Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-02 / 202. szám

4 MOZAIK 2009. SZEPTEMBER 2., SZERDA Javulnak a magyarok életkilátásai történelem-egészségtan A 2007-ben születettek várható élettartama 73 év lehet Nem igaz az, hogy a magyarok egészségi állapotában, netán a születéskor várható élettartamukban tovább nőnek a különbségek az Európa nyugati felében élő­kéhez képest. S az sem, hogy önpusztítóbban élnénk, mint mások. Magyarországon szembetűnő­en csökken a szív-érrendszeri betegségek miatti elhalálozások száma, javulnak életkilátásaink. Minderre dr. Ember István, a PTE ÁOK Orvosi Népegészség­tani Intézetének igazgatója hív­ta fel figyelmünket, mondván: a sajtóban meglehetősen sokszor és sokféleképpen fordul elő a magyarok „egészségromboló” életmódja, miközben több felmé­résből kiderült, hogy a rendszer­váltás után érdekes változások­kal szembesülhetünk.- Közismert, hogy hazánkban 1993-ra a várható életkilátások mind a nők, mind a férfiak ese­tében feltűnően leromlottak, visszaesve az 1920-as évek szintjére. De miért? Nos az, hogy ki mennyit él, azt elsősorban a genetikai tényezők határozzák meg, döntőek a környezeti, táp­lálkozási, életmódbeli tényezők - dohányzik-e valaki, avagy sem Az egészségünket illetően meghatározó történelmi tényező az, hogy honnan jöttünk dr. ember István szerint hosszú évtizedekig nem lehe­tett foglalkozni a keleti blokk­ban a történelemnek a társa­dalom-egészségügyre való ha­tásával, ami különösen erős lehet egy olyan szétszaggatott (Trianon) és dezorganizált nemzet esetében, mint a ma­gyar. Holott igen fontos követ­keztetéseket adhatott volna a megbetegedési, demográfiai, népegészségügyi okokra vo­natkozóan. Bizonyíték rá, hogy amikor már lehetett (1989 után), az adatok elemzé­se megmutatta például azt, hogy a két társadalmi rend­szer hosszú idejű fennállásá­nak következményei miként jelennek meg a születéskor várható élettartam esetében. De a történelem válaszolhat arra a kérdésre is, hogy miért vannak Magyarországon úgy­mond hátrányos helyzetű régi­ók, netán mi az oka annak, hogy a korábban tragikusan magas hazai öngyilkossági mutatók radikálisan csökken­tek az elmúlt években. Törté­nelmünknek ugyanis - kik va­gyunk, honnan jöttünk, milyen tradícióink vannak - meghatá­rozó szerepe van abban, hogy a ma élő populáció egészsége milyen, s azt hogyan lehet bár­mely irányba befolyásolni. A fiatalabb korosztálynak jobb kilátásai vannak (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ)- a neveltetés, az egészségügyi ellátás színvonala. Es még vala­mi. A társadalmi-történelmi té­nyezők. Tehát vastagon benne volt a halandóságban a „létező szocializmus”, mint társadalmi rendszer.- Az intézetük történelem­egészségtan kurzusa méltán nép­szerű, hiszen ott ezt oktatják. De vajon csak nálunk rontott az élet­kilátásokon a szocializmus...?- Szó sincs róla. Az európai országok összehasonlítása so­rán kiderült, hogy a keleti blokk országai egységesen hátul kul­lognak a sorban a születéskor várható élettartam tekintetében. 1989-ben átlagosan nyolc év volt az egykori szocialista államok le­maradása a kapitalista orszá­goktól, a két Németország között pedig hétévnyi előnye volt az NSZK-nak - a társadalmi rend­szerek különbözősége miatt.- Miért volt nálunk a legrosz- szabb a helyzet? Most hogy ál­lunk?- A XX. századi történelem minket ért a legtragikusabban. Átéltünk két Trianont, 1956-ot, sok mindent. A lelkileg dezorga­nizált ország a civilizációs beteg­ségek rizikófaktorainak, a szív­ós érrendszeri betegségeknek daganatoknak melegágya lett. Hazánkban a fordulat 1994-ben kezdődött el. A korábbi 69 évről a 2007-ben születettek várható életkilátásai már 73,3-ra nőttek, ráadásul az utóbbi másfél évti­zedben a férfiakra jellemző rossz mutatók rohamos javulása érhető tetten. A rendszerváltás a lélektani hátteret, az összetarto­zás érzését javította, kibeszélhe­tő lett sokféle elhallgatott kér­dés. Soha ilyen gyors epidemio­lógiai változás nem következett be Magyarországon! És ez egy sikertörténet.- Tagadhatatlan viszont, hogy jobbak az életkilátások Budapest elit kerületeiben, mint mondjuk egy isten háta mögötti romatelepen.- Az országos és a regionális tiszti főorvosok támogatásával lét­rehoztuk egyetemi részvétellel a Dél-dunántúli Regionális Nép­egészségügyi Központot, egy olyan virtuális intézetet, ahol az oktatás, elmélet és a gyakorlat együtt van. Mivel az uniós egész­ségügyi pályázatok között kiemel­ten megjelenik az életminőség és a betegségek megelőzésének té­mája, úgy gondolom, hogy a nap­jainkban megalakult formáció jó eséllyel tud majd pályázni külön­böző kutatásokra, így a régió egyes térségeiben élők egészsé­gének felmérésére, kutatásokra, amelyeknek nemcsak tudomá­nyos haszna lesz. Nagyon lénye­ges, hogy a kiszűrt beteg útja azonnal az orvoshoz vezet majd... Idegtépő macska-egér harc bemutató Travolta és Denzel Washington egymás nyomában John Travolta játssza a filmben a rosszfiút. A New York-i metróban bűnözők foglyul ejtik az utasokat.... AJÁNLÓK Tiszta Amerika tölgyesi frigyes, a negyven körüli magyar értelmiségi az amerikai IBUSZ-úton úgy dönt, nem tér haza. Hozzá­csapódik egy jamaicai test­vérpárhoz. Boldogan él, de aztán felbukkan az apósa. 21.00 DUNA TV Úszó erőd utolsó útjára megy az ame­rikai haditengerészet legna­gyobb csatahajója, a Mis­souri. Rybackről, a szakács­ról kevesen tudják, hogy Vietnamban és a Közel-Ke­leten katonáskodott. Terro­risták akarják megszerezni a hajó nukleáris fegyvereit. 21.20 RTL KLUB Ryback alakítója Steven Seagal Doktor House a duzzadt nyelvű beteg kivizsgálása közben egy ismeretlen férfi meglövi House-t. Amikor a doktor a műtét után magához tér, nincs egyedül a kórterem­ben. Szobatársa nem is akárki: maga a merénylő. 21.25 TV2 Már forgattak filmet Haj­sza a föld alatt címmel, 1974-ben. Ám Tony Scott rendező azonos című akcióthrillere - John Godey regénye alapján - a napjainkban játszódik New Yorkban. Tvr-hét Bármekkora sikere is volt a het­venes évek közepén Walter Matthau és Robert Shaw kettősé­nek, mára a filmjüknek inkább csak muzeális értéke van. A New York-i metróban bűnözők ejtik foglyul az utasokat. Vezetőjük, Ryder azzal fenyegetőzik, ha nem kapja meg egy órán belül a váltságdíjat, kivégzi az utasokat. A hálózat forgalomirányítójának a feladata, hogy túljárva Ryder eszén, kiszabadítsa a túszokat. Garber és Ryder macska-egér harca idegtépő helyzeteket pro­dukál. Két ellentétes figura, aki­ket ugyanaz acél vezérel: minél hamarabb kitapogatni a másik gyenge pontjait. Játszottam már FBI- és CIA-ügynököt, túsztár­gyalót, így nem sok kedvem volt ehhez a szerephez. Miután elol­vastam a forgatókönyvet, egé­szen más lett a véleményem. Garber nem akcióhős, nem dzsungelharcos; teljesen átla­gos, hétköznapi figura, aki az ak­ció során kiemelkedik a szürke­ségből” - mondja Denzel Wa­shington. Garber maga fejlődik, míg Ryder a cselekmény motor­ja. „Rengeteg frissen szabadult elítélttel beszélgettünk, akik ko­rábban sikkasztásért ültek. Né­melyeket szürke figurából kifeje­zetten sötét alakká változtatott a börtön. Ilyen Ryder is, elégtételt akar venni a városon” - meséli John Travolta. A további szerepekre Tony Scott olyan színészeket szerződ­tetett, mint James Gandolfini, akivel a Tiszta románcot készítet­ték közösen, vagy John Turturro, akivel régóta szeretett volna együtt forgatni. A nagyszerű szí­nészek mellé élethű helyszíne­ket képzelt el. „Hiába építjük fel a legszuperebb díszletet, az iga­zi metrónál nem építhettünk vol­na hatásosabbat” - mondta a rendező, aki négy héten keresz­tül forgatott a föld alatt. Ez volt a leghosszabb forgatás a New York-i metró történetében. A metró alkalmazottai ügyeltek a biztonságra. Mindenkit figyel­meztettek, hogy bármelyik vá­gányon, bármikor érkezhet sze­relvény, az áramvezető sínek szünet nélkül üzemben vannak. Az egyik jelenetben Denzel Washington alig fél méterre áll a száguldó szerelvény mellett. „Bevallom, minden porcikám re­megett. Miután elkészült a fel­vétel, eufórikus állapotba kerül­tem. Odamentem a biztonsági­akhoz, és alaposan megölelget­tem őket. Az egész forgatás iga­zi adrenalinkaland volt” - számolt be utólag a színész. Mától Cooky az átverőember, aki megvicceli a sztárokat Szeptembertől megújul a Kész átverés show. Ma estétől az átverőember szerepében a fran­cia származású, eddig főként rá­diós műsorvezetőt, Cookyt, azaz Szelba Christiant láthatjuk az RTL Klub képernyőjén. A műsort eleinte Jáksó László vezette, aki Sebestyén Balázsnak adta a stafétát három évvel ez­előtt. Ezután, az elmúlt szezon­ban a korábban átvertekből lett az átverő. Most ismét gazdára lel a műsor. Az eddig a Kalandra faü-ban és A Széfben is feltűnt mindig vidám francia dumagép, Cooky legfeljebb a nézőkkel lesz kedves, a csőbe húzott sztárokkal könyörtelenül elbánik. ■ Balázs szerint Cooky abszolút jó választás, drukkol neki. Az első adásban máris bemu­tatja, hogy méltó utóda lesz a Ba­lázsnak. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a csatornánál rám gondoltak. Nagyon élvez­tem az eddigi forgatásokat, egy­általán nem izgultam, sőt élvez­tem, hogy forog a kamera. Szere­tek pörögni, soha nem vagyok rosszkedvű, és imádom, amikor megnevettethetem az embere­ket” - mondta Cooky, akinek kedves akcentusát mostantól a rádió mellett havonta a tévében is hallhatjuk. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom