Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-06 / 181. szám

5 2009. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Külföldre csábították a minisztert levelek A kamara nem tartja etikátlannak a doktorok távozásának segítését A nyugati kórházaknak nem csak a felszerelésük jobb, de az orvosok is többet kereshetnek. A kamara ezzel magyarázza a segítséget, ugyanakkor az orvoshiányra hívják fel a figyelmet Külföldi munkára csábító leveleket küld tagjainak az orvosi kamara, miköz­ben súlyos orvoshiányról beszélnek. A szakminisz­ter inkorrektnek nevezi az eljárást, az érdekvédők szerint inkább azzal kel­lene foglalkoznia, miért mennek el. Nógrádi Tóth Erzsébet Inkorrektnek tartja Székely Ta­más, hogy miközben orvoshiány van hazánkban, a Magyar Orvo­si Kamara (MOK) segíti a dokto­rok külföldi munkavállalását. Mindezt úgy, hogy érdek-képvi­seleti szervezetként többször hangoztatták, a távozók miatt az itthon maradók helyzete nehe­zebb lesz - tette hozzá az egész­ségügyi miniszter, akit angliai és svédországi munkára csábí­tott már a MOK. „Inkább azzal foglalkozzon a miniszter, hogy miért mennek el az orvosok, semmint a köztestületet bírálja” - reflektált Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Az orvosok külföldi munka- vállalása körüli vitát egy sebész pattantotta ki, aki felháborodva nyilatkozott az InfoRádiónak: há­rom alkalommal kapott svédor­szági munkavállalást propagáló levelet a kamarától, a szervezet borítékjában. Kettőt a szemétko­sárba dobott, ám a harmadikat nem akarta szó nélkül hagyni. Már csak azért sem, mert a köz­testület elnöke többször hangoz­tatta, hogy Magyarországot or­voshiány fenyegeti. „Nincs ellentmondás a két do­log között” - vágott vissza Gyenes. „A MOK éppen az or­voshiányt, az elöregedő orvos­kart és az európai uniós csatla­kozással lehetővé váló külföldi munkavállalást látva sürgette többször is, hogy tegyék rendbe az orvosok munkafeltételeit, jö­vedelmi viszonyait. Amúgy, aki külföldre megy, nem a MOK- levél miatt teszi, anélkül is állást találhat bármelyik ország kórhá­zi honlapján” - állítja. A kama­ra csupán tájékoztat, s azért sa­ját borítékban, mert egyetlen fej­vadász cégnek sem adja ki a doktorok listáját, és nem érzi eti­kátlannak a közreműködést. „A köztestület közel egy évti­zede küzd azért, hogy az orvo­sok itthon maradjanak, ezért dolgozta ki 2002-ben az életpá- lyamodellt” - magyarázza a főtit­kár. „E szerint a kezdő szakorvos (az egyetem elvégzése után öt év szükséges az első szakvizsga le­tételéhez) nettó bére 215 909, a béreket terhelő járulékokkal együtt 600 ezer forint lett volna. S mivel az éves növekményt 3,3 százalékra tervezték, így pél­dául a 15 évi gyakorlatot szerzett doktor bruttó bére 803 626, a negyven éve dolgozóé 1,809 mil­lió forint lett volna. A bértábla bevezetését 2004-re javasolta a MOK, megvalósulásával az EU- átlag 50 százalékát érték volna el” - mondta Gyenes Géza. „Ám az életpályamodellből semmi sem lett, ehelyett jelenleg a kez­dő orvosi fizetés bruttó 136 ezer, míg a kezdő szakorvosi bruttó 153 ezer forint” - tette hozzá. A Magyar Kórházszövetség két éve készült felmérése szerint az akkor hatályos gyógyítási mini­mumfeltételekhez szükséges 11 ezer doktorból 2000-2500 hiány­zott a kórházakból. S mivel az új minimumfeltétel rendelete még nem jelent meg, Varga Ferenc, a Külföldi munkához igazolást kérők száma Év Orvos (fő) Szakdolgozó (fő) 1 2005 604 239 2006 520 113 2007 590 127 2008 728 153 FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM szövetség elnöke nem tudja, an­nak alapján hányán hiányoznak majd a gyógyításból. Tény: regio­nálisan és szakmánként nagy az egyenetlenség - mondta. Míg pár éve a labor-, a röntgenorvo­sokból és a patológusokból, ké­sőbb az altatóorvosokból és a baleseti sebészekből volt hiány, mára már sok helyen nincs elég belgyógyász és szülész sem. Az új rezidensréndelet úgy próbál segíteni, hogy a szakvizsgát szerzett fiataloknak lehetővé te­szi: az országon belül válthatná­nak kórházat. Ám a külföldre tá­vozóknak vissza kellene fizet­niük a szakvizsgamegszerzés két-három éve alatt kapott fize­tést. Amúgy 20-25 millió adófo­rintba és 10-11 évbe kerül, amíg valaki elvégzi az orvosit, és meg­szerzi a szakvizsgát. Ki miért és mikor menne? GiRASEK edmond, a Semmel­weis Egyetem Menedzserkép­ző Központjának munkatár­sa állítja: a rezidensek két­harmada külföldre távozna. Tavaly a 713 főre kiterjedő felmérésben 48(kin tervezték a távozást, Iáikén biztosan mennének. okként a rossz fizetést, a sze­gényes munka- és életkörül­ményeket jelölték meg. Az itt­hon maradók érzelmi okok­ra, a családra, a barátokra hivatkoztak. nem az a baj, hogy elmennek pár évre, hanem hogy nem jönnek vissza, így félő, hogy pár eV múlva nem lesz ele­gendő gyógyító a hazai intéz­ményekben - tette hozzá Girasek Edmond Mintha kőbe vésték volna a hitelkamatokat hitelezés A kölcsönök ára nem csökken, hiába mérséklődik a Jegybanki kamat Úgy tűnik, egyelőre túl jól tart­ják magukat a bankok az egyol­dalú szerződésmódosításhoz kapcsolódó moratóriumhoz: bár a hónapfordulóval elvileg indo­kolt lehetett volna a jegybanki alapkamat múlt he­ti csökkentésének beárazása, augusz­tus elejével nem változtattak kölcsö- neik kamatain a hitelintézetek. Egyedül az OTP és a Volksbank módosította kondíciós listáit. Előbbinél azonban nem a forint-, hanem egyes jövedelemigazolás­sal igényelhető euróalapú jelzá­loghitelek THM-je csökkent, utóbbinál a piaci kamatozású, jö­vedelemalapú forintlakáshite­lek, adósságkezelő kölcsönök és a forint- vagy euróalapú lombard hitelek éves kamata és THM-je lett valamivel alacsonyabb. A bankok többsége viszont nem nyúlt a hitelkondíciókhoz, miközben a lekötött betétek utáni kifize­tések már több he­lyen a múlt héten módosultak. Igaz, az alapráta tavaly november óta tartó folyamatos csökkenését sem követték eddig a bankok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból legalábbis az lát­szik, hogy a változó kamatozású hitelek átlagkamatai tavaly októ­ber óta nemhogy nem csökken­tek, de voltak hónapok, amikor ■ Kevés bank változtatta a kondíciókat. Lakáscélú hitelek átlagos kamata (százalék) Fogyasztási hitelek átlagos kamata (százalék) 24,5 VG-GRAF1KA Forrás: MNB még növekedtek is. A lakáshite­lek után is átlagosan 11-12 szá­zalékos kamatot számítottak fel a hitelezők az elmúlt bő fél év­ben, a 9,50 százalékos irányadó ráta mellett is. Magyarázatként korábban a bankközi piacon fellépő forrás­hiányt és a forrásköltségek jelen­tős drágulását hozták fel a ban­kok, most indok lehet az is, hogy a július 20-a óta érvényes mora­tóriumban a hitelintézetek azt vállalták, hogy szeptember vé­géig tartózkodnak az egyoldalú szerződésmódosításoktól. Igaz, ez az ügyfelek számára kedve­zőtlen módosításokra vonatko­zik, kamatot csökkenteni elvileg lehetne. ■ W Csökkennek a lekötött betétek kamatai más A helyzet a lekötött betétek piacán - ezek kamata mindig sokkal gyorsabban igazodik az irányadó rátához. Bár saját ára­zásukra vonatkozóan a múlt hét elején még óvatosan nyilat­koztak lapunknak a hitelintéze­tek, azt kivétel nélkül megerősí­tették, hogy a jegybank kamat- csökkentései rövid időn belül megmutatkoznak majd a lekötő sek után fizetett nyereségekben is. Bár a nem akciós kamatok a legtöbb helyen már most is tíz százalék alatt vannak, volt, ahol már a múlt hét közepén csök­kentek az akciós ajánlatok is. HÍRSÁV Telefonon is lehet vonatjegyet venni telefonon, akár már útban a vonat felé is megrendel­hetjük év végétől a vonatje­gyet. Ez csak teljes árú me­netjegyeknél lesz lehetsé­ges. A neten rendelt jegyek kiadására már jelenleg is működnek érintőképernyős terminálok, ezeken lehet majd a telefonon megren­delt jegyeket is megkapni. Nem vizsgálják Tátrai szerződését nem vizsgálja a kormány Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. leváltott vezetőjének mun­kaszerződését - közölte Szollár Domokos kormány- szóvivő. Tátrai Miklós ha­vonta 6,5 millió forintot ke­resett, amely mellé a va­gyongazdálkodási tanács tagjaként további egymillió forint is jár neki. Gyárfoglalás után harc a rendőrökkel a kivezényelt rendőrök teg­nap összecsaptak a dél-ko­reai Ssangyong autógyárat elfoglaló dolgozókkal. Az al­kalmazottak a tervezett lét­számcsökkentés miatt fo­lyamodtak a gyárfoglalás­hoz. Szemtanúk szerint a gyár „tűz- és füstpokollá” változott, mintegy száz se­besültje van a rendőri fellé­pésnek. Kamarás helyet kapott a vagyontanácsban sólyom László köztársasági elnök kinevezte a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjává Kamarás Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. új vezérigazga­tóját. A Magyar Közlöny legfrissebb számában meg­jelent határozat szerint a kinevezés hat évre szól, bár az MNV vezérigazgatói munkaszerződését egy évre kötötték meg. Korábban az ÁPV elnöke volt Jöhet jövőre a magáncsőd A KORMÁNY MÉG aUgUSZtUS- ban tárgyalna a természetes személyek adósságrendezé­si eljárásának szabályozásá­ról. A tervek megvalósításá­val az adósságspirálba ke­rült magánszemélyek szá­mára kedvező lehetőség nyílna egy szabályozott ke­retek között történő tarto­zásrendezésre, és az eljárás befejeztével az adós jogsze­rűen szabadulhatna meg a folyamatosan fennálló hi­telezői fenyegetettségtől. A Hírsávot a IÍ^IÜto támogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom