Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-29 / 225. szám

2009. SZEPTEMBER 29., KEDD 3 SZECSENYI NAPLÓ Megint volt mit megmutatni Szécsény. Szeptember elején a művelődési házban megnyílt a szécsényi kertbarátkor és a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola hagyományos őszi termékbemu­tatója. A megjelenteket, közöttük a balassagyarmati és a salgótar­jáni kertbarátkor tagjait Tóthné Czeglédi Erzsébet, a kör elnöke köszöntötte. Fiikor Lajos, a mező- gazdasági szakközépiskola igaz­gatója megnyitójában a munka és a kertészkedés szeretetéről szólt. Felhívta a jelenlévők figyel­mét arra a táblára, amelyen ez volt olvasható: „Csak magyar ter­mékeket vásárolj!" Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, a város pol­gármestere gratulált a kiállítók­nak, s elmondta, hogy önkor­mányzatuk támogatja a város­ban működő civil szervezeteket, közöttük a kertbarátkört is. A szeszélyes tavaszi és nyári időjárás ellenére igen gazdag az ez évi felhozatal. A szemlélők ré­széről gyakran elhangzott: szép, gyönyörű és hasonló jelző. A ter­mékféleségek sokféleségéből megrendezett, ízléses kiállítás Borovszki Lászlóné, Istók Ferenc és felesége, GajzingerPál és neje, Tóthné Czeglédi Erzsébet, Sasvári Szilárdné, Palotás Istvánná, Uram Józsefné, Gyetvai István, Gyetvai Margó, Varga Jánosáé, Sári Andrásáé, Rapka Lászlóné, Ta­kács Antalné, Sztrémi Sándomé és a helyi mezőgazdasági szakkö­zépiskola kollektívájának a mun­káját dicséri. Sagyibó Sándorné képei Szécsény. Szécsényben, a gimná­zium galériájában szeptember 30-án szerdán, 10 órakor lesz a romhányi Sagyibó Sándomé Sá­ra Anna művész-tanár festmé­nyeiből válogatott kiállítás meg­nyitója. A kiállítást Zsolnai Györgyné, az iskola igazgatója nyitja meg. Az ünnepélyes meg­nyitón közreműködnek az iskola tanulói. A kiállítás tanítási napo­kon 8 órától, 16 óráig november végéig látogatható. Ifj. Szabó István szobrászművész, megyénk díszpolgára Szécsény. A közigazgatási­lag Szécsényhez tartozó Benczúrfalván él ifj. Sza­bó István, megyénk kép­zőművészeti életének, meghatározó, kiemelkedő egyénisége. Alkotásai, kisplasztikái, érmei, köz­téri szobrai a megye, az ország számos települé­sén, és az ország határain túl is megtalálhatók, te­hetségéről, művészi hit­vallásáról „szólnak” ezek a munkák. Abban a mű­teremben ^dolgozik, amelyben egykoron Ben­czúr Gyula is alkotott, majd 1955-től haláláig, 1992-ig édesapja, a Kos- suth-díjas szobrászmű­vész készítette szobrait. A képzőművészeti főiskolán Pátczay Pál és Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítvá­nya volt. Főiskolás korá­ban megtiszteltetésnek tartotta, hogy mestere, Kisfaludy Stróbl Zsig­mond demonstrátora le­hetett. A nógrádi embe­rek mindig is nagy hatás­sal voltak rá. Diploma- munkája egy bányász szobra volt, ami napja­inkban is Várpalota köz­terén látható. Szenográdi Ferenc A szlovákiai Királyhelmec pol­gármesterének felkérésére elké­szítette Petőfi Sándor köztéri szobrát. A szlovák városból újabb megrendezést kapott, s az ő tervei alapján készült el a vá­ros történelmi emléktere, ame­lyet diszkót, Szent István, Szent László, Szent Imre közszobrai, s a város és környékéhez kapcso­lódó személyek domborművei díszítenek. A bodrogközi szlo­vák város azzal is kifejezte kö­szönetét, elismerését, hogy dísz­polgári címet adományozott a számára. Kisterenyének - ahol szülei egy ideig éltek, ahol gyer­mekéveinek egy részét töltötte a város közterén, szobrai láthatók - a díszpolgára. Alkotóművészetében kitünte­tett helyet foglalnak el Nógrád megye legjelesebb személyisé­gei. 1999-ben Horpácson a Mik- száth-emlékparkban, a múze­um előtt felavatták az író élet­nagyságú szobrát, amelyre ha az ember ránéz, úgy érzi, ott ül vele szemben a lócán a nagy pa­lóc író. Ugyancsak ott található az író feleségének, Mauks Ilo­nának, valamint Nagy Ivánnak a szobra. Hosszú ideig foglalkoz­tatta, Madách Imre és Fráter Er­zsébet élete, mígnem gipszből elkészült az alkotás. Álmai, vá­gyai között szerepel, hogy a szobrot Csesztvén bronzba önt­ve láthassa. A képzőművészeti főiskola el­végzése ütán 1953-ban megnő­sült. Felesége a hatvani szárma­zású Nagy Mária is szobrászmű­vész. A művészházaspár Buda­pesten lakott, de gyakran haza­látogattak Benczúrfalvára. Amikor csendre, nyugalomra vágytak, mindig a csendes kis településre „menekültek” a nyüzsgő fővárosi élet elől. Ifj. Szabó István, aki nagy tisztelője édesapjának, gyakran dolgozott, annak a műhelyében. Amikor 1992-ben édesapja végleg itt­hagyta őt, többet volt Benczúr­falván, mint Budapesten. Az éle­te során végig Nógrád megyei­nek vallotta magát. Napjainkban már állandó jelleggel Benczúr­falván él. Elsősorban köztéri szobrok­nak az alkotója, de több kisplasz­tikája is van. A szécsényi ország- gyűlés 300. évfordulójára készí­tett emlékérme a soproni érem- biennálén I. díjat kapott. Szécsény várossá nyilvánításá­nak 675. évfordulója alkalmából is készített egy emlékérmét. Hosszú évtizedeken át nem csak alkotott, szervezőként, szö­vetségi tisztségviselőként, részt vett a magyar képzőművészet közéletében. Munkásságát két alkalommal Munkácsy-díjjal, SZOT-díjjal ismerték el. Elsőként ő kapta meg hazánkban a Der- kovits-ösztöndíjat. Amikor legutóbb a műtermé­ben felkerestem, azt mondta, hogy még ma, 83 évesen is al­kot, dolgoznia kell, mert olyan kevés a nyugdíja. Aztán, amikor mélyebben belemelegedtünk az alkotói munkásságába, szeme csillogott, ott vibrált az alkotói tűz. Szabó István 83 évesen is dolgozik, alkot, egyfelől, mert a műterem fenntartásához, a megélhetéshez kell a pénz, mert kevés a nyugdíja, másfelől mert benne él munkálkodik az alko­tói vágy, az önkifejezés, az ön­megvalósítás. Ez az, ami igazán munkára serkenti, motiválja. Megmutatta legújabb tervét, ez a somosi vár alatt az Aradi vér­tanúk emlékhelye. Csendben megjegyezte, szép feladat, s na­gyon jó lenne, ha sikerülne meg­valósítani, de a mai világban, amikor a művészet csak tized- rangú kérdés, kevés reménye van hozzá. Szabó István 2009. szeptem­ber 20-án Szécsényben a megye­napon Nógrád megye díszpolgá­ra kitüntető címet kapott, az el­ismerés átvétele után lapunk­nak azt mondta: - Elvonultam, csendben, élek itt Benczúr­falván. Örülök, hogy nem feled­keztek el rólam. Nagy megtisz­teltetésnek tartom, hogy annak a megyének, amelynek gyerme­ke vagyok, amelyhez tartozom, díszpolgára lehetek. RÓLUNK SZOL SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Ha zárva a szíved és a lel­ked, hiába tárod ki érzel­meid ajtaját. • A legjobb parancs, a sze­mélyes példamutatás. • A tegnapot, csak a mát megélve, holnap tudjuk megérteni. • Hit, meggyőződés, érzé­sek nélkül, az életünk olyan, mint egy léggömb, könnyen elszáll a semmi­be. • Saját sorsod, saját műved, valósíts meg önmagad! • Aki aprópénzre váltja az életét, annak a sorsa csak aprópénzzel fizet • Mi a tehetség? Még má­sok ki sem gondolják, ő már megvalósította. • Takarékoskodni úgy is le­het, hogy megóvjuk érté­keinket. • A szerelemben a leg­szebb ajándék a szere­lem. • A kapott ajándékot illik megnézni, megköszönni, még akkor is, ha az nem tetszik. • Az ellenfeleidet sohasem tekintsd ellenségednek. • A legnehezebb tantárgy az élet, amit sehol sem ta­nítanak, boldogulásod­hoz mégis meg kell tanul­nod. A köztársasági elnök látogatása kapcsán Sólyom László köztársasági elnök 2009 július 20-án Ipolytarnócon részt vett „A regionális határ menti együttműködések” találkozóján. A megbeszélésen az Ipoly-hidak helyreállítása, a térségi vasút helyzete és a Novohrad-Nógrád geopark koncepciója szerepelt. A vasút térségi helyzetéről dr. Serfőző András, az Ipoly- hidak szlovák magyar bizottságának a társelnöke tá­jékoztatta a köztársasági elnököt, a résztvevőket.- Miről szólt a résztvevőknek?- Bemutattam, hogy Szlovákia déli része és Magyarország észa­ki része a vasúti közlekedés szempontjából igen jó hálózati kapcsolatokkal rendelkezik. A két ország közös határa mentén kitűnőek a terepadottságok a vasúti közlekedés fejlesztésére. Nem is kell új vonalakat építeni csak a meglevőket összekötni azokat működtetni, erre a törté­nelem során már volt jó példa, a Párkány-Losonc vonalon.- A hírek viszont vonalbezárá­sokról szólnak nem pedig fejlesz­tésekről.- Igen, ez a huzavona évtize­dek óta tart. Olyan érzésem van, hogy néhány ember még azt sem vette észre, hogy Magyar­ország és Szlovákia EU-tag lett. Nem beszélve a schengeni szer­ződésről, amely a korábbi me­rev, szigorúan ellenőrzött hatá­rok helyett szabad átjárást bizto­sít. az aláíró államok személyi és áruforgalmára egyaránt. Az­zal is szembesülni kell, hogy so­kan a kormányfők által megkö­tött szlovák-magyar kormány­közi megállapodásokat sem ol­vassák el. Ezek a megállapodások támo­gatják a határon átnyúló tömeg- közlekedést. A szécsényi találko­zó 11, pontjában nevesítve is sze­repel a vasúti közlekedés fontos­sága.- Az akadályozó tényezők elle­nére miben bízik, mi hozhat áttö­rést?- Az EU nemcsak bátorítja a határokon átnyúló közlekedést, hanem bőkezű anyagi támoga­tást is ad a projektek kidolgozá­sához. Az ellenszél zavar, de nem akadályoz meg bennünket abban, hogy mi az európai vo­nulathoz csatlakozzunk A Neogradiensis Egyesület, mint vezető partner pályázatot nyújtott be az Ipoly-völgyi vas­út megvalósíthatósági tanulmá­nyának elkészítésére és ezt a pályázatot megnyertük az EU- döntéshozók támogatásával. Időközben azt is megtudtuk egy eredményes közbeszerzési eljárás után, hogy mely cég ké­szítheti el a terveket.- A köztársasági elnök, hogyan reagált az elhangzottakra?- Sólyom László lényegre törő kérdéseket tett fel, némileg megizzasztva az előadókat. A vasút ügyében azt firtatta, hogy milyenek a jelenlegi viszonyok és milyen kitörési pontokat tu­dunk valószínűsíteni ahhoz, hogy több utas és áru mozdul­jon meg a vasúti közlekedés­ben.- Mi volt erre a válasz?- Elmondtam, hogy a német és finn vasúti törekvéseket te­kintjük kiindulási alapul. Né­metországban immár évtizedek óta következetesen terelik le a közutakról az áruforgalmat és rehabilitálják a bezárt vonala­kat. Finnország - bár kiesik a földrajzi fekvése miatt a fő euró­pai vonalakból - minden közle­kedési ágát fejleszti, a közutakat, a vasutakat is. Lakossága féle ak­kora, mint a miénk, de már be­állította forgalomba a 160 km/órával közlekedő gyorsvona­tokat is. Molnár Katalinnal a szlovák oldalt is ele­mezve feltártuk, hogy egy Pozsony- Párkány-Ipolyság -Balassagyarmat- Szécsény-Ipolytar nóc-Losonc-Fü- lek-Rimaszom- bat-Kassa ten­gely kialakításá­val mindkét olda­lon 16-16 vasúti csatlakozási pont biztosít egymásnak átrakó, vagy ráhordó szerepet. A vonal mellett több millió lakos, számos ipari park és turisztikai látványosság található, így nem félek attól, hogy e vonalon nem lenne elég forgalom. Dr. Serfőző András- Ezek szép elképzelések, de a gazdasági válság miatt minden országban csökkent a vasúti for­galom. Előbb az eredeti állapotok visszaállítására törekszenek a vasúti szállító cégek.- A visszaesés ténykérdés, de a kilábalás első híreit megerősí­tik a következők: Szlovákia és Magyarország a gazdasági fellen­dülés esetén nemcsak arra szá­míthat, hogy újra növekszik a belső forgalom, hanem arra is, hogy a nagy gazdasági erőterek EU-Ukrajna, Oroszország, Ázsia, Kína India, Korea, Japán kölcsönös áru, nyersanyag, fél­kész termékei vasúti szállításának is egy tranzitútvonala lehet. A szlovákok már foly­tatják a tárgyalásokat a széles nyomtávú ■JM vasút továbbvezetésé- ről. Jó lenne ezt a tényt is kezelni, mert a zá­honyi fejlesztéseink semmivé válhatnak, j ha tranzitforgalom el­kerül bennünket. Sz. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom