Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-25 / 222. szám

2009. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Koncert a táborban Salgótarján-Salgóbánya. Az abonyi ifjúsági tábor területén (a vár alatti parkoló mellett) ze­nés estet tartanak szeptember 26-án, szombaton 18 órától. A rendezvényen - amely ingye­nesen látogatható - az abonyi fúvószenekar ad koncertet. Mese népzenével Kétbodony-Tereske. a nagy me­sélő, Benedek Elek születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból a tereskei Pál István a Ma­gyar Kultúra Lovagrend tagja mesél az MTV 2-es csatornáján szeptember 30-án 17 óra 30 perckor. A műsor társszereplő­je Agócs Gergely népzenész. A forgatáson, a kétbodonyi erdei iskola szlovák tájházában, a kétbodonyi hagyományőrző csoport tagjai és a településen tartózkodó budapesti Bem Jó­zsef Általános Iskola diákjai hallgatták meg az előadókat. Rendőrkézen a betörők Salgótarján. Elfogta a rendőrség azokat a férfiakat, akik a nyá­ron sorozatjelleggel törtek be pincékbe és garázsokba a Vá­sártéren, valamint az Úttörők és a Hősök útján. Ez utóbbi he­lyen egy üresen álló autószalon­ba és egy háztartásigép-javító műhely telephelyére is behatol­tak, sőt még egy önkormányza­ti tulajdonú gyaloghídról is le­szerelték a vaskorlátokat. Az el­követők alapvetően színesfém­tartalmú tárgyakat - így szóra­koztató elektronikai cikkeket, kéziszerszámokat, bicikliket, csaptelepeket - loptak, mintegy félmillió forint értékben. A salgótarjáni rendőrkapi­tányság által, Berta Szabolcs zászlós és Gáspár Anikó száza­dos vezetésével folytatott nyo­mozás kezdetén két salgótarjáni fiatalembert gyanúsítottak a bűncselekmények elkövetésé­vel, de a kihallgatásuk alkalmá­val fény derült a harmadik tár­suk és egy orgazda kilétére is. A több helyszínen tartott ház­kutatások során az eltulajdoní­tott értékek nagyobb része elő­került, volt azonban, amit dara­bokra szedve értékesítettek a tettesek. Az elkövetők mindegyi­ke húszas-harmincas éveiben járó, munkanélküli férfi, egyi­küket a rendőrök őrizetbe vet­ték, mivel büntetőeljárás volt el­lene folyamatban. A garzon tetejére futottak Salgótarján. Első alkalommal rendezték meg a salgótarjáni tűzoltó-lépcsőfutóversenyt szep­tember 23-án a garzonházban.- A közelmúltban Budapesten bonyolították le az országos tűz- oltó-lépcsőfutást, amelyen 24 emelettel kellett „megküzdeni­ük” a résztvevőknek. Ekkor me­rült fel az igény, hogy a megyé­ben működő tűzoltóságok részé­re hasonló megmérettetést szer­vezünk - fejtette ki Szabó János, a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság vezetője, hoz­zátéve: - A lépcsőfutást a me­gyei katasztrófavédelmi igazga­tóság szervezte, a balassagyar­mati, a salgótarjáni tűzoltóság és a Nógrád megyei tűzoltószö­vetség hathatós segítségéve. Mint mondta, Salgótarján, Ba­lassagyarmat és Rétság tűzoltó­ságai, emellett a Heves és a Nóg­rád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesen 11 csapa­ta nevezett be a versenyre, 35 egyéni indulóval. A résztvevők­nek a földszintről a 18. emelet­re kellett minél rövidebb idő alatt felérniük, miközben azt is figyelniük kellett, hogy mennyi levegőt fogyasztanak el. A meg­mérettetés során a versenyzők fizikai erejét és kitartását mér­ték fel. A versenyzők közül Ragályi Gábor, salgótarjáni tűzoltó zász­lós 2,14 perc alatt teljesítette a feladatot, így egyéni kategóriá­ban első helyezést ért el. Máso­dik lett Földi László, balassa­gyarmati tűzoltó őrmester 2,17 perces idővel, míg Nagy Attila, balassagyarmati tűzoltó őrmes­ter 2,23 perc alatt ért fel a 18. emeletre. Csapatversenyben a balassagyarmati tűzoltóság 2. számú csapat állhatott a képze­letbeli dobogó legfelső fokára, második lett a balassagyarmati­ak 1. számú csoportja, míg a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság a harmadik helyezést érte el. Nagy idők tanúja... Balassagyarmat Ma is látom, ahogyan a bágyadt télvégi napsütésben súlyos, sötét télikabátjában szinte végig­vonul Balassagyarmat főutcáján. Minden mozdulatán látszott: ez az ő városa, neki itt a helye, szereti ezt a várost, eggyé vált vele. Szabó Andrea Hogyan is ne vált volna eggyé a várossal? Nagy idők egyik utol­só szemtanúja volt ő, akit cseh származású édesanyja minden nagy múltú gyarmati családhoz elvitt gyermekkorában, aki a nemzeti iskolában Erdélyi József, az országos hírű karnagy által vezetett balassagyarmati dalár­da szimfonikus zenekarában muzsikált, aki Csernoch János bíboros-hercegprímás gyarmati látogatásakor, a vármegyeházán rendezett ünnepségen az egyik zászlótartó apród lehetett a dísz­őrségben Pattermann Bélával... S aki a csehkivérés napjaiban a Balassi Bálint Gimnázium diák­jaként azt tanulta meg életre szó­lóan osztályfőnökétől, dr. Kiss Lőrinctől és Blázsik Károly hitta­nártól: „ha meghalunk, se adjuk a várost!” Ő volt az, aki átélte a lá­zas napokat, amikor a balassisták tudták: a fegyverek a katedrák alá és a kutakba van­nak elrejtve. ...Aztán az is meg­esett vele később , hogy amikor a németek által Balassa­gyarmaton hagyott akná­kat gyűjtötték össze, az öt vele dolgozó ember meghalt az utolsó akna hatástalanításakor. Őt Kenessey doktor hozta vissza az életbe... A Credo egyesület tit­káraként negyvenezer ember előtt szónokolt Máriaremetén az országos gyű­lésen Prohászka Ottokár szobrá­nak ledöntésekor. 1947. augusz­tus 15-én Mindszenty József her­cegprímás mellett lehetett az egyik szónok, amikor a bíboros kihirdette a Mária-évet Eszter­gomban. Gyarmatra is elhívta Mindszentyt, s előszónoka volt a szaléziak udvarában. Balassis ta­nárai síron túli paran­csát teljesítette akkor, amikor kiharcolta, hogy a város kiérdemelhesse a legbátrabb címet, s még Göncz Árpádnál is közbenjárt segítségért. Nála - aki Szondi sírját kutatta Drégely váránál egész életében - még nem üres szólam, jól fel­fogott politikai érdek, magamu­togatás volt a hazafiság, a nemzet, a város szeretete... Emlékezzünk rá jó szívvel: a Civitas Fortissima Kör örökös, tiszteletbeli elnöke, Balassagyarmat díszpolgára, Ka­marás József szeptember 27-én lenne százéves... Kamarás József Örül a tanítvány, büszke a mester (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondta, Jánossy György professzor, a gödöllői egyetem mechanikai tanszékének veze­tője mondta el magyarul az es­kü szövegét, amellyel a verseny tisztaságára tettek fogadalmat. A versenyzőknek és kísérő­iknek gazdag programban volt részük: láthatták a Sziklás­hegységet, Kanada természeti szépségeinek sokaságát, mesés erdőket, vízeséseket, építészeti csodákat, technikai szenzáció­kat. Emellett sok Kanadában élő magyarral találkoztak, akik nagy örömmel fogadták a ven­dégeket. A versenyfeladatot - egy íves ajtót és falépcsőt Kanada juhar­faleveles címerével - négy nap alatt kellett elkészíteni a ver­senyzőknek cseresznye és ju­harfából.- Gábor, akit két éve ismer­tem meg a Szakmasztár feszti­válon, ahol ötödik lett, a tavaszi válogatón pedig a legjobbnak bi­zonyult, itt is remekül helytállt. Büszke vagyok arra, hogy itt Nógrádban, Bátonyterenyén, Maconkán készülhetett fel, ké­szíthettem fel - fogalmazott Dancsó János, hozzátéve: - Por­tugáliában, Lisszabonban ren­dezik meg 2010-ben az Európa- bajnokságot, most már erre ké­szülünk. A bátonyterenyei önkormány­zat, helyi vállalkozók és többek között az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt anyagi tá­mogatással járult hozzá a szép eredményhez. Festmények tárlata Salgótarján. Csuka Gábomé Tol­di Melinda pasztellfestményei- ből nyílik kiállítás a Kohász Mű­velődési Házban szeptember 28- án, hétfőn 17 órai kezdettel. A kiállítást Bobály Attila nyitja meg. Babakiállítás Salgótarján. Az Aranykor idő­sek klubja előterében 63 játék­baba látható a közelmúltban nyílt kiállítás keretében, van közöttük porcelánból, papírból, csuhéból készült, népviseletes és olyan is, amit ötvenhét éve őrizgetnek. A nem mindennapi bemutatót az idősek két hóna­pos gyűjtése előzte meg, de köl­csönbe adott darabok is színe­sítik a kollekciót. Zöld szalaggal, zászlóval tiltakoznak a kórházak (Folytatás az 1. oldalról.) A pásztói Margit Kórház is kiáll a közös ügyért, dr. Boczek Tibor igazgató így nyi­latkozott:- Úgy vélem, hogy aki elkötelezett a munkahelyéért, és a betegellátás jobb sor­sáért elhivatott, viseli a zöld szalagot. A Margit Kórház dolgozói is így tesznek, an­nak ellenére, hogy nem tettem ezt kötele­zővé, hiszen az erkölcstelen lenne - fogal­mazott az intézmény vezetője. Mint mond­ta, a 2007. évi struktúraátalakítás során, az aktív ágyak megszüntetésével több száz millió forintot vontak el, azonban a lakossági támogatásoknak, adományozá­soknak, az új szolgáltatások elindításá­nak köszönhetően el tudták érni azt, hogy a kórház ma rentábilisan működtethető.- A pénzügyminiszter által az egészség­ügy finanszírozására engedélyezett 4,5 milliárd forint nem elegendő a kórházak működtetéséhez Ez a lépés intézmé­nyünkben is több tízmillió forintos vesz­teség felhalmozását fogja eredményezni. Elfogadhatatlannak tartom a döntést, ek­kora összegből nem lehet minőségi beteg­ellátást folytatni. * * * A Szent Lázár Megyei Kórház helyzete a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének csütörtöki ülésén is szóba került Sisáklmre, az egészségügyi és szociális bi­zottság elnöke az általános forgalmi adó ötszázalékos emelkedésének hatásairól beszélt. Mint mondta, a Szent Lázár kór­ház esetében ez havonta 4 millió 250 ezer forint kiadásnövekedést okoz, amelynek nincs semmiféle ellentételezése. Emellett idén júliusban 23,4 millió forinttal keve­sebb bevétel illette meg a megyei kórhá­zat mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában, de az augusztusi adat az igazán tragikus, amikor már 59,4 millió forintot tett ki ez a mínusz.- Nagyon komoly dilemma előtt áll a magyar egészségügyi ellátórendszer, s úgy gondolom, hogy tisztességtelen az, amikor kijelentik, hogy a jövő évi magyar állami költségvetésnek az egyik kiemelt ágazata az egészségügy. Egyesek szerint 5, mások szerint 15 milliárd forint többle­tet kapnak az egészségügyi intézmények a jövő esztendőben. Ez a növekedés azon­ban úgy következik be, hogy az idén 30 milliárd forintot már kivettek a költségve­téséből és egyeüen forint ellentételezés sem érkezett az ötszázalékos áfaemelés kompenzációjára. És mindannyian tud­juk, hogy a konvergenciaprogram végre­hajtása eredményeként a kórházaktól és egyéb egészségügyi intézményektől to­vábbi 250 milliárd forintos nagyságrendű összeget vontak ki. Sisák Imre azt is megfogalmazta: Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésé­ről szóló 2006. évi törvény rQipokba dönr ■ * #> 11.*.#,t%*.t.í tötte a magyar egészségügyi ellátórend­szert. Nem erősítették meg a háziorvosi szolgálatokat, a járóbeteg-szakellátást, a megelőzésre egyetlen forinttal sem fordí­tottak többet.. A Szent Lázár Megyei Kór­ház az elkövetkezendő időszakban óriási gondot fog jelenteni a fenntartó megyei önkormányzat számára. Minderre dr. Rozgonyi József, a megyei közgyűlés szocialista tagja úgy reagált: - Az az érzésem, hogy egy hatalmas kötél­húzásnak és erőpróbának vagyunk a ta­núi. A gazdaság legfőbb szereplői és ér­dekérvényesítő csoportjai megpróbálnak nyomást gyakorolni a válságkezelő kor­mányra, amely kénytelen volt általában tízszázalékos megszorítást végrehajtani. Tény, hogy a 2000 óta eltelt időszakban az ország folyamatosan többet költött, többet fogyasztott, mint amennyit a forrásai meg­engedtek volna, mint amennyi jövedelem­ennek a zöme a lakossághoz visszakerült, annak életszínvonala egészen 2007-ig 36 százalékkal emelkedett. Az akkori kormány 2006-ban megpró­bálta megállítani ezt a folyamatot, de nem sikerült, rossz kompromisszumokat kel­lett kötnie. Csak egyet említek: amennyi­ben a vizitdíj és a kórházi napidíj maradt volna, pont az a 30 milliárd forint bevéte­le lenne meg a szférának, ami most hiány­zik. A következtetést levontuk, a régi kor­mánynak mennie kellett, új, válságkezelő kabinet van. Ennek működése valóban ret­tenetes fájdalmat okoz, de mindenkinek: az egyes családoknak, az egyes emberek­nek és a közszférának is. De ha ez nem len­ne, az ország fizetőképtelenné válna. Ez a kormány a következő kabinet számára is szükséges előkészítő munkát végez, hogy ez így van, azt az ország nemzetközi meg­ítélése is mutatja, hazánk hitelképessége , az elmúlt hónapokban javulj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom