Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-31 / 176. szám
2009. JULIUS 31., PÉNTEK A BUX index 2009. július 30-án 17 2001 Változás-3^5% 17 000 16800 16600 16400 16 200 16000 15800 Előző napi záróérték: 16488 15.38, aJiewYoii-iP tőzsde nyitása j 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.07.30. fteawwy UJrtfihérfR) UátoraM MööóR Richter 37 500 5,48 1067 OTP 3850 4,76 18531 Mól 13780 3,60 1400 FHB 764 3,24 68 Fotex 382 2,96 17 Égte 18290 2,75 182 Synergon 733 2,51 10 VESZTESEK FORRÁS: BÉT M«MM VtM^iMíA KEG 864-3,13 17 Pannergy 834-1,30 9 Rába 647-0,46 2 A BUX index az elmúlt napokban 15800 píírt/*' 07.22 07.23 07.24 07.27 07.28 07.29 ' 113,1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna? 07.30.) EUROBÚZA 2009. augusztus 29100 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 25 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31000 TAKARMÁNYÁRRA 2009. auguszus 23 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 55 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 30-án. /FI $/Ft CHF/Ft i f i 268,18 190,78 175,35-1,62 Ft +0,10 Ft-1,78 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.30.) Allianz Bank 262,81 276,29 Budapest Bank 261,45 277,63 CIB Bank 258,73 280,29 Citibank 258,40 279,94 Erste Bank 261,86 276,94 K&H Bank 261,86 276,94 MKB Bank 262,76 276,24 OTP Bank 261,20 274,60 Raiffeisen Bank 262,76 274,58 Már a sör sem csúszik jól visszaesés Évi 70 liter alá csökkenhet az egy főre eső fogyasztás ASZ: nálunk a ppp-rendszer sem működik a beruházásoknál A söröspultokon is mutatkozik a válság: az idén már az uniós átlag alá csökkenhet a magyar átlagfogyasztás. Németh Márk Két év óta folyamatosan csökken a hazai fogyasztás, az idén pedig még a korábbinál is erősebb visszaesés várható - hangzott el tegnap a Magyar Sörgyártók Szövetsége által tartott háttérbeszélgetésen. Míg 2007-ben még fejenként 78 litert gurítottak le a torkukon a magyarok, az idén ez a szám a 70 literes uniós átlag alá, 67-68 literre mérséklődhet. Összehasonlításképpen: a nyolcvanas években még bőven száz liter felett volt a magyarok fejenkénti éves sörfogyasztása. „Már 2008-ban is 7 százalékkal csökkent a hazai piac, erre az idén még a válság is rátesz egy lapáttal, tíz százalék körüli további csökkenés sem kizárt” - mondta Sivó Imre, a szövetség elnöke. Ezt a mostani meleg nyári időjárás sem tudja megállítani. A lejtmenetben lévő hazai fogyasztás egyik oka, hogy itthon drága a sör a keresetekhez, illetve a környező országokhoz képest. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától 6,5 százalékkal nőtt a jövedéki adó mértéke, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható. „A másik ok egyértelműen a válság: egyrészt mivel a sör nem számít alapvető élelmiszernek, a vásárlók először az ilyen jellegű kiadásaikat mérséklik” - mondta lapunknak Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár Zrt. trade marketingmenedzsere. „Ennek megfelelően már nem csupán a vendéglátóhelyeken, hanem a kiskereskedelemben is csökkennek az eladások” - pontosított Agócs Mónika, a Dreher Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A válság miatt szorosabbra húzott vásárlói nadrágszíjak miatt legfőképpen a középkategóriás termékek forgalma csökkent (Arany Ászok, Soproni, Borsodi), mivel egyre inkább az olcsóbb, alsó kategóriás sörök felé tolódik a kereslet. Agócs Mónika érdekességként megemlítette, hogy a legfelsőbb, szuper prémium kategória eladásai tavasszal még tartották magukat - valószínűleg Tavaly csak a legdrágább forris: Magyar Sőrgyá.'tók jti kategóriában nem csökkent a forgalom. Ezt azzal magyarázzák, hogy ezek fogyasztói nem érzékenyek az árváltozásra 3629 Sorértékesites (termékcsoportok szerint, Magyarországon, ezer hektoliter) 1543 ■ - . 1128 H 786 727 573 458 662 6 Sum prémium kategória 9azdaságos Ä azért, mert kevésbé árérzékeny réteg vásárolja az ilyen típusú italokat - azonban már itt is elindult a csökkenés. „Szintén szémbetű- nő, hogy míg az üveges sörök fogyasztása csökken, addig a dobozos sörök forgalma az elmúlt időszakban tíz százalékkal nőtt, így a részesedésük a teljes piacon már meghaladja az ötven százalékot” - mondta Kiss Éva, a Heineken Hungária Zrt. kommunikációs menedzsere. Agócs Mónika elmondta, hogy a romló adatokra, mint a válság következményeire, számítottak a Drehernél, és ennek megfelelően igazították promóciós stratégiájukat is. „Nemcsak országos, hanem helyi szintű, a boltokkal, vendéglátóhelyekkel közösen kialakított, személyre szabott promóciókat indítunk, amelyekkel a partnereink forgalmát is igyekszünk fellendíteni” - mondta. Szintén a hatékonyabb promócióra és célzottabb reklámokra helyezik a hangsúlyt a Borsodinál. „Célunk, hogy minél jobban megszólítsuk az egyes termékeink vásárlói közönségét, emellett pedig még nagyobb hangsúlyt fektetünk a termékinnovációra, valamint a partnereinknek nyújtott szolgáltatások (például a vendéglátóhelyeken a sörcsapok karbantartása, szervize) fejlesztésére” - mondta Csóka Sándor. Más termékdíj-szabályozást szeretnének a sörösdobozgyártók nem értenek egyet a magyar sörgyártók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelenlegi szándékával, amely kizárólag a termékcsomagolások gyártóim terhelné a termékdíj megfizetését. Ezzel Sivó Imre szerint a gyártókm túl nagy teher hárulna, míg a kereskedőknek megszűnne az érdekük a környezetvédelmi szempontok teljesítésére. a szövetség javaslatában kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméterfeletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtörvény hatálya alá, mert ezekben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így 3 milliárd forintos befizetésre számítanak. Nem érvényesült a ppp-konst- rukcióban épülő sportlétesítményeknél az az elv, hogy a magántőke megjelenésével fokozódik a verseny, és csökkennek az árak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Sport XXI. létesítményfejlesztési program keretében támogatott önkormányzati ppp-beruházáso- kat vizsgálva arra a megállapításra jutott, nem volt jellemző a verseny, mivel sem az önkormányzatok, sem a vállalkozók részéről nem mutatkozott különösebb beruházási hajlandóság. A ppp-konstrukcióban épülő tornatermek, tanuszodák és sportcsarnokok esetében a beruházások mérete és költségigénye nem vonzotta a befektetőket. Ugyancsak probléma volt, hogy az ilyen sportcélú beruházásoknál legalább 30 százalék önerőre volna szükség, ám ez a legtöbb esetben mindössze 10 százalék volt. Sokatmondó a tervezett és a megvalósult projektek aránya is: a tornaterem-építések esetében 145 önkormányzat lépett be a programba, ebből 127 visszalépett, így végül 18 beruházás valósulhatott meg. Tanuszoda létesítésére 66 önkormányzatjelentkezett, de 48 visz- szalépett, és csak 18 valósította meg a programot. A magántőke bevonásával épülő sportcsarnok- projekteknél 10 programba belépő önkormányzat közül 8 lépett vissza, a beruházást pedig mindössze kettő valósította meg. ■ Az önkormányzatok többsége visszalépett a programtól. Az elkészült létesítményeket az önkormányzatok sok esetben visszavették üzemeltetésre, holott a ppp-konstrukciók egyik lényeges eleme éppen az, hogy a magánszféra üzemelteti az elkészült intézményeket, az állam és az önkormányzatok pedig a szolgáltatási díjat fizetik. A ppp- beruházással elkészült uszodák esetében egyébként fele-fele arányban megfelelő, illetve rossz a kihasználtság, a tornatermeknél ez már lényegesen jobb. Mivel az építési, az üzemeltetési és a keresleti kockázat megosztá- sásának változása miatt sérültek az államháztartáson kívüli elszámolhatóság követelményei, az államháztartási hiány emelkedhet. ■ Közüzemi díj fizetése mobiltelefonnal A lopás okozza a legtöbb kárt boltok Milliárdos kiesés a nem megfelelő tárolás miatt is A Pannon, a T-Mobile és az FHB Kereskedelmi Bank együttműködésében működtetett Mobil- Fizetés szolgáltatás mostantól újabb kényelmes fizetési lehetőséget biztosít az ügyfeleknek: immár a Díjbeszedő Zrt. által kezelt közműszámlák kifizetésére is lehetőség nyílik. A díjmentes regisztrációt követően minden hónapban a fizetés esedékességekor az ügyfél a Díjbeszedő Zrt.-től egy közműszámla kiegyenlítésére vonatkozó MobilFizetési üzenetet kap a telefonjára. Az üzenet tartalmazza a Díjbeszedő Zrt nevét, a fizetendő összeget, az előfizető Díjbeszedőnél nyilvántartott ügyfél azonosítóját, az ügyfél által megadott, a számlához tartozó becenevet, valamint a MobilFizetés üzenet érvényességi idejét, ami egyben a fizetési határidőt is jelenti. A számla kiegyenlítése a MobilFizetésben megszokott módon az mSzámla kiválasztásával és a hozzá tartozó mKód megadásával történik. A MobilFizetés Beszedéssel bonyolított befizetések megjelennek a havi bankszámlakivonaton, így a befizetés ténye utólag is igazolható. A szolgáltatásra minden közmű esetén külön regisztráció szükséges, amit az ügyfél az FHB NetB@nkban, TeleBankban vagy az FHB bankfiókjaiban, illetve a Díjbeszedő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban tehet meg. ■ Cs. E. A kiskereskedők készletvesztesége akár az árbevétel 3 százalékát is meg is haladhatja derül ki a KPMG friss nemzetközi felméréséből, amelyben 47 jelentős kiskereskedő vett részt. A veszteség egy része a vevők és a munkatársak által elkövetett lopásra, más része a szállítás vagy a tárolás során keletkezett károkra vezethető vissza. A veszteség másik oka számolási vagy egyéb információs hibából ered. A kutatás rámutat, a veszteségek legalább egyharmada valójában a vállalat hibáinak tudható be, és a belső folyamatok átszervezésével elkerülhető lenne. Ezáltal jelentős összegeket takaríthatnának meg a vállalkozások. Az árbevétel 3 százaléka tűnik el A kereskedők a készletveszteségeket a KPMG felmérése szerint nem kezelik megfelelően, ennek egyik oka az lehet, hogy gyakran nem egyértelmű, ki a felelős a vállalatnál a felmerülő problémáért. „Nagy probléma az is, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezekre a veszteségekre úgy tekintenek, mint amelyek nem csökkenthetők. A kiskereskedők a hiányt gyakran elkerülhetetlen üzleti kiadásként kezelik. Ha jelentős és kézzelfogható a veszteség, miért ne tennénk meg mindent annak kezelésére?” - véli Mark Bownas, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének magyarországi vezetője. ■
