Minderre azért volt szükség, mert a ha­gyományos 100 W-os égők túl sok energiát fogyasztottak, és annak is csak töredékrésze használódott fel a fényhez, a többi felesleges hőtermelés volt. Ez számokkal annyit je­lent, hogy egy hagyományos izzó a felhasznált energia 90-95 százalékát hővé alakítja át, és mindösszesen 5-10 szá­zalékát alakítja fénnyé. A ha­gyományos 100 W-os égőket, az energiatakarékos 20 W-os „égőkkel” lehet helyettesíteni, aminek a teljesítménye meg­egyezik, de az energiaigénye csak 20 W, illetve élettartama is hosszabb. Míg egy hagyomá­nyos villanykörte átlagos élet­tartama 1 év volt, addig egy energiatakarékos izzó átlago­san 6 évig is eltart. Szakemberek azonban arra fi­gyelmeztetnek, hogy nem min­dig az olcsó az olcsó. A gyengébb minőségű kompakt fénycsövek ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy gazdaságosak. A korsze­rűtlen gyártási technológia mi­att, fényük nem homogén, elekt­ronikájuk zúghat, a fényerőssé­get szabályozó kapcsolókkal nem használhatók. Ráadásul a kompakt fénycsövek meglehető­sen érzékenyek a gyakori fel- és lekapcsolásokra, ezért például egy mosdónál jóval a meghatáro­zott élettartamuk előtt tönkre­mennek. Mára már számos formájú, nagyságú, és típusú energiata­karékos fénycsövet lehet kapni. Az energiatakarékos fénycsö­veknek több típusuk van fé­nyüktől függően: természetes fe­hér, semleges fehér, meleg fehér. Egy biztos, bármilyen energia- takarékos fényforrást is használ­junk a háztartásunkban, évente akár tízezer forintot spórolha­tunk vele. Újabb autista csoport indul Salgótarján. A tanulási képességeket vizs­gáló szakértői bizottság a mostani tanév­kezdést megelőzően hét helyben lakó tan­köteles gyermeknél állapította meg az autistákra jellemző tüneteket. Ők az Ily- lyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagó­giai Szakszolgálat intézményében indít­ják tanulmányaikat, így ennek keretében már két, gyógypedagógiai ellátást igénylő csoport fog működni. A hét gyermeket a Hétszínvirág tagóvodában helyezik el, ahol részben megvannak az ehhez szük­séges feltételek, a hiányzókat pedig - ja­vításokról, nyílászárók cseréjéről, terem­felújításról van szó - szülői önkéntes munkavégzéssel, kistérségi kiegészítő normatíva felhasználásával biztosítják. Eszközöket az adventista egyház karitatív szervezete, az ADRA adományoz számuk­ra. A város közgyűlése legutóbbi ülésén hagyta jóvá a fentiekre vonatkozó javasla­tot azzal együtt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése miatt kettővel emelni kell a pedagógusok létszámát. A gyógypedagógiai asszisztensi munkát új státus létesítése nélkül, a jelenleg alkal­mazásban lévőkkel, átcsoportosítással vál­lalja az iskola. 2010-ben azonban saját költ­ségvetésében tervezni kívánja két gyógype­dagógus és két gyógypedagógiai asszisz­tens személyi juttatását. Salgótarján. „(H)arcok” címmel nyitnak kiállítást a magyar származású haditudósító, Robert Capa fényképeiből szep­tember 10-én, csütörtökön 11 órakor a Nógrádi Történeti Mú­zeumban. A huszadik század Robert Capa egyik legnagyobb fotográfusá­nak munkáit a tervek szerint dr. Vígh Annamária, az Oktatá­si és Kulturális Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Köszöntőt mond Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. A megnyitón a kalifor­niai punkrockot játszó Macska­nadrág együttes is fellép. A vándorkiállítás a Magyar Nem­zeti Múzeum közreműködésé­vel mutatkozhat be Salgótar­jánban. Leáldozott a hagyományos izzóknak Kell-e az erőmű Mátraterenyének? Most még csak gaz, pár év múlva azonban egy erőmű állhat ezen a területen (Folytatás az 1. oldalról.)- Településünk lélekszáma egyre fogy, 1991-ig Mátranovák- kal közösen nagyközséget alko­tott, akkoriban még hatezer fő volt. Most e két helyen együtt ke­vesebb mint négyezer ember él, nálunk ennek nagyjából a fele. Hozzánk hasonlóan számos kör­nyékbeli település küzd azzal, hogy az iskolázott fiatalok hátat fordítanak a szülőfalujuknak - hangsúlyozta Gecse László, Mátraterenye polgármestere:- S itt vannak azok a most negyvenes-ötvenes éveikben já­ró, munkaképes emberek, akik annak idején a bányák bezárása miatt vesztették el az állásukat.. Ha kiépülne egy erős ipar, az mindannyiuk számára lehetősé­get biztosítana, nem kellene el­vándorolniuk, mert helyben is találhatnának munkát. A falu első számú vezetője hozzátette: az erőmű közel száz­millió forintos iparűzési adót biz­tosítana az önkormányzatnak - vagyis a tízszeresére nőne a je­lenlegi, évi 8-10 millió forintos ilyen jellegű bevétel - továbbá támogatná a település intézmé­nyeit, civil szervezeteit és sport­egyesületeit. A beruházás ked­vező hatással lehet a helyi cé­gekre, s felértékelődhetnek az ingatlanok is. Minden másnál fontosabb azonban, hogy mit gondol a la­kosság erről a kérdésről. A mátraterenyeiek ugyanis nem egyszerűen véleményt nyilvání­tanak e héten vasárnap: a nép­szavazás ügydöntő lesz, tehát - amennyiben érvényesnek bizo­nyul - kötelezi a képviselő-testü­letet arra, hogy eleget tegyen a többség akaratának. Vagyis ha a szavazók úgy akarják, megvaló­sulhat a több tízmllliárd forintos beruházás, amennyiben azon­ban ellenzik az elképzelést, ezen a napon véget is érhet a történet. Mátraterenyei látogatásunk alkalmával egy pihenőpadon él­vezte az idei nyár utolsó ajándé­kaként is értelmezhető napsu­garakat Bohács István, a megye­szerte ismert magyarnóta-éne- kes. Mint mondta: ő örülne, ha lenne valami ebből a beruházás­ból. - Egy kicsit fellendülne a fa­lu élete és valamelyest csökken­ne a munkanélküliség. Persze ügyelni kell arra, hogy az erőmű ne szennyezze a környezetet, de szerintem nem kell ettől tartam, hiszen az uniós követelmények szigorúak e téren - tette hozzá. Hasonlóan vélekedett Kot- roczó Tibor nyugdíjas is: „csak jó lehet ez az erőmű, mert mun­kát ad az embereknek, márpe­dig sok a munkanélküli ezen a környéken. Több egykori bá­nyászt is ismerek, akiket annak idején még nyugdíj előtt küld­tek el”. Egy fekete ruhába öltö­zött, ősz hajú asszony, Fodor Sándorné nem csupán gazdasá­gi megfontolásokból helyeselné a létesítmény megépítését: „még egy kis hasznunk is len­ne belőle, olcsóbban kapnánk az áramot, ahogy írják a szóró­lapok”. Az egyik vendéglátóhely hu­szonéves pultosa, Pipás Zsuzsan­na úgy látja, hogy a falu fejlődé­se és a munkahelyek szempont­jából is sokat jelentene a terve­zett erőmű, még a családtagjai között is van, akinek lehetőséget jelentene egy ilyen létesítmény. Ellenvetéssel élt azonban a kö­zépkorú Szoó Gábor, „vélemé­nyem szerint az az erőmű, amely szénre-fára épül, a mai világban nem reális. Ezeket az energiahor­dozókat már el kellene felejteni”. Nem árt hangsúlyozni: „gyors­felmérésünk” egyedi meglátáso­kat tükröz, s korántsem biztos, hogy ezek megegyeznek a lakos­ság többségének állásfoglalásá­val. Már csak azért sem, mert az általunk megszólaltatott embe­reknél jóval többen voltak azok, akik elzárkóztak attól, hogy nyi­latkozzanak. A kérdésre tehát - kell-e az erőmű Mátraterenyé­nek? - csak a hét utolsó napján kaphatunk egyértelmű választ. Ä szeptember 6-án, vasárnap 6 és 19 óra között esedékes nép­szavazás során Mátraterenye há­rom településrészén összesen négy szavazóhelyiségben adhat­ják le voksaikat az emberek: Jánosaknán az orvosi rendelő­ben, Nádújfaluban a vendégház­ban, Homokterenyén pedig a kultúrotthonban és az iskolában - tájékoztatta lapunkat Balogh Maja körjegyző. Hozzátette: ahhoz, hogy a refe­rendum érvényes legyen, leg­alább az 1588 szavazásra jogo­sult lakó felének plusz egy fő­nek kell leadnia a voksát. A nép­szavazás eredményességéhez a szavazók minimum ötven száza­lékának kell azonos választ ad­nia. Amennyiben érvénytelen­nek bizonyul a voksolás, a dön­tés joga visszaszáll a képviselő- testületre és az maga mondhat­ja ki a végső szót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom