Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-23 / 220. szám

2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE „Út a munkához”: kedvező fogadtatás, kisebb anomáliákkal (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztések azonban szükségesek. Meg­szüntetni azért sem szabad, mert van­nak fiatalok, akik ennek keretében ta­nulják meg, hogy fél nyolcra be kell érni, le kell dolgozni a hat, vagy nyolc órát, te­hát egy rendszer kerül az életükbe. Bátonyterenyén április elsejével elin­dult az „Út a munkához” elnevezésű köz­munkaprogram, jelenleg 337 főt foglal­koztatnak ennek keretében. A munkások a város szinte minden pontján jelen van­nak: füvet és sövényt nyírnak, közterüle­teket, árkokat, temetőket takarítanak...- Bátonyterenye képviselő-testülete elfo­gadta a település közfoglalkoztatási tervét, ebben 341 főben határozták meg a foglal­koztatottak létszámát. Jelenleg 337 fő dol­gozik a program keretében, az elmúlt hó­napokban 35 főnek szűnt meg különböző okokból a munkaviszonya - fejtette ki Oroszáé Kovács Györgyi közfoglalkoztatási ügyintéző, hozzátéve: - Előfordult, hogy valakinek rendkívüli felmondással meg­szüntettük a munkaviszonyát, volt aki kö­zös megegyezéssel távozott, mivel mun­kahelyet talált, arra is volt példa, hogy va­laki nem bizonyult alkalmasnak a rá bízott feladatra. A képviselő-testület által megha­tározott 341 főt tartjuk szem előtt, a kieső embereket mielőbb próbáljuk pótolni. Mint mondta, vannak problémás sze­mélyek, akikkel nehéz dolgozni, gyakran pihennek, leülnek. Mindenkit arra pró­bálnak ösztönözni, hogy dolgozzon, mert akit elküldenek, nem részesül semmi­lyen ellátásban.- Nehéz a csoportvezetők feladata, hi­szen közel kétszáz fő dolgozik a közterü­leteken, akikre 10-15 fő felügyel. Sajnos négy-öt fős csoportok mellé kellene egy irányító, ugyanis nagyon nehéz visszave­zetni az embereket a munka világába - hangsúlyozta Oroszné Kovács Györgyi, hozzátéve: - Bízunk abban, hogy jövőre is lesz lehetőségünk a közfoglalkoztatásra, hiszen látszik a városon a fejlődés, Bátonyterenye egésze tiszta és rendezett. A foglalkoztatottak a munkálatok 90 százalékát a közfoglalkoztatási terv alap­ján végzik, emellett vannak olyan tevé­kenységek - például rendezvényekhez szükséges színpad építése - amik a terv­ben nem szerepelnek.- A foglalkoztatottak részéről igen po­zitív megítélése van a programnak, min­denki úgy érzi, hogy egy kicsit fontosabb tagja lett ennek a társadalomnak, hiszen ha minimálbért is, de rendes fizetést kap - fogalmazott Ruszin László, a program vezetője, hozzátéve: - A kisebb fegyelme­zetlenségok mellett javuló munkamorál­lal végzik az alkalmazottak feladataikat. Sok visszajelzést kapunk a lakosságtól, hogy a közmunkások nem megfelelő in­tenzitással dolgoznak, ekkor a területre kivezényelt csoportvezetők próbálják na­gyobb munkavégzésre serkenteni őket. Várakozásaink szerint az idő előrehalad­tával egyre jobban hozzászokik minden­ki ahhoz, hogy ez egy munkahely, ahol teljesítményre van szükség és nem alkal­mi munkavégzés. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgár- mestere alapvetően jó kezdeményezés­nek tartja az „Út a munkához” progra­mot.- A város most mintegy 200 főt foglal­koztat, s ugyan kapok visszajelzéseket, miszerint a közmunkások nem olyan in­tenzitással végzik a munkát, mint kelle­ne, be kell látnunk, hogy ez egy nagyon fontos lépés a munkához való visszatérés világába. Valójában az ember méltósága, egész életvezetése függ attól, hogy dol­gozhat-e vagy sem. A mi közmunkásaink hosszú évek óta nem dolgoztak, s ez sok­szor meglátszik a munkához való hozzá­állásukon is. Talán ha hosszabb lehetne az az időszak, míg dolgozhatnak, jobban hozzá is szoknának a fegyelemhez. Gyar­maton intézményekben is ellátnak a köz­munkások feladatokat, s ez a kényszerű létszámcsökkentések után sok helyen na­gyon jól jön. Bővíteném azonban a foglal­koztathatók körét, mert a segélynél ez mindenképpen jobb megoldás. A prog­ram anomáliája viszont az, hogy a dologi kiadásokat az önkormányzatoknak kell fedezni, s ez bizony komoly terheket ró ránk - fogalmazott a városvezető. Markó Antal, Szügy polgármestere fű­nyírásra, a virágágyások, árkok, közterü­letek rendben tartására alkalmaz jelenleg 13 embert. - Ha megfelelő az irányítás, nagyon szép eredményeket lehet elérni. A közmunkások közül van olyan 30 éves fiatal, akinek még nem volt munkahelye. Őt szinte meg kell tanítani dolgozni. Ha nincs megfelelő felügyelet, sokszor meg­látszik a teljesítményen is. Összességé­ben az a véleményem, hogy a közmunka­Akit tudnak, szakmunkára alkalmaznak az önkormányzatok FOTÓ: GYURIÁN TIBOR program jó, a falunak szüksége van rá a fejlődés érdekében, viszont a szabályo­kat szigorítani kellene. A munkavállalók­ban tudatosítani kell azt, hogy a közmun­ka is munka, s jó lenne valamiféle szank­cionálási lehetőség. Molnár Zoltán, Horpács vezetője szerint sokat jelent a fa­lu számára a közmunkások jelenléte.- Nagy a támogatás mértéke, s ehhez ke­véssel kell hozzájárulnia az önkormány­zatnak. Az öt foglalkoztatottunkból hár­man már el is tudtak helyezkedni a kör­nyező gyárakban, vagyis visszaszoktak a munka világába. Pici a községünk, kevés közmunkást alkalmazunk, akik viszont hozzájárulnak a település szebbé tételé­hez. WagneméFejes Mária, Ipolyszög polgár- mestere elégedett a programmal. - Csak meg kell nézni Ipolyszögöt, s az új kis par­kunkat, mely a szalonnasütővel, a pihe­nőhellyel, a sziklakerttel teljesen a köz­munkások ötlete alapján készült el. Most húsz foglalkoztatottunk van, akik szépítik a falut, s igaz, nem egy esetben tanulniuk kell a munkamorált, de szerencsére az al­polgármesterünk a felügyeletet teljes mér­tékben vállalni tudja. Tele van virággal a település, sokkal szebb lett az összkép, s a kormányzati támogatás is megfelelő a programhoz - fejtette ki a polgármester. Dombai Gábor, Drégelypalánk polgár­mestere már nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. - Az elmúlt ciklusban 20 főt, most 16 embert foglalkoztatunk. A község­ben 80 ember kap munkanélküli-segélyt, ötven-hatvan embert kellene foglalkoztat­nom, de ennyi embernek képtelenség ér­telmes munkát adni. Egy városban, ahol nagy az intézményhálózat, el lehet képzel­ni az intézményekben való foglalkoztatást, de egy községben, ahol amúgy is minimá­lis létszámmal dolgoznak az intézmények­ben, már nehéz munkát adni. Mindig an­nak a híve voltam, hogy a munkának le­gyen becsülete és csak az értelmes mun­kát becsülöm. A munkanélküliség kezelé­sének ezt a formáját nem tartom jónak. Valódi munkahelyeket kell teremteni. Rá­adásul a munkafeltételek megteremtésére sem kapunk pénzt, a szerszámokról, mun­kavédelmi eszközökről nekünk kell gon­doskodnunk, s munkavezető is kellene. Az utóbbira pályáztunk - sikertelenül. így az én munkaidőmnek megy el több mint a fe­le a közmunkások felügyeletére. Egyetlen pozitívum, hogy nem ágyban fekve várják a segélyt a munkások, hanem mégis csak mozognak, dolgoznak. De a programról az a benyomásom, hogy az a parlamenti pad­sorokban született meg az érintettek meg­kérdezése, a kistelepülések tényleges hely­zetének felmérése nélkül - szögezte le a község vezetője. Romák és szlovákok találkoznak Cs. E. Karancsság. Roma-szlovák kul­turális napot tartanak a telepü­lésen szeptember 25-én, pénte­ken. A rendezvény - amelynek a helyi általános iskola aulája és az az előtti udvar ad helyet - Tóth Tihamér, a község polgár- mesterének megnyitóbeszédé­vel 13.30 órakor kezdődik, majd Kállai Katalin az Oktatási és Kulturális Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatósá­gának osztályvezetője mond kö­szöntőt. A rajzverseny ered­ményhirdetése és az egyes dí­jak átadását követően pedig a lucfalvai szlovák gyermekcso­port és a Tücsök zenekar lép pódiumra, majd gasztronómiai bemutatóval, valamint a részt­vevők megvendégelésével foly­tatódik a nap. A továbbiakban 16.30 órától a karancssági tán­cosok, 16.50 órától az Iglice néptánccsoport tagjai, 17.15 órától viszont a karancssági ze­nészek tartanak bemutatót. A rendezvényre a Rajkó művész- együttes zenekara és tánckara is ellátogat, amelynek tagjai 17.35 perckor adnak gálamű­sort. Zárásként dr. Egyedné Baránek Ruzsanka, a Magyar- országi Szlovákok Szövetségé­nek elnöke mond beszédet. Misén emlékeznek Bátonyterenye. Szent Pió tiszte­letére mutatnak be misét szep­tember 23-án szerdán 18 órától a nagybátonyi templomban. A szentéletű kapucinus szerze­tesre halálának negyvenedik évfordulója alkalmából emlé­keznek. Könyvbemutató Salgótarján. Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című könyvét mutatják be szeptember 25-én, pénteken 16.30 órakor a Balas­si Bálint Megyei Könyvtárban. A szerzővel Mizser Attila, a Pa­lócföld főszerkesztője beszél­get. Civilek hete: ők és a média Betörésekből tartották el a családot Mj. ___________________ Sa lgótarján. A civilek ismét, s immár kilencedik alkalommal kérnek figyelmet a társadalom más szereplőitől és egymástól is, a forma ismerős: tegnaptól egy egész héten át tanácskoz­nak, beszélgetnek közérdekű témákról, közben kiállítást nyit­nak, értékeket „helyeznek” elő­térbe. „Felelősséggel gondol­kodni - hatékonyan cselekedni a civil szervezetek részvételé­vel” - ez a mottója a Salgótarjá­ni Civil Kerekasztal, a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Köz­pont rendezvényének, amelyet a városvezetés is támogat. Nyi­tóeseménye - melynek a Balas­si Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet adott helyet - sajátos témát válasz­tott: civilek és a média kapcso­latát, viszonyát jellemezte, véle­ményezte. Üdvözölte a jelenlé­vőket Molnár Éva, az intézmény igazgatója, a szervezők nevé­ben pedig dr. Diósiné Taracsák Judit. Van mit fejleszteni civilek és a média kapcsolatán, a nonprofit szféra történéseiről szóló híreknek meg kellene előzni a politikai tartalmúakat. Erről is szólt köszöntőjében Fenyvesi Gábor. A város alpol­gármestere megfogalmazta, hogy az önkormányzat számára fontosak a civil szerveződések, ezért lehetőségei szerint igyek­szik segíteni is ezeket. Az ese­mény helyi kiadványokat, köz­tük a Nógrád Megyei Hírlapot és mellékleteit, valamint okta­tási, nevelési segédeszközöket, tankönyveket bemutató kiállítás megtekintésével folytatódott. Ezután a dr. Csongrády Béla köz­író, nyugalmazott főszerkesztő vezetésével tartott fórumon egyebek mellett a helyi sajtó szerepéről, küldetéséről, jövőjé­ről beszélgettek a résztvevők. (Folytatás az 1. oldalról.) törtek be főként a megyeszék­hely, de előfordult, hogy Bátonyterenye környékén. Mindhárom elfogott személy - akiket többrendbeli lopás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgattak ki - részleges beismerő vallomást tett. A rendőrök őrizetbe vették őket, a 28 és 37 éves férfiak ese­tében pedig az előzetes letartóz­tatást is kezdeményezték. Kide­rült az is, hogy a három elköve­tőnek szeptember 5-én, Mátramindszenten egy 36 éves dorogházai férfi is segített ki rá­molni egy családi házat. Innen több mint négymillió forint érté­kű készpénz és néhány ezüst ék­szer tűnt el. Ez utóbbi személyt hétfőn fog­ták el, majd vették őrizetbe a rendőrök. A banda az eddigi ada­tok szerint tizenkettő családi házba hatolt be, s összesen mint­egy ötmillió forint értékű kész­pénzt és értéktárgyat zsákmá­nyolt. Ezek egy részét a rend­őrök lefoglalták, a tulajdonosok kilétének megállapítása folya­matban van. A betörők rendkí­vül szervezetten végezték a dol­gukat: jó előre kinézték az álta­lában erdőhöz közeli, műanyag nyílászárókkal felszerelt, na­gyobb, rendezettebb családi há­zakat, s ezeket aztán napokon keresztül figyelték. A bűncselekményt mindig a legalkalmasabb pillanatban kö­vették el - vagyis amikor a házi­ak nem tartózkodtak otthon - zömmel a nappali órákban, 15-20 perc alatt. Arra is ügyel­tek, hogy lehetőleg ne hagyja­nak maguk után nyomokat: ál­arccal, terepruhával, kesztyűvel készültek, s egyéb módon is pró­bálták megnehezíteni a rendőr­ség munkáját - fejtette ki sajtó- tájékoztatón dr. Kalmár Zsolt, a salgótarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. Hozzátette: ez a bűnbanda ab­ból a szempontból is különleges, hogy elsősorban készpénzre és arany ékszerekre specializáló­dott, sok esetben nem nyúltak olyan értéktárgyakhoz, amelyek egy átlagos betörőt „érdekeltek” volna. A nyomozóknak klasszi­kus és újonnan bevezetett felderí­tő módszerekkel sikerült behatá­rolniuk az elkövetői kört. A bün­tetlen előéletű tettesek - mivel munkahelyük az év elején meg­szűnt - a betörésekből tartották fenn magukat és családjukat. A házkutatások során több gyanúsí­tottnál kábítószerre utaló növényi maradványokat találtak, a rend­őrök ezt a vonalat is vizsgálják. * * *- Olyan bűncselekmény-soro­zatot sikerült megállítanunk, amely már nagyon irritálta a la­kosságot - fogalmazott Ponyi Bé­la, a salgótarjáni rendőrkapitány­ság vezetője: - E betörések kap­csán is felmerült azonban egy ré­gi probléma: nem figyelünk egy­másra eléggé mi, állampolgárok. Az egyik szomszéd például el­mondta, hogy látott egy idegent, munkásruhában mászkálni az utóbb kirámolt ház környékén. Biztos, hogy nem törtek volna be, ha odamegy és csak annyit kér­dez: miben segíthetek? Egyre in­kább hiányzik az állampolgári bűnmegelőzés. Abban kérjük mindenki segítségét, hogy néz­zünk egymásra, minimális infor­mációkat jegyezzünk fel és idő­ben értesítsük a rendőrséget! Nagy volt az érdeklődés a civil hét első napján is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom