Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-29 / 225. szám

EOIXLET ..Nem gondolom, hogy tudatosan törvényszegő lettem volna. Sőt, körültekintően igyekeztem eljárni” - mondta Oszkó Péter pénzügyminisz­ter. A Fidesz lemondásra szólította fel, mert „felháborító, hogy brutális költ­ségvetést terjesztett be, s közben százmilliós villát (túljépít, törvénysértőn”. Utcára vonul a Fidesz kosa Lajos A költségvetés ellen mozgósítja a polgármestereket Kosa Lajos képünkön már képviselői munkahelyén, a parlamentben szónokol. Az utcai politika sem idegen tőle HÍRSÁV Romagyilkosságok: titkos szakvélemények bár elkészültek a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal kapcsolatos újabb szakértői vélemények, azokat nyomo­zástaktikai lépésekre hivat­kozva nem osztják meg a nyilvánossággal - tudatta a Nemzeti Nyomozó Iroda. A szakvéleményeket előbb az előzetesben lévő négy gyanúsított elé tárják, csak azután lesznek nyilvánosak. Belháború lehet Hondurasban szükségállapotot vezetett be a kormány Honduras­ban, mert a június 28-án katonai puccsal megbukta­tott és elűzött Manuel Zela- ya volt elnök arra buzdítot­ta híveit, tartsanak nagy­szabású tüntetést. A hatósá­gok felléphetnek a nem en­gedélyezett gyűlések ellen. Kóka-ellenes képviselő Fodor Gábor helyén képviselői esküt tett az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imre. Budapest főpolgármester­helyettese Fodor Gábor volt pártelnököt váltotta. Saját frakciójának kevesebb, mint fele szavazott csak rá, Kóka János frakcióvezető elvbarátai nem támogatták. A parlament jegyzője rá­adásul olyan gyorsan olvas­ta elő az eskü szövegét, hogy Ikvai-Szabó lemaradt, és el is rontotta azt. Ikvai-Szabó bakizott A Fidesz hívására polgár- mesterek demonstrálnak majd a Kossuth téren az önkormányzatokat sújtó elvonások miatt. Az MSZP szerint a tüntetés korai, az Országgyűlésben kelle­ne a kérdéseket rendezni. Vég Márton Utcára hívta Kosa Lajos a polgár- mestereket, az önkormányzati képviselőket, bizottsági tagokat és alkalmazottakat október 10-re a Parlament elé, hogy így tilta­kozzanak „az elmúlt húsz év leg­veszélyesebb költségvetése el­len”. Ezt a fideszes politikus a bu­dapesti Kossuth téren hirdette meg, s úgy fogalmazott: a 2010-es költségvetés padlóra küldi az ön- kormányzatokat. Kosa Lajos mozgósító bejelen­tése várható volt, mert Orbán Vik­tor pártelnök már a szezonnyitó „országos gyűlésen” hangot adott annak a reményének, hogy a helyhatóságokat érintő, tervezett megszorítások megbuknak az önkormányzatok ellenállásán a költségvetési vita során. Debrecen polgármestere sze­rint a költségvetés azzal fenyeget, hogy kulcsterületeken - a közös­ségi közlekedésben, az egészség­ügyben, a szociális ellátás és a gyermekétkeztetés terén, illetve az oktatási rendszerben - a jövő év közepétől megállhat az élet Magyarországon. „A jelenlegi helyzetben nemcsak a vasút, ha­nem a Volán-vállalatok is jelentős önkormányzati és állami támoga­tást kapnak működésükhöz, a ki­látásba helyezett megvonások miatt azonban kritikussá válhat a rendszer folytonossága” - fogal­mazott Kosa Lajos. Az egyetlen megoldás szerinte ezért csak az lehet, ha a kormány visszavonja a költségvetést, mert az nem tart ki jövő májusig sem. Ha pedig a Fidesz megnyeri a választást, ak­kor egy-két hónapon belül új költ­ségvetést nyújtanak be a parla­mentnek. Tudni kell, míg a kilencvenes évek elején mintegy 80 százalék­ban volt finanszírozott az önkor­mányzati rendszer, addig ma már kevesebb mint 50 százalékkal já­rul hozzá központi költségvetés az önkormányzati feladatok ellá­tásához. Emiatt az önkormány­zatok több mint egyharmada nem tudja ellátni alapfeladatait. (Az önkormányzatok egy évben több mint háromezermilliárd fo­A költségvetés visszavonását követeli a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesülete is, mert az szerintük családellenes. Tilta­koznak a gyermekétkeztetés tá­mogatásának csökkentése miatt, és figyelmeztetnek: sok családnak a menza az egyetlen lehetőség, hogy gyer­rintból gazdálkodnak - a szerk.) „Ha nem változik meg a kormány hozzáállása, akkor a jövő év köze­pétől az önkormányzati rendszer­ben olyan működési zavarok ke­letkezhetnek, amelyek tömegével fenyegetik az embereket, mert az önkormányzatok a számukra lét- szükségletet jelentő alapfeladat­ellátásban is veszélyeztetettek” ­mekei étkezhessenek. Nagy­gyűléseket szervez a Pedagógu­sok Szakszervezete is a büdzsé oktatást érintő fejezetei miatt A megmozdulásokra várják a szülőket és a közoktatási intéz­mények munkavállalóit is. Ma a kormányfő és egyházi veze­tők egyeztetnek a büdzséről. fogalmazott Kosa Lajos már a Par­lament falain belül. Arra kérte viszont az MSZP a fideszes képviselőket, hogy ne az utcán, hanem az Országgyűlés bi­zottságaiban, a plenáris ülésén vitassák meg az önkormányzato­kat érintő jövő évi költségvetési elvonást. A szocialisták szerint a tüntetés korai, mert először a tár­gyalóasztal mellett, az Ország- gyűlésben kellene a kérdéseket rendezni. „Az önkormányzatokat érintő elvonás mértéke jövőre 4,7 százalék, ez a mérték pedig jóval elmarad a gazdasági visszaesés mértékétől” - magyarázta Gy. Né­meth Erzsébet. Az MSZP-s szak­politikus elismerte, a helyhatósá­gokat érintő nettó 85 milliárdos megvonás tartalmaz ugyan fáj­dalmas tételeket, de ezek jó ré­szét szerinte más forrásból pó­tolni lehet. Bizottság hallgatja meg az uniós biztos jelölteket az MSZP-ben A pártvezetésből alakult három­fős bizottság hallgatja meg azo­kat a szocialista politikusokat, akik szóba jöhetnek az Európai Bizottság (EB) magyar biztosa­ként. A testület tagja Lendvai Il­dikó pártelnök, Szekeres Imre el­nökhelyettes, és Mesterházy Atti­la frakcióvezető. A testület egyez­tet Bajnai Gordon miniszterel­nökkel is, aki hivatalosan jogo­sult arra, hogy a jelölt személyét megnevezze. Az EB-nek október végén jár le a mandátuma. A biztosokat ugyan a tagállamok jelölik, de hogy me­lyik területet kapja az adott ország jelöltje, azt az EB elnöke dönti el, és az Európai Parlament hagyja jóvá. Konkrét határideje nincs an­nak, hogy Magyarországnak meddig kell megneveznie az uniós biztos személyét A napokban az esélyesek kö­zött említették Kovács László je­lenlegi biztost, Veres János volt pénzügyminisztert, Vadai Ágnes védelmi államtitkárt, Szili Kata­lin volt házelnököt, Botka László polgármestert, Gráf József agrár­minisztert, Baráth Etele képvise­lőt, Ficsor Ádám lemondott titokminisztert, és Gyurcsány Fe­renc exminiszterelnököt is. ■ Visszatért a Fidesz-KDNP a köztévébe A Nap-kelte helyett új reggeli mű­sorral jelentkezett a Magyar Tele­vízió: a Ma Reggelt Süveges Ger­gő vezette. A köztévé pénteken sugározta utoljára a Nap-keltét. Aznap felmondtak nekik. A teg­napi műsorban szerepelt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, aki az egyházfinanszírozásról beszélt. Ez azért hírértékű, mert 2006. ok­tóber 10-én jelentették be a Fi­desz által szervezett Kossuth téri tüntetéssorozaton, hogy a Fidesz és a KDNP nem vesz részt a köz­televíziós Nap-keltében, mert „olyan mélységbe jutott, amihez már nem tudnak asszisztálni”. ■ Minden érintett tiltakozik a megszorítások ellen Kancellári búcsúcsók a szocdem nagykoalíciós társtól Németország Angela Merkel: a szociális kérdésekre nagyobb figyelmet kell majd fordítani a válságkezelés közepette „Remélem, november 9-én, a ber­lini fal leomlásának 20. évfordu­lója alkalmából rendezendő ün­nepségeken már az új kormány élén fogadhatom az Európai Unió tagországainak állam- és kor­mányfőit” - hangoztatta tegnap vasárnapi választási győzelme után Angela Merkel. A keresz­ténydemokrata (CDU) kancellár így a mielőbbi kormányalakítás, és a koalíciós tárgyalások meg­kezdése mellett állt ki. A CDU együtt ezúttal történetének má­sodik leggyengébb eredményét érte el, de Merkel így is elégedett volt a győzelemmel, főként azzal, hogy az eddigi nagykoalíciót a szociáldemokratákkal (SPD) fel­válthatja a liberálisokkal (FDP) való kormányzás. A kancellár szerint az elmúlt négy évben kon­zervatív-szociáldemokrata koalí­ció jó munkát végzett, de a liberá­lisokkal gyorsabb ütemben vezet­hetik ki Németországot a válság­ból. A CDU - és pártszövetségese, a bajor CSU - gazdasági elképze­lései a válság menedzseléséről sokkal inkább egyeznek a liberá­lisokéval, mint a történetük so­rán a leggyengébb eredményt el­érő szociáldemokratákkal, a leg­utóbbi voksolásokon azonban az FDP-vel együtt nem lettek volna kormányzóképesek. A CDU és az FDP a kampány­ban az adócsökkentés mellett kardoskodott az SPD-vel ellentét­ben, de Merkel kiemelte, nagy súlyt kíván helyezni a szociális piacgazdaság szociális tartalmá­ra. A kancellár a növekedés biz­tosítása mellett a költségvetés rendhozatalát, és a bankok hite­lezési kedvének ösztönzését ne­vezte legfontosabb feladatának. A történetük során a legtöbb vok- sot gyűjtő FDP elnökével, Guido Westerwellével egyeztetni kíván az atomerőművek 2020 után is folytatódó használatáról, amit a szociáldemokraták mellett a Bun­destagba bejutó Baloldal és a Zöl­dek is elleneznek. Az FDP és a CDU között nézetkülönbség van például a sorkötelességről, Török­ország uniós tagságáról, és az al­kalmazottak elbocsáthatóságával kapcsolatban. ■ É. S. Erősorrend a vasárnapi választások után Párt Vt >ksok aránya Mandátum 2009 Mandátum 2005 CDU/CSU 33,8% 239 226 SPD 23% 146 222 FDP 14,6 % 93 61 Baloldal 11,9 % 76 54 Zöldek 10,7% 68 51 Steinmeier volt külügyminiszter barátságos búcsút vesz Merkei kancellártól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom