Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)
2009-08-27 / 197. szám
4 2009. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Sokszínű szakképzés A régi-új elnökök közgyűlés Tisztújítás a bányászszakszervezetnél Idén hat évtizedes múltra tekint vissza Bátonyterenyén a szakmunkásképzés. Az egykori vájáriskola falai között ma már szakközépiskola működik, technikus- és szakmunkásképzés folyik, emellett felnőttoktatásra is van lehetőség. Az évtizedeket kísérő folyamatos megújulás, a gazdasági változásokkal összhangban kialakított képzési rendszer mindenkor igyekezett kapcsolódni a helyi igényekhez, szükségletekhez. V. G. NÓgrád megye. Augusztus elejétől október végéig küldöttértekezletek, taggyűlések sorát tartják NÓgrád megyében a bányászszakszervezet alapszervezetei. Az elmúlt 4 éves munka számvetése, a tisztújítás része annak az előkészületnek, amely a novemberi megyei küldöttértekezletet és a bányászszakszervezet 32. kongresszusát megelőzi. Rendszeres véleménycsere Elsőként, az egyik legnagyobb, a Bátonyterenyén és a környező településeken a közel 470 tagot számláló alapszervezet tartotta küldöttértekezletét. A félszáz küldött tanácskozásán ott volt Rabi Ferenc, a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Rákos József, a szakszervezet NÓgrád megyei nyugdíjasbizottságának vezetője. Nagy János, az alapszervezet elnöke tervszerű szervezeti munkáról, a vezetés és a tagság rendszeres véleménycseréjéről adott számot. Együtt alakították ki a közös programot és együtt vetettek számot - ha kellett kritikusan - annak teljesítésével. Megtartották ünnepeiket, amelyek közül a legjelentősebbnek - a városnapi rendezvények részeként - a bányásznapi megemlékezést tartják. Megemlékeznek a település és környéke bányászmúltjáról, a városi emlékműnél tisztelegnek azok előtt, akik életét a bánya vette el és elismeréssel illetik azokat a szakszervezeti, akik 50-60 éve hűséges tagjai a szakszervezetnek. Most 17 ilyen tag van, de jövőre már olyanok is lesznek, akik 65 éve tartoznak a bányászok közösségéhez. A beszámoló szólt arról is, amin javítani szeretnének: a tag- díjfizetésről és a taglétszám növeléséről. Nem mindenki tesz eleget a progresszivitásnak, de így is 500 ezer forint az éves tagdíj. Ami pedig a taglétszámot illeti, 4 éve még több mint hatszá- zan voltak. Részben az idős emberek betegsége, halála miatt csappant meg a létszám, de voltak akik otthagyták a szakszervezetet vélt, vagy valós sérelem miatt. Ha növelni nem is tudják, a szintentartást a tennivalók közé sorolták. Most a taggyűlésen is nehezményezték a 13. havi nyugdíj elvonását, az idei nyugdíjkorrekció „csúsztatását” és azt is, hogy jelentős azoknak a méltányossági nyugdíjat kérelmezők száma, amelyeket elutasítottak. Segít a nehéz helyzetben lévőknek a szociális segély, amelyet az alapszervezettől és a BDSZ Nyugdíjas Alapítványától kaptak, az utóbbitól 90 ezer forintot az idén. A küldöttek 5 fős vezetőséget választottak. Megerősítették tisztségében Nagy Jánost, alel- nöknek pedig Balázs Pált választották. A megyei értekezleten tíz küldött képviseli az alapszervezetet. Segítség a rászorulóknak Mátraterenyén Nádasdi József, az alapszervezet elnöke adott számot a küldötteknek 4 éves tevékenységükről. Az érdekvédelmi munkáról - mint legfontosabb tevékenységről - elsőként szólt az elnök. A nyugdíjasokat érintő információk továbbadása mellett igyekszenek könnyebbé tenni az idős emberek életét. Meghaladja a negyvenet azok száma, akik átlagosan 3600 forint nyugdíjemelést kaptak méltányossági alapon. Húszán kaptak 10-15 ezer forint egyszeri segélyt, mert nehéz helyzetbe kerültek. Megszervezte a szakszervezet a téli beszerzést is, amelyen mintegy 100 ezer forint maradt az emberek pénztárcájában. A közösség jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal - s ezt Gecse László polgármester is megerősítette - amely a településen végzett önkéntes munkában, a bányászemlékhely gondozásában ölt testet. Rákos József, a bányászszakszervezet megyei nyugdíjasbizottságának vezetője a kongresz- szusi előkészületekről és egyéb időszerű kérdésekről tájékoztatta a küldötteket. Ezt követően megválasztották a 6 tagú vezetőséget és Nádasdi József személyében az elnököt. A megyei küldöttértekezleten hatan képviselik az alapszervezet tagjait. A küldöttértekezlet után Farkas Tamás, az Első Nógrádi Erőmű Zrt vezérigazgatója tájékoztatta a résztvevőket a település határában tervezett erőmű előkészületi munkálatairól. A 49,9 megawattos erőmű amellett, hogy mérsékelné az ország energiagondjait, mintegy 200 munkahelyet teremtene a környékbelieknek. A szükséges engedélyeket előreláthatólag 2010-ig megszerzik és ezután indulna az építkezés. A beszélgetés során egyértelművé vált: a környéknek, ahol az országos átlag mintegy kétszerese a munkanélküliség, szükség volna a beruházásra, de vannak aggályok is. Ezért szeptember 6-án népszavazáson döntenek az erőmű sorsáról. Elismerés a bizalmiaknak A salgói alapszervezetben Tóth Mihály adott számot a tagságnak az elmúlt 4 évről. A szociális támogatások, a méltányos- sági alapon megemelt nyugdíjak, a vezetés és a bizalmiak tevékenységének elismerése mellett a vita résztvevői azt is szóvá tették, hogy növelni szükséges a tagok számát, rendszeresebbé kell tenni a beteg társak látogatását és lehetőleg együtt a bizalmiakkal. A taggyűlésen újra elnökké választották Tóth Mihályt, a megyei küldöttértekezletre pedig hárman mennek. Bátonyterenye. - A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, illetve tagintézményében a Fáyban 2007-től ösz- szesen 24 szakmát lehet elsajátítani, ennek minden engedélye, tárgyi és személyi feltétele adott. Az hogy melyik intézményben müyen képzés indul, a jelentkezők számától függ. Az elmúlt tanévben 534-en kezdték meg tanulmányaikat a bátonyterenyei iskolában - fejtette ki Csank Csaba, az intézményegység igazgatója, hozzátéve: - Szakközépiskolai nappali képzésben rendész, környezetvédelmi, fa- és bútoripari technikusi osztály indult Mint mondta, szakiskolai, illetve szakképző keretek között hegesztő-, épület- és bútorasztalos-, szabó-, fodrász-és kozmetikustanulók kezdhették meg tanulmányaikat. Az igazgató kifejtette: egyre nyüvánvalóbb, hogy túl hosszú a nappali képzésben az az idő, ami alatt szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek a diákok, bizonyos szakmákban nagy a lemorzsolóMátrakeresztes. A helyiek zeneszóra ébredtek reggel hétkor. Az alkalmi falunapi zenekar egy kis teherautó platóján ének- és zeneszóval köszöntötte a jubileumi rendezvényt Délután háromkor, a színpadi programok kezdetekor még mindig jó hangulatú „szolgálatban” voltak, és színpad előtti téren rövid ideig a már gyülekező közönséggel rögtönzött utcabál formájában alapozták meg a hangulatot A Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó falunap hagyományos része a délelőtti szentmise, majd a koszorúzás a település alapítója, a ciszterci szerzetes Dalmata Ferenc emléktáblájánál. 1740-ben Heves vármegyében a Csörgő-patak völgyében került sor egy üveghutatelep megalapítására a pásztói apátság birtokán. dás. Rendkívül meghatározó a környezet impulzusa, mire van, mire lenne szükség. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ha beindítják az igényelt képzést egy adott szakmában, 2-3 év múlva létezik-e még az adott üzem. A munkaügyi központokkal helyi, megyei, regionális szinten egyaránt jó a kapcsolatuk, a spontán és gyorsan jelentkező gazdasági igényekre csak a felnőttképzés keretei között van lehetőség, az említett képzési idő miatt Az intézmény nyitott erre.- A szakma szeretete helyett ma inkább a kényszer a meghatározó - fogalmazott Buna István, a Fáy András tagintézmény gya- korlatioktatás-vezetője, hozzáfűzve: - A tradíciók eltűnése bizony azt eredményezte mára, hogy sokszor szinte odasodródnak a gyerekek egy-egy szakmához. Tanműhelyeinkben a gyakorlati oktatás megfelelő színvonalon folyik. A hegesztőknél csúcstechnika található, s a faipari műhelyben is a két legmodernebb gépen dolgozhatnak a tanulók. 265 év minden munkája, szenvedése és sikere ott van ezen az emléktáblán. Délután gyerekek és felnőttek próbálhatták ki magukat az íjászbemutatón, kóstolhatták a remekbe készült öreggulyást. Három órakor a színpadon a városvezetés nevében Sisáklmre polgármester és Molnár István önkormányzati képviselő üdvözölte a megjelenteket. A városvezető köszöntőjében örömmel tudatta a településrész lakosságával, hogy még augusztus folyamán elkezdődik Mátra- keresztes belterületi útjainak felújítása. Három órától a műsorrendnek megfelelően színes műsorszámokkal örvendeztették meg a szép számú közönséget a rendezőszervek és a támogatók. A változatos színpadi program keretéMint mondta, a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyében mindig is volt fáyis diák. A legutóbbi tanévben Tóth Balázs Sándor hegesztőtanuló országos nyolcadik helyezést ért el a megmérettetésen, Ispán János, Buna István és Utassyné Kiss Gabriella tanítványaként. A szakmai versenyek mellett hagyománya van más jellegű vetélkedéseknek is. Több évre tekint vissza és rendkívül tartalmas az intézet nemzetközi kapcsolatokat működtető tevékenysége is, Bocsok Józsefhének, a bátonyterenyei intézményegység vezetőjének köszönhetően.- Nyitottak vagyunk, s várjuk a jelentkezőket a következő tanévben is. Az OKJ szerinti szakképzésben, akik elvégezték a 8. évfolyamot és betöltötték 16. életévüket részt vehetnek hegesztő-, szerkezetlakatos- és népikézmű- ves-képzéseken, a 10. évfolyam után pedig szabó- és fodrászszakmában kezdhetik meg tanulmányaikat - fogalmazott az igazgató, hozzátéve: - Érettségivel rendelkezők bútoripari, természet- és környezetvédelmi technikus, biztonságszervező- és kozmetikusszakmában szerezhetnek képzettséget. Szakiskolai osztályaink a gépészet, a faipar és a könnyűipar területén indulnak. A következő tanévben is lehet jelentkezni a belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzésre. ben felléptek a Héhalomból érkezett Rózsafa néptánccsoport fiataljai, a pásztói és salgótarjáni tagságú Def Jam Dance School hip- hoposai és Nazra hastáncos hölgyei. Emlékezetes marad, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy műsorban volt színpadon Pásztó mindhárom népdalköre: a helyi Mátragyöngye, a pásztói Rozmaring és a 2008-ban alakult hasznosi Kökényvirág. A helyi együttesek után a Team 4 Music ABBA-slágereket és musicalrészleteket adott elő, majd a mátrakeresztesi Bognár Barbara- aki egyébként már évek óta vállalja Molcsán Rékával együtt a falunapi műsorvezetést - népszerű dalokat adott elő a Groovehouse megérkezéséig. Az estet - hagyományos módon- falunapi tánc zárta. Alapítójukra is emlékeztek Nyolcszáz éves rend a 675 éves városban Szenográdi Ferenc Szécsény. A ferences kolostorban látható a „Nyolcszáz éves ferences rend a 675 éves városban” című kiállítás, amelyet Varga Kapisztrán, a ferences rend szécsényi házfőnöke lelkes, hozzáértő szakmai munkáját dicséri. A gondosan szerkesztett kiállítás áttekintést ad arról, hogy az 1332-ben alapított kolostor hogyan kapcsolódik a ferences rend hazai és európai történetéhez, a ferencesek milyen hatással voltak a szécsényiekre. Hogy az olvasót a lehető leghitelesebben tudjam tájékoztatni a kiállításról, annak a XXI. század emberéhez szóló üzenetéről, tárlatvezetésre Varga Kapisztránt kértem meg. A dokumentumok, tárgyak, fényképek elsősorban a rendház középkori emlékeit mutatják be kronológiai sorrendben. A kiállítás a kolostor kapcsán először a XIV. század hazai rendtörténetéről ad rövid áttekintést, hiszen ez az időszak a magyar ferencesség egyik virágkora. Ismert a magyar ferencesek tudományos (stúdió generale) léte, külföldön tanuló magyar ferencesek, irodalmi (krónikák), lelkipásztori és misz- sziós tevékenysége (a kun, a tatár, a bos- nyák és bolgár misszió), megragadható az a szellemi-lelki hatás, amelyet az országra gyakoroltak. E században az országban 43-ról 50-re emelkedett a ferences kolostorok száma. Gerhardus Odomis, a ferences rend miniszter generálisa 1339-ben Visegrádon Károly Róbert királlyal tárgyalt a boszniai misszió megindításáról, 1379-ben pedig a rend Esztergomban tartotta nagykáptalanját. A továbbiakban az alapító Szécsényi Tamás életútja mellett áttekintést láthatunk azokról a szécsényivel egykoron alapított rendházakról és jelentősebb építőműhelyekről, amelyek kapcsolatban állhatták, vagy befolyást gyakorolhattak az itteni kolostor építésére. A lőcsei ferences templom, a mai soproni bencés templom, amely II. József uralkodása idejéig ferences templom volt, az óbudai klarisszakolostor, amelynek napjainkban csak felfalazott része látható, vagy a marosvásárhelyi templom. Ezek után a templom és a kolostor építészetileg jelentős, középkori részeit láthatjuk olyan fényképek segítségével, amely a rejtett szépségeket mutatja be, például zárókövek, gyámkövek, ablakok képei. Amikor ezeket együtt látjuk, akkor lepődünk meg igazán. Hiszen vannak itt kiemelve részletek, legreprezentatívabb helyiségek - a mai sekrestye, egykori káptalanterem - középoszlopának oszlopfejezetéről és csillagboltozatának záróköveiről és gyámköveiről, az emeleti gótikus terem faragványairól, a szentély ülőfülkéjéről, hatalmas ablakairól, de a pince gótikus ajtajáról is. Ha fényképen is, de láthatók a templom padlástermében még meglévő freskómaradványok, sokféle középkori kályhacsempe-maradék. Legérdekesebbek mégis talán az idők során előkerült középkori kőfaragványok, amelyek segítségével némiképpen elképzelhető az a finom, míves gazdagság, amellyel a templomot díszítették egykori alkotói. Természetesen nem csak építészeti megközelítést ad a kiállítás a szécsényi szerzetesi életről. Láthatjuk annak a levélnek a fényképét, amelyet Szécsényi László írt 1454-ben Kapisztrán Szent Jánoshoz. A levélben Szécsényi László panaszkodik, hogy Kapisztrán Szent János mindenkinek saját kezűleg írt levelet, neki a titkárával íratta meg. Ott van a kiállításon az a bulla is, amellyel II. Pál pápa 1466-ban elrendelte, hogy a kolostort obszerváns ferencesek vegyék át. A kiállított könyvek közül érdemes megemlíteni az 1479-ben kiadott latin nyelvkönyvet, amit bejegyzése szerint 1531-ben adott a szécsényi plébános a szécsényi ferences templomnak. E bejegyzés alapján feltehető, hogy már akkor a város ifjúsága által látogatható iskolát tartottak fenn a ferencesek. Megerősíti ezt a feltevést, hogy Forgách Zsigmond felesége, Pálffy Kata 1626- ban iskolaépületet adományozott a kolostornak. Az épületet 1927-ben bontották le, amikor a templom mellett felépült a római katolikus fiúiskola. A kiállított könyvek között szerepel Cicero leveleit tartalmazó humanista kódex is, valamint a XV. századi herbárium, amelyből következtethetünk arra, hogy a ferencesek gyógynövényekkel, gyógyítással is foglalkoztak. A kiállítás késő őszig vasárnap és hétfő kivételével idegenvezetővel tekinthető meg óránként induló csoportokban.
