Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-15 / 213. szám
2 2009. SZEPTEMBER 15., KEDD NÓGRÁD MEGYE Uj piacokra tör a Wamsler SE A napokban adta át a főváros III. kerületében közép-ke- let-európai bemutatótermét a Wamsler SE Háztartás- technikai Európai Rt. A rendezvényen Lénárt Béla elnök-vezérigazgató, Tölgyesiné Szamosi Andrea vezérigazgató-helyettes, Rudolf Kraus, a Wamsler HKT GmbH ügyvezető igazgatója és Stefan Lengyel designer professzor tartott előadást Európa egyik legnagyobb és legrégebbi tűzhelygyárának terveiről, a napokban átvett Magyar Termék Nagydíjról, illetve a fiatal ipari formatervezőkre számító designpályázatról. A Wamsler SE, mint Európa egyik legrégebbi vasöntödéje és tűzhelygyára a globális gazdasági válság negatív hatásait nem érezte 2008-2009-es eredményeiben. Tölgyesiné Szamosi Andrea vezérigazgató-helyettes szerint ennek az az oka, hogy cégük olyan ciklikus piacon szereplő, amelynek 2006-ban volt a csúcsa. A piaci boom akkor az európai hagyományos tüzelésű termékek piacát oly vonzóvá tette, hogy számos kisebb új szereplő törtbe, amelynek következtében túlkínálat alakult ki, a kereskedőknél pedig készlet halmozódott fel. Emiatt 2007-ben a kereskedők jóval kevesebbet rendeltek a gyártóktól, mint amit korábban megszoktak, így e piacon a legrosszabb év 2007 volt. Ez volt a jellemző a nyugat-európai piacokra, míg a kelet-közép-európai országokban ezekben az években sem volt forgalomcsökkenés, ez a régió egyenletesen bővül. Oka egyértelmű: ebben a régióban évtizedekig a hagyományos tüzelésű termékek alaptípusai terjedtek el, azok voltak ismertek és keresettek, míg az 1990es évektől a kínálat kibővült, a kandallók piacán például megjelentek a beépíthetők mellett a szabadon állók is, így a piacbővülést a termékskála bővülése biztosítja. A Wamsler SE fő exportpiaca Németország, valamint a nyugat-európai országok, termékeinek 80 százalékát exportálja. A globális gazdasági válság kirobbanásának évében 2008-ban a nyugat-európai piacain a forgalom stagnált, vagy minimálisan csökkent, míg Közép-Kelet-Euró- pában nőtt, Magyarországon pedig piacvezető, piaci részesedése 50 százalék. A Wamsler SE 2008-ban 160 ezer készüléket adott el, az idén várhatóan ez a szám eléri a 173 ezret. A 2008/2009-es konszolidált árbevétel 46,225 millió euró lesz, amely a 2009/2010 üzleti évben várhatóan tíz százalékkal nő. Az üzleti stratégia a folyamatos fejlesztésre, innovációra épül, amire a társaság az idei évben százötvenmillió forintot költ. A XXI. század felpörgött globális piacán csak azok a tradicionális termékeket gyártó cégek maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek sikeresen ötvözni a jelentősen módosult fogyasztói igényeket, a technológiai lehetőségeket és eközben a legelsők között alkalmazkodnak az egyre szigorúbb és költségigényesebb nemzetközi energiaszabályozási kritériumokhoz. A Wamsler SE menedzsmentje komolyan veszi az energetikai és környezetvédelmi előírásokat, és azt, hogy az európai piacból egyre nagyobb szeletet hasítson ki, ezért már most a termékeinek legnagyobb része a majd csak 2015-ben életbe lépő német környezetvédelmi szabályoknak is megfelel. A német piaci tapasztalatok Rudolf Kraus ügyvezető igazgató szerint irányadóak, jelentősen meghatározzák a fejlesztéseket, ugyanis a német fogyasztók nagyon tudatos vásárlók, magas minőségi elvárásokkal, árérzékenységgel. A Wamsler itthon és az EU- ban is az alternatív, hagyományos tüzelésű termékcsaládok középkategória középső és felső szintjének elismert gyártója. Piaci részesedését és piacainak bővítését a minőségi termékkategória és a tömegtermék mellett az exkluzív igényeket kielégítő egészen kisszériás gyártás, az egyedi ízlést kiszolgáló új termékcsalád piacra dobásával kívánja elérni. Ez a fejlesztés az idén valósult meg. Ettől a lépéstől a Wamsler SE azt várja, hogy megerősíti már meglévő piacain a pozícióját, valamint betör az orosz, dán, svéd, norvég, és balti országok piacaira is. Az alternatív energiafelhasználás kiaknázása a lakosság számára elsősorban a családi házak és a nyaralók építésekor válik fontossá. Az idei újdonság - a pelletkészülék és az új innovatív tűzhelycsalád mellett - a fatüzelésű, a hőenergiát minden eddiginél hatékonyabban hasznosító, központi fűtést is kiszolgáló víztartályos készülékcsalád, amely várhatóan itthon is az egyik legkedveltebb termékké válik. A Wamsler SE teljes termékcsaládját a szeptember 10-én megnyitott közép-kelet-európai új exkluzív bemutatóterme mutatja be, valamint ezen a napon hirdette meg a Wamsler a fiatal ipari formatervezők számára kiírt szakmai designpályázat is. A pályázat szakmai partnere a Németországban élő neves design professzor, Stefan Lengyel. A Wamsler Design nyílt formatervezési pályázaton résztvevőknek a cég már meglévő, Béta és Kamino termékcsaládokra kell a Wamsler SE jövőbeni egyedi formai jegyeit megtervezniük. A pályázat háromezer euró összdíjazású és a zsűri legfeljebb három díjazottat választhat. A pályázattal a Wamsler célja egyrészt lehetőséget adni a fiatal ipari formatervezőknek, valamint segítségükkel mindinkább a XXI. század fogyasztói ízlésének megfelelően egyedivé tenni a cég termékcsaládjait. Sőt, a Wamsler azzal, hogy a minőségi design elemek egyre fontosabbá teszi, új vásárlói réteget kíván elérni. Mégpedig a hagyományosan Wamsler-vásárlónak tekinthető, elsősorban vidéken élők mellett ki akarja szolgálni a nagyvárosi embereket és hétvégi ház- zal/nyaralóval rendelkezőket is, akik vagy kiegészítő fűtésként vagy egyedüli lehetőségként keresnek stílusos megoldást. Nógrádszakál és Etes különös házassága a salgótarjáni vízművel A közelmúltban hozta meg ítéletét a Fővárosi ítélőtábla abban a perben, amelyet Nógrádszakál és Etes önkormányzatai, valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. ellen indított a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft., miután az érintett települések a tulajdonukban lévő víziközművek üzemeltetésére az ÉRV Zrt.-vel kötöttek szerződést. Első fokon a balassagyarmati székhelyű Nógrád Megyei Bíróság a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft.- nek adott igazat, vagyis a gazdasági társaságokról szóló törvénynyel és a szindikátusi szerződéssel ellenkezőnek minősítette a „renitens” települések szerződéseit. A másodfokú bíróság helyben hagyta az ítéletet, ám egy olyan indoklással, ami lehetőséget adott az alpereseknek a Legfelsőbb Bírósághoz történő felfüggesztési és felülvizsgálati kérelem benyújtására, illetve az Alkotmány- bírósághoz történő panasz benyújtására. Precedens értékű ítélet születhet legfelsőbb fokon a víziközmű tulajdonlása ügyében A cikkben érintett települések lakói keresték meg szerkesztőségünket az őket hátrányosan érintő problémával, keresve a megoldást. De nézzük csak sorjában, mi is történt! A folyamatosan emelkedő vízdíjak miatt az ÉRV Zrt. ajánlatot tett a régióban található több önkormányzati vízszolgáltató tulajdonosi körének az üzemeltetés átvételére. Ezzel a korábbi kétlépcsős szolgáltatás egylépcsőssé alakul át, ezzel együtt a szolgáltatás díja is jelentős mértékkel csökken. (Nem utolsósorban a díj alatta marad a támogatási küszöbértéknek, így az általános érvényű támogatás közelgő megszűnése nem érinti a fogyasztói ár drasztikus növekedését) A megszólítottak közül Nógrád megyéből az Észak-Nógrád Vízmű Kft. tulajdonosi köre élt a lehetőséggel. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. 26 alapítójából is több jelezte a csatlakozási szándékát, majd Etes és Nógrádszakál települések esetében a szándékot tett is követte a múlt év derekán. így Etes és Nógrádszakál olcsóbb vizet kapott, de lépésüket a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft jogtalannak minősítette - hivatkozva arra, hogy olyan vagyon üzemeltetésére kötöttek szerződést amely nincs a tulajdonukban - és pert indított a két település, illetve az ÉRV Zrt ellen. Mit ér az önkormányzati tulajdon a vele való rendelkezési jog nélkül?- Tudni kell azt is - mondja a történetbe bevezető Horkai Miklós, az ÉRV Zrt nógrádi ivóvíz-termelési divíziójának vezetője - hogy ezt megelőzően évekig pereskedett Salgótarján és a hozzá csatlakozott önkormányzatok, valamint a magyar állam, hogy kit illet a regionális vízmű kezelésében lévő víziközmű vagyon. Ezt egy bírósági ítélet jogerősen tavaly lezárta, s megállapította, hogy a vagyon állami tulajdon, annak önkormányzatok részére történő átadása nem lehetséges. Az önkormányzatoknak eljuttatott ajánlatunkban hangsúlyozottan kiérnék tűk, hogy az üzemeltetés átvételével az ÉRV Zrt víziközmű-tulajdonhoz nem jut, az továbbra is az önkormányzatok birtokában marad, mint korlátozottan forgalomképes vagyonelem. A fogyasztók eközben egyre magasabb díjakat kénytelenek fizetni a vízért, hiszen a mi átadott vízárunkra az elosztást végző helyi vízműtársaságok a saját költségeiket is ráteszik. Ennek a jelentős mértékű árnövekedésnek a döntő hányada az egylépcsős szolgáltatással elkerülhetővé válna. (Ma az általunk a szécsényi térségben biztosított és a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft által szolgáltatott vízár között köbméterenként - lakossági fogyasztók esetében, amely az állami támogatást is tartalmazza - így is több mint 70 forint különbség van. Ha a támogatást nem vesz- szük figyelembe, ez a különbség több mint 270 forint) A per tehát elkezdődött, s a balassagyarmati bíróság ítéletében helyt adott a felperes Salgótarján és Környéke Vízmű Kft keresetében hivatkozott víziközmű-tulajdon- lás tényének - azaz a közművagyon a kft A vízórán látható köbméterérték biztos, az érte fizetendő díj egyelőre kétesélyes tulajdona - és az alperesek között létrejött szerződést semmisnek nyilvánította. Az ÉRV Zrt és a „renitens” önkormányzatok ezt vitatták, mondván, a társaság létrejöttekor a közművagyont nem apportálták a kft-be, nem is adhatták, hiszen az korlátozottan forgalomképes vagyon. A bíróság kimondta, hogy az üzemeltetési szerződések semmisek, 30 napon belül az eredeti állapotot vissza kell állítani.- Fellebbeztünk, s ekkor került az ügy a Fővárosi ítélőtábla elé - mondja immár Lénárt Dezső, Etes község polgármestere. - Ott lényegében helyben hagyták az első fokú ítéletet, ám az indoklásban egy merőben új vonalat építettek be. Eszerint „az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - önkormányzat tulajdonába adott - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik”. Korábban az Állami Számvevőszék 1996. évi 314. számú jelentése - amely a helyi önkormányzatok közüzemi víz- és csatornaszolgáltatási feladatainak és az ehhez kapcsolódó lakossági díjtámogatási rendszer működésének vizsgálatáról szól - ugyancsak megállapította, hogy az önkormányzati víziközmű- vagyon jogellenesen van az önkormányzatok által létrehozott üzemeltető társaságok tulajdonában, és sürgős intézkedést javasol a helyzet megszüntetése érdekében. Belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan- A törvényi rendelkezés és a gazdasági társaságokról szóló törvény ide vágó passzusa szerint a vagyonúnkat a kft-re bíztuk, de felette csak akkor rendelkezhetünk, ha 50 százalék + 1 szavazattal rendelkezünk. Ilyen szavazattal azonban senki nem bír a 26 tagú társaságban, ennélfogva ez - álláspontunk szerint - alkotmányellenes. Ezért, bár a táblabíróság kimondta a közművagyonhoz fűződő jogunkat, azzal nem élhetünk. Ezért felfüggesztési és felülvizsgálati kérelemmel éltünk a Legfelsőbb Bíróság, illetve panasszal az Alkotmánybíróság felé. A beadványokat még a törvényes határidőkön belül eljuttattuk az illetékes bírósághoz, ám visszaigazolást, választ - noha erre a törvényi határidő már lejárt - a mai napig, azaz, szeptember 1-jéig nem kaptunk. A salgótarjáni vízdíj a megyei kórházat is fojtogatja Lénárt Dezső szerint a probléma megoldása egyre sürgetőbb, amit bizonyít az is, hogy a gazdasági válság miatt egyre több fogyasztó nem, vagy csak késve képes kiegyenlíteni vízdíj tartozását Olyan nagy fogyasztó, mint a Szent Lázár Kórház is kérelemmel fordult a szolgáltatóhoz, díjának csökkentése érdekében, ellenkező esetben ellehetetlenül.- Meggyőződésem, hogy egy csapásra megoldaná a kórház és más fogyasztók problémáját az egylépcsős szolgáltatásra való áttérés - mondja Lénárt Dezső. - Én, mint a társaság egyik tagja, az egyik taggyűlésen fel is tettem a kérdést: miért nem szervezzük át a jelenlegi szolgáltatót vagyonkezelővé, az üzemeltetés pedig rábízva az ÉRV Zrt-re? Válasz a mai napig nem érkezett, áttételesen azt hozták tudomásomra, hogy a Salgótarján és Környéke Vízmű Klt-t minden körülmények között egyben kívánják tartani, mivel szakmai befektető érdeklődése esetén így lesz igazán értékes. Alapjában véve ez igaz is lenne, csak az a probléma vele, hogy ha a 2009. évi prognosztizált fogyasztási adatokkal és a jelenleg érvényes árakkal számolok, akkor a lakossági fogyasztók 274 millió, míg a nem lakossági fogyasztók 96 millió forint többletet fizetnek be a szolgáltatónak. Három évre vetítve ez az összeg egymilliárd forint, s ebben még nincs benne az állami támogatás. Ennyivel kerül többe a víz a jelenlegi formában, mintha az ÉRV szolgáltatná a vizet Emiatt egyébként nem támogattam a kórház egyedi vízdíj megállapítására vonatkozó kérelmét sem. Vagy együtt sírunk, vagy együtt nevetünk! A perrel kapcsolatban pedig nehezményezzük, hogy a tulajdonukkal, annak üzemeltetésbe adásával nem élhetünk szabadon, ezért is vittük tovább jogi úton az ügyet Az ÉRV Zrt lapzártánkkor megerősítette, hogy az Alkotmánybíróságra és a Legfelsőbb Bíróságra feladott levelük augusztus végén megérkezett, várhatóan szeptember hó végén kapnak visszajelzést az ügyben. Ezért a - fogyasztókkal kapcsolatos további jogviták elkerülése érdekében - a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft és az ÉRV Zrt megkezdte a másodfokú ítélet végrehajtását Csak a lakosság nem érti, hogy akkor mi van? Főként azt nem érti a földi halandó, miért kötelező a sokkal drágább vizet törvényi szigorral megvásárolnia egy piacgazdaságot működtető szabad országban, ha olcsóbbat is kínálnak? Az alperesi közösség érdeklődéssel várja a perben a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Alkotmánybíróság döntését
