Nógrád Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 177-200. szám)

2009-08-26 / 196. szám

2009. AUGUSZTUS 26., SZERDA 5 GAZDASÁG Saját erőre támaszkodnak számos kft. Menekülés előre - A cipőgyártó gépberuházása Teljes gőzzel folyik a munka a Szamos üzemében. A piacon sok a bizonytalanság, de hamarosan megkezdik a jövő tavaszi-nyári kollekció gyártását Már megveheti a település a bajba jutott adós lakását Az önkormányzatok múlt pén­tektől már élhetnek elővásárlá­si jogukkal, így megvehetik azoktól az adósoktól a lakásu­kat, akik nem tudják fizetni hi­telüket - közölte tegnap a kor­mányszóvivő. Szollár Domokos emlékeztetett, augusztus 21-én lépett hatályba a lakáshitelesek megsegítését célzó, az önkor­mányzatok számára elővásárlá­si jogot biztosító törvény érin­tett rendelkezése. Ez a rendel­kezés elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak, hogy a területükön kényszerárverezés­re kerülő ingatlanokat megvá­sárolják, és azokat korábbi tu­lajdonosainak bérbe adják. Le­hetőség nyílik arra is, hogy azok is eladhassák lakásaikat az ille­tékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehaj­tási eljárás. A törvényt az Országgyűlés jú­nius 15-én fogadta el, amely a jú­nius 22-i Magyar Közlönyben je­lent meg. Innen számítva a 60. napon lépett életbe, ennyi idő alatt az önkormányzatoknak is lehetőségük volt felkészülni a változásokra. Szollár Domokos felidézte: az önkormányzatok számára a kor­mány kiterjesztette a mintegy 60 milliárd forintos Sikeres Ma­gyarországért Bérlakás Hitel- program lehetőségeit, hogy lehe­tőségük legyen kedvezményes, önrész nélküli hitelt felvenni az elárverezésre kerülő lakások elővásárlásához és bérlakássá tételéhez. ■ Mit tettek eddig? A KORMÁNY eddig féltucat in­tézkedést hozott a lakáshite­lesek védelmében. A gazda­sági válság miatt munkanél­külivé vált, vagy fizetési ne­hézségekkel küzdő, de mun­kával rendelkezők átmeneti kölcsönért folyamodhatnak hitelintézetüknél A kétéves lefutású áthidaló kölcsön meghatározott részére az ál­lam garanciát vállal. Még augusztus 1-jén lépett ha­tályba a hitelintézetekre vo­natkozó törvény kormány ál­tal Javasolt módosítása, amely korlátozza az egyolda­lú szerződésmódosítást, a hi­telek egyoldalú drágítását. Nemhogy inflációkövetést nem tudott érvényesíteni áraiban a Szamos Kft., hanem sok esetben a gyá­ri árat is csökkentenie kellett, hogy megtarthas­sa rendelésállományát. Demeter Kálmán Fáziskéséssel ugyan, de már a ci­pőipar is érzi a recessziót - mondta lapunknak a tavaly né­met megrendelésre 900 ezer pár cipőt gyártott csengeri Szamos Kft. fő tulajdonosa és vezetője, Juhász János. A rövidesen leszál­lítandó őszi-téli kollekció ugyan­is a tervezett 400 ezer helyett 340 ezer pár lett a Josef Seibel (JS) cég számára, és ez a kiesés a szokásos nyári egyhetes leállás helyett 2,5-3 heti termelésszü­netre kényszerítette a céget. Miután a tavaszi-nyári rende­lésállomány mindig nagyobb szokott lenni, Juhász János azt reméli, hogy az idei gyártási mennyiség nem lesz kevesebb 800 ezer párnál, ami persze je­lentősen csökkenti az alacsony árréssel dolgozó cég nyereségét. Az inflációkövetést sem tudták érvényesíteni áraikban, és még sok esetben a gyári árat is csök­kenteniük kellett a rendelésállo­mány megtartásáért. Ám ennek ellenére - a Josef Seibellel közösen - rövidesen korszerű gépeket telepítenek a cipőfelsőrész-gyártó üzembe 200 millió forintért. Erre az ered­ménytartalékból van pénz, és az alapanyag-beszerzésre is rend­szeresen félrerak a cég. Ha hitel­re kellene beszerezni az alap­anyagokat, a kamat miatt elúsz­na a nyereség jó része - mondta Juhász János. A kérdésre, nem volt-e elha­markodott lépés, hogy tavasszal negyven fővel, 540-re emelték a Szamos Cipőipari és Kereskedel­mi Kft. alkalmazottainak számát, a cégtulajdonos nemmel vála­szolt. Mint mondta, muszáj előre­menekülnie, és ezt szolgálja az említett gépberuházás is. Noha a jelenleg mintegy 20 ezer forintba kerülő JS-cipőket csak 2002 óta forgalmazzák ha­zánkban, a Szamos Kft. 1991-től folyamatosan a német cég beszál­lítója. A kezdeti 400 pár felső­résszel szemben az elmúlt há­rom évben ötezer pár cipőt gyár­tottak naponta, mégpedig úgy, hogy a talpat a felső résszel kéz­zel varratják össze. Ezt a munkát jórészt börtönlakókkal végezte­tik, de sok bedolgozójuk van Csengeren és környékén is. Az idén már csupán négyezer pár a napi termelési átlag, pedig csak 3500 fölött nem veszteséges a gyár működése. ■ Ha hitelt vettek volna fel, akkor a kamat elvin­né a nyereség jó részét. A jövő évi tervekkel még nem foglalkozik Juhász János, mond­ván, lehetetlen tervezni, hiszen nem lehet hosszabb távra előre látni a tb- és adójárulékszintet. A kereskedők meg nem mernek rendelni, mert fogalmuk sincs, milyen lesz a kereslet a jövőre. Márpedig rövidesen meg kell kezdeni a 2010 tavaszi-nyári kol­lekció gyártását. A nyugati és Szamos Kft.* Árbevétel 1300 1312 Üzemi eredmény-6,259 38,30 Adózott eredm. 129,011 116,14 Saját tőke 762,140 887,15 Hosszú lej. hit 0 0 * MILLIÓ FORINT. I ORBÁS- CÉGKÖZLÉS amerikai piacokon ugyanis, ahol a JS hagyományosan erős, 10-30 százalékos forgalomesés követ­kezett be az idén. Éppen egy éve avatták fel a Szamos Kft. új raktárcsarnokát, amelyet a 2007 karácsonyán le­égett helyett építettek. A tűzben a kiszállításra váró negyedmillió pár cipő mellett megsemmisült a gyártási alapanyag egy része is. Azonnal újra megrendelték az alapanyagokat, így - ha némi csúszással is, de - le tudták szál­lítani a megrendelt mennyiséget A Szamos a szintén a román határ közelében lévő Csengeren működő Josef Seibel Kft-vel dol­gozik együtt. Ez utóbbi tervezi meg és gyártatja le a Szamossal a hazánkban is forgalmazott Josef Seibel-cipőket. Tulajdono­sa, Carl August Seibel végig azon volt, hogy - saját erőből, a bizto­sítási díjból és pályázati források­ból - újjáépítsék az üzemet, és a termelés itt maradjon Magyaror­szágon. így 450 millió forintból 3700 négyzetméteres raktárcsar­nokot építettek a gyárban. 2007-ben saját gyerekcipő csa­láddal léptek piacra. A 18-40-es méretben gyártott Szamos Kö- lyökcipőkből tavaly 15 ezer, idén pedig 30 ezer párat adtak el. nm A kispatikák félelme a tárca szerint alaptalan ha A Jövő Évi költségvetés­ben a kisforgalmú gyógy­szergyárak működési támo­gatását elvonják, 500-700 patika kerülhet működéskép­telen helyzetbe - mondta a Magyar Gyógyszerész Kama­ra elnöke, Horváth Tamás. A szaktárca nem tart ettől, sőt, azt mondta, újabb pati­kák alakulhatnak, a gyógy­szerkassza nem lesz több, de kevesebb sem jövőre. BKV: kölcsönt, vagy jön a csőd LAPINFORMÁCIÓ SZERINT újabb 30 milliárd forintot kaphat a BKV az idei év túl­éléséhez. A kölcsönt a Ma­gyar Fejlesztési Bank, vagy ha az nem vállalkozik erre, akkor kereskedelmi bankok adhatják állami garanciá­val. A közlekedési vállalat 80 milliárd forint adósságot görget maga előtt. A Fővá­rosi Önkormányzat már nem adhat garanciát a hi­telhez, 160 milliárdos adós­sága miatt. Amiben Kókáék támogatják Bajnait A TAKARÉKOS KÖLTSÉGVETÉST és a 3,8 százalékos hiánycélt támogatjuk, közölte Kóka Já­nos, az SZDSZ frakcióveze­tője a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel foly­tatott tárgyalás után. Ugyan­akkor a részletek ismerete híján nem nyilatkozott az önkormányzatoktól elvonni tervezett 120 milliárd forint­ról. Arra kérték a kormányt, az adócsökkentés kapjon el­sőbbséget a 2010-es büdzsé tervezésénél. Kóka: csökkenjenek az adók! Pannon Szolgáltatást vásárolnak 120 milliárd Molnár: az önkormányzatok nem pazarolnak „Az állam nem támogatja az ön- kormányzatokat, hanem szol­gáltatásokat vásárol tőlük az adófizetők pénzéből” - hangoz­tatta tegnap a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) el­nöke. Molnár Gyula a jövő hétre egyez­tető fórumra hívott több önkormányza­ti vezetőt és szak­politikust, hogy alternatív meg­oldást dolgozzanak ki a kor­mány jövőre tervezett 120 mil­liárd forintos elvonása helyett. A szocialista politikus szerint rossz felfogás leegyszerűsítve támogatásról beszélni, és aki úgy gondolkozik, hogy az ön­kormányzatok pazarolnak, azok hibás következtetéseket vonnak le. 1 Újbuda polgármestereként fel­hívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak a követke­ző években egyér­telműen csökkenő adóbevételekkel kell számolniuk például az iparűzési adóbevétel várható visszaesése miatt. Az áfaterhe­lés július 1-jei növekedése miatt „ha nem csinálnak semmit” az önkormányzatok, akkor is „ab­szolút értéken” csökken a sza­badon felhasználható forrásuk. A TÖOSZ forráscsökkenést csak akkor támogat, ha az valódi fel­adat- és hatáskörcsökkentéssel is együtt járna. Bajnai Gordon miniszterelnök korábbi egyeztetésein az MSZP- frakcióval még kőbe vésett szám­ként hangoztatta az önkormány­zatoktól való 120 milliárd forin­tos elvonást is. A valutaalapnak küldött szándéknyilatkozat kor­mányvállalásként rögzíti az ön- kormányzati és a közösségi köz­lekedés forráselvonását. A kor­mány vállalta, hogy csökkenti a helyi önkormányzatok feladatait és ösztönzi a hatékonyság javítá­sát, így lenne elérhető 2010-ben a legalább 120 milliárdos megta­karítás. Később azonban már csak a 3,8 százalékos hiánycél­hoz ragaszkodtak a felek. ■ É. S. ■ Egyeztetés a jövő héten: van más út az elvo­nás helyett? Újabb ÚrhataiOfH? Sikeresen felbocsátotta első űrrakétáját Dél-Korea kedden a narói űrbázisáról. A rakéta első fokozata orosz, a második fokozata koreai gyártmány. A rakéta néhány perccel később pályára állított egy mű­holdat. Ezzel Dél-Korea lett a világ tizedik országa, amely képes saját hordozóeszközzel műholdat felbocsátani a világűrbe. Dél-Korea 2025-ig szondát küld a Holdra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom