Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-04 / 153. szám

2009. JULIUS 4., SZOMBAT GAZDASÁG 5 Ha lejár a kefir szavatossága, megvehetem? friss Olvasónk gyakran találkozik az élelmiszer­áruházban olyan termé­kekkel, amelyeknek más­nap lejár a szavatossá­guk. Megvásárlásuk még­is csábító, hiszen leérté­kelték őket. ÉLELMISZER VÁSÁRLÁSAKOR nem tanácsos hipp-hopp mindent beledobálni a ko­sárba, ami akciós. Tüzetesen meg kell nézni az időpontot, amíg az élelmiszer megőrzi a minőségét. Főként most, a nyári melegben. A lejárati időnek jól láthatóan rajta kell lennie a csomagoláson - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Felügyelőségé­nek osztályvezetője. tehát figyelni kell rá, hogy nem pont a vásárlás napján jár-e le a szavatosság. Szá­mos üzlet ugyanis azokat va­lóban akcióban árusítja. Cél­juk, hogy ezek az élelmisze­rek is elfogyjanak, ne ma­radjanak az üzlet nyakán. Ennek a fogásnak csak ak­kor szabad engedni, ha az ember biztos benne, hogy az árut még aznap felhasználja, elfogyasztja. Mert hiába ol­csó valami, ha az egészség megsínyli, ráadásul drága mulatság lehet az olcsónak vélt vásárlásból. (Lebetege- dés, kiesés a munkából, ke­vesebb jövedelem.) ha nem látható jól a lejárat napja, reklamálni kell. Elő­fordul persze, hogy valami később is jó, mint amit a raj­ta szereplő dátum mutat. Ol­vasónknak egy kereskedő például azt mondta, ne dobja ki a „lejárt” fűszereket, mert azoknak kutya bajuk. Ebben is van igazság. A lejárati idő arra vonatkozik, meddig hozható a termék kereske­delmi forgalomba. A fűsze­rek például valóban eláll­nak. A gyorsan romlandó tejtermékekkel, húsáruval azonban más a helyzet. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó­védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A pénzszórás zsákutca oszkó Péter Jövőre havi tízezer forinttal több marad az erszényben Oszkó Péter: nincs más reális lehetőség a válságból való kilábalásra Alkalmazkodni hatéko­nyabb eszköz a válságból kivezető úton, mint az adósságot vég nélkül hal­mozó „pénzszórás”. Ez utóbbi rendre zsákutcába vezetett mifelénk, ezért sem célszerű ezt a hagyo­mányt folytatni, vallja Oszkó Péter. Világgazdaság online interjú A középvezetők adóterhein vál­toztat radikálisan az adócsomag a jövő évtől, nagyjából az átlag­bértől mintegy havi 500 ezer fo­rintig. Az adóterhelés jellem­zően havi 10 ezer, vagy annál több forinttal is csökken. Ez az átlagbérnél az adóterhelést mintegy 9 százalékkal mérsékli - derül ki Oszkó Péter Világgaz­daságnak adott online interjújá­ból, ahol a pénzügyminiszter az olvasók kérdéseire válaszolt. ■ A jövedelemadó csökkentése fedezet lehet a vagyonadózásra. Nem sok ember érint. A miniszter az interjúban ki­fejti, a vagyonadó bevezetése nem jár pluszköltséggel, mert az adó­hatóság már most is egyedi for­galmi érték megállapítására al­kalmas rendszert működtet ille­tékkiszabások elvégzésekor. Azt, hogy a jövedelmüket tisztessége­sen leadózókat a vagyonadó ne terhelje többletadóval, általános jövedelemadó-csökkentéssel sze- retnék biztosítani. „Ez 2010-ben - megtörténik a középosztály szá­mára. Az alsó szja-kulcs határá- | nak 5 millió forintra emelésével, 1 2011-ben pedig 15 milliós alsó sávhatár már a magasabb jöve­delműeknek is ugyanazt a hatást biztosítja. Ezen túl tehát nincs már szükség arra, hogy a vagyon­adót lényegében még egyszer le- vonhatóvá tegyük” - érvelt az el­fogadott jogszabály mellett. A válságkezelés helyes útjáról szólva Oszkó leszögezte: egyrészt miután mi már a válság előtt jó előre kiköltekeztük magunkat, nincs lehetőségünk arra, hogy to­vább növeljük az adósságunkat. És bár nemzetközi szinten is vi­ták folynak a válságkezelés he­lyes módjáról, ám egyre terjed az a vélemény, hogy a válság után valójában azok az országok lesz­nek erős pozícióban, akik a vál­ság okozta nehézségeket nem pénzszórással, hanem alkalmaz­kodással igyekeznek leküzdeni. A biztosítások adókedvezmé­nyéről szólva a miniszter elmond­ta: fontolóra vették olyan új fajta kedvezményrendszer bevezeté­sét januártól, ami valóban a hosz- szú távú megtakarításokat ösz­tönzi, és olyan konstrukciókat ré­szesít előnyben, amelyek kellően hosszú futamidővel rendelkez­nek. Részleteket őszre ígért. Az ingatlanadó valójában csak néhány százezer embert érint. „Ezek jelentősebb része adóköte­les jövedelemmel rendelkezik. Az adóterhelés jövőre csökkenhet, így több marad náluk, amiből tudnak fizetni. Az inaktívak pe­dig mentességet vagy felfüggesz­tést kaphatnak a vagyonadó alól. így a vagyonadó ténylegesen csak a felső réteget fogja terhelni” - nyilatkozott Oszkó Péter. A vagyonadó kiszabása aktuá­lis forgalmi értéken történik, és „aki a lakása után hiteltartozást törleszt, és azt feltételezhetően adóköteles jövedelméből teszi, Névjegy oszkó Péter 1973-ban szü­letett. Pályáját jogászként a KPMG könyvvizsgáló és ta­nácsadó cégnél kezdte, dol­gozott a Freshfields Bruck- haus Deringer nemzetközi ügyvédi csoport hazai irodá­jánál. 2004-től a Deloitte munkatársa, 2007-től elnök­vezérigazgatója. A 2008-ban alakult, majd 2009-ben meg­szűnt Reformszövetség adó- és járulékrendszer reformját kidolgozó munkacsoport ve­zetője volt. A 2009. április 20ón alakult Bajnai-kor- mány pénzügyminisztere. ha csak az adóköteles jövedelme nem éri el a havi 1,5 millió forin­tot, akkor a jövedelemadóban csökkenő adóterhelésre számít­hat jövőre. Egy átlagjövedelem esetén a jövedelemadó-csökke­nés több mint a duplája a 30 mil­lió forintos lakóingatlanra eső vagyonadónál”. Az ingatlanadó tervezése már 1998-ban elkez­dődött, vagyis az idei elfogadás nem tekinthető a munka elkap- kodásának. A törvény mellékletében sze­replő számítási módszer csak ar­ra ad tájékoztatást, hogy be kell-e vallani a lakóingatlan for­galmi értékét. Ha egy lakást 20 millió forintért sem lehet elad­ni, akkor arra nem kell vagyon­adót fizetni - válaszolt egy kér­désre Oszkó Péter. A nagy értékű gépjárművekre eső adóterhek behajtásának ha­tékonyabbá tétele is a terveink között szerepel - tette hozzá a pénzügyminiszter. A feketegazdaság szereplőivel „könyörtelen harcot” folytat a kor­mány, de a 13. havi nyugdíj elvé­telére szükség volt, mert felborult az aktív-inaktív rétegek közti egyensúly, így óriási lyukak ke­letkeztek a költségvetésben. A legelesettebbeken a kedvez­ményes áfakulcsok segítenek, de olyan illúziót nem szeretne sen­kiben kelteni, hogy a válság hatá­saitól mentesítem tudnának bár­kit is, a program egészének való­jában az a célja, hogy ezeket a ha­tásokat enyhítse, és lehetőséget adjon a jövőbeni kilábalásra. A teljes interjú szövege megta­lálható: www.vgiuy'oszko. Bajnai villámgyors költségvetéssel számol szeptember elején nyújtjuk be a költségvetést, amelyet a szokásos december vége helyett” már novemberben elfogadhatna a T. Ház - je­lentette ki Bajnai Gordon az Amerikai Kereskedelmi Ka­mara fórumán. A kormány­fő kifejtette: ez nagyban nö­velné a Magyarország iránti befektetői bizalmat és a ki­számíthatóságot. Nem lesz választási költségvetésünk - erősítette meg. Újra termelnek az öblösüveggyárban újra van gáz, és folytatódik a termelés a salgótarjáni öb­lösüveggyárban - közölte Istvanovszki Kálmán gazda­sági igazgató. Az R-Glass Hungary Kft. néven működő üzemben szerdán állították le a termelést, mert aznap már nem szállított gázt a cégnek az Emfesz Kft. A visszakapcsolásról nem közöltek részleteket. Leválthatják a BKV vezérét ismét vezetőváltás történ­het a BKV élén, mivel Ko­csis István vezérigazgató­ban megrendült a városve­zetés jelentős részének bi­zalma - tudta meg az MTI. Hagyó Miklós (MSZP) fő­polgármester-helyettes tájé­koztatta a bizalomvesztés­ről Kocsist, akit tavaly augusztus végén választot­tak meg öt évre. Luxusautó­botrány, offshore cégekkel kötött tanácsadói szerződé­sek miatti magyarázkodás szerepe, elmaradt reform szerepel az okok között. Kocsis már nem sikermenedzser? Célegyenesben a Nabucco A cégbíróság időben jelezte ankara A török fővárosban írják alá a Az Országgyűlés Nabucco-bizott- sága üdvözli, hogy több mint egy­éves előkészítő munka eredmé­nyeképpen az érintett országok között létrejött a szövegszerű megállapodás a Nabuccóról - ír­ja Kóka János közleményében. Az államközi megállapodások aláírá­sa július 13-án, Ankarában törté­nik meg. Ezzel a lépéssel a gázve­zeték a megvalósítás célegyene­sébe kerül - véli a Nabucco- bizottság elnöke. A Nabucco útjából az anka­rai megállapodással a legfonto­sabb politikai és jogi akadályok elhárultak, az érintett országok egységes fellépése világos üze­netet küld a forrásországok számára is - írja Kóka János. Az Ankarába utazó magyar de­legációt Bajnai Gordon minisz­terelnök vezeti, és tagja lesz Kóka János is. „Az orosz gázmonopólium a 20 éve leomlott vasfüggöny utol­só darabja. Szimbolikus jelentő­sége van, hogy a vasfüggöny le­bontásának 20. évfordulójához kapcsolódva indíthatjuk útjára Európa legfontosabb energia- és biztonságpolitikai projektjét. Az építkezést miha­marabb meg kell in­dítani, hogy mire Euró­pa válságból újra növe­kedésbe kapcsol, már ne az energiabiztonság le­gyen a szűk keresztmet­szet” - hangsúlyozta Kóka. Kóka: szűnőben az egyoldalú energia­cégtemető Az eljáró Egy követeléskezeléssel foglal­kozó cég olyan vállalkozói kör­re bukkant munkája során, amely cégeltüntetésekre szako­sodott. Egy iregszemcsei férfi 485 cégben tulajdonos, és eb­ből 237 céget egy lakcímre je­gyeztetett be, közöltük pénteki lapunkban. Az iregszemcsei ügy az adóhi­vatal előtt is ismert, már a múlt év végén a látókörükbe került. Mar­ton Ferenc, az APEH Dél-dunán­túli Regionális Igazgatóságának szóvivője kérdésünkre elmond­ta, a hatóság adócsalás miatt a VPOP-nál, gazdasági adatszolgál­tatási kötelezettség elmulasztása miatt pedig a rendőrségen tett fel­jelentést. Az eddig feljelentett vál­ügyvéd ugyanaz a személy volt lalkozásoknak 392 millió forint köztartozásuk van, a cégek törlé­sét is kezdeményezték. Csullag lózsefné, a Tolna Me­gyei Bíróság szóvivője az eset kapcsán közölte: a megyei cég­bíróság már koráb­ban észlelte, hogy nagy számban ér­keztek székhely-át­helyezési kérelmek Iregszemcsére és a szintén Tolna megyei Nagy- dorogra, valamint az is feltűnt, hogy az eljáró ügyvéd ugyanaz a személy, illetve a tulajdonosi kör szinte azonos. Miután a szóban forgó vállal­kozásokkal szemben több felszá­molási és cégtörvényességi eljá­rás is indult, csődbűntett és más bűncselekmények gyanúját je­lezték múlt év októberében az APEH, majd januárban az ügyészség felé. Emellett jogsza­bály-módosításra tettek javasla­tot az Országos Igaz­ságszolgáltatási Ta­nács hivatalvezető­je útján, aki azt to­vábbította a szaktár­cának közölte a szóvivő. A javaslat tartalmáról azt mondta: a többmilliós adó- és járuléktartozásokra tekintettel indokolt lenne elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezni a cégjegyzékbe, amellyel az eladó­sodott cégek adásvételét meg le­hetne gátolni. ■ M. I. ■ Az eladósodott cégek adásvé­telére tilalmat kéne bevezetni,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom