Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-28 / 173. szám

2009. JÚLIUS 28., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Szécsény középkori temetője Szécsény. A városban az épülő áruház helyén, amit a régészek korábban is feltételeztek, meg­találták Szécsény középkori te­metőjét. A területen, ahol most az áruház épül, a régészek pár héttel ezelőtt a területet kutat­ták, s negyven sírhelyet tártak fel. jelenleg, ZandlerKrisztián, a Kubinyi Ferenc Múzeum régé­szének irányításával az áruház leendő parkolója helyén végze­nek kutatásokat. A szakember arról tájékoztatta a Nógrád Me­gyei Hírlapot, hogy eddig 91 sírt tártak fel. A korábbi helyen, fő­leg gyermek-, a jelenleginél in­kább felnőttsírokra bukkantak. Valószínű, hogy elődeink a te­mető azon részén, ahol az áru­ház épülete áll, inkább gyerme­keket, attól délre, ahol a parkoló lesz, s a jelenlegi kutatómunkát végzik, a felnőtteket temették el. A sírok mindenütt kelet­nyugat irányú tájolásúak. Az előkerült csontokat a szakem­berek megvizsgálják, amelyből több mindenre tudnak majd kö­vetkeztetni. Felhívás a lakossághoz Július 16-án lejárt a működési engedélye a szécsényi hulladék- lerakó telepnek. Ezért azt az üze­meltetője, a Remondisz Kft. be­zárta, visszaadta az önkormány­zatnak. Petrás László, a Szé­csényi Városüzemeltetési Non­profit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ezek után a te­lepre a lakossági szemetet, hul­ladékot kivinni, ott lerakni nem szabad. A telepet őrzik. A kelet­kezett zöldhulladékot, a Szent- lélek-patak hídja mellett, a vár­kert felé vezető úton kihelyezett 35 köbméteres konténerben le­het elhelyezni. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy csak zöldhulladékot, építési és egyéb hulladékot tilos a tárolóba tenni. Jövőben az ilyen hulladé­kot a salgótarjáni telephelyre kell elvinni. A háztartási hulla­dék, ami nem fér be a lakosság­nál lévő kukákba, a kft.-nél vá­sárolt zsákokban ki lehet tenni a kukák mellé, s azt a heti sze­métszállítással elviszik. Polgárőr város Szécsény. A városban, legyen az bármilyen szabadtéri rendez­vény a polgárőrök ott segédkez­nek a terület biztosításában. Ez, az igen szerteágazó munkájuk­nak csak egy része. Rendszere­sen folytatnak járőrözést, őrköd­nek a város közbiztonságán. Vizi Zoltán, aki egy éve az egye­sület parancsnoka, elmondta, hogy a különböző társszervek­kel jó kapcsolatot alakítottak ki. Gyakran együtt járőröznek a rendőrökkel. Együttműködési megállapodásuk van az önkor­mányzattal, a cigány kisebbségi önkormányzattal. A polgárőrök az önként vállalt munkájukat térítésmentesen végzik. Többen, a Dudás házas­pár, Kovács Balázs, Kristyán Ist­ván, Priska József, Szőke Gábor és a többiek hosszú évek óta min­den különösebb ellenszolgáltatás nélkül teszik azt, amire vállalkoz­tak. Dolgoznak, őrködnek, vi­gyáznak a szécsényiek közbiz­tonságára. Mindezt miért teszi, minden ellenszolgáltatás nélkül? Mert ott él bennük a felelősség, az a tudat, hogy minden embernek valamit tenni kell, azért a közös­ségért, amelyhez tartozik. Ők ezt vállalták, ezt teljesítik. A polgárőrök némi önkor­mányzati támogatásból, pályáza­ti pénzből, az is előfordul, hogy a vállalkozóktól kapott támoga­tásból tartják fenn magukat. Me­ló Magdolna, a gazdabolt vezető­je 25 db láthatósági mellénnyel ajándékozta meg őket. A mellé­nyekre a „Polgárőrség” feliratot Baranyi Ferenc polgárőr parancs­nokhelyettes festette fel. Műkö­désükre a munkájukat segítő esz­közök, ruhák vásárlására három pályázatot is benyújtottak. Ez év során régi álmuk, vá­gyuk teljesült. Szabó Jenő dan­dártábornok, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság megyei fő­kapitánya, a megyei szövetség­nek egy személygépkocsit aján­dékozott. Vass Miklós, a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetség elnö­ke az autót a szécsényi polgárőr­egyesületnek adta át, amelyet Vizi Zoltán parancsnok vett át. A polgárőrség jó munkáját, a váro­si önkormányzattal kialakított hatékony kapcsolatát, a képvise­lő-testületnek a város vezetőinek a polgárőrök megbecsülését, ha­tékony támogatását fémjelzi, az az elismerés, amit az önkor­mányzat kapott. Az Országos Pol­gárőr Szövetség elnöksége a vá­ros és lakossága, biztonságát szolgáló polgárőrség támogatá­sát, a „Polgárőr város” kitüntető címet adományozta Szécsény- nek. Az erről szóló oklevelet dr. Túrós András, az Országos Pol­gárőr Szövetség elnöke, a polgár­őrök országos napján adta át, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsé­betnek, Szécsény polgármester­ének és Vizi Zoltánnak. A szécsényi polgárőrség pa­rancsnoka elmondta, várják so­raikba, azokat az állampolgáro­kat, akik elhivatottságot éreznek a polgárőrség iránt. RÓLUNK SZÓL SZENOGRÁDI if ii FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Az életet úgy érdemes élni, hogy az ember éljen. • Arra törekedj, hogy ne a be­osztásod, hanem az ember­séged miatt tiszteljenek. • Az élet olyan tudomány, amit mindenki művel, de kevesen értenek hozzá. • Légy kommunikatív! Min­dig egészséges önbizalom táplálja elhatározásaidat, cselekedeteidet. • Önmagadnak nem hazud­hatsz, magad elől nem rejt­heted el hibáidat, önértéke­lésed mindig őszinte le­gyen. • Minden cselekedeted, véle­ménynyilvánításod méltó legyen az emberi mivoltod­hoz. • A világ állandóan változik körülöttünk, neked is együtt kell változni vele. • A tudás kapuja mellett nincs kiskapu. •Az évek múlásával, nem múlhat el a tanulás, az is­meretszerzés iránti vágyad. • A tehetség kötelez, de ön­magában véve kevés, ha nem társul hozzá akarat­erő. • Akkor vagy fontos, ha azt mások is úgy érzik. • Ha hálát, elismerést vársz, azért, amit teszel, a legjobb, ha hozzá sem fogsz! István, a király Szécsény. Az elmúlt pár évben a balassagyarmati Rózsavölgyi művészeti iskola szécsényi tag- intézményének színjáték tan­szakosai, Garamvölgyi Andrea tanárnő növendékei négy musi­calt mutattak be, nagy sikerrel. Az előadásokon a diákok mellett volt színjátékosok, jó hangú, a színjátszás vénájával megáldott felnőttek is közreműködtek. Augusztus 20-án este felnőtt szereplőkkel a történelmi belvá­rosban, a múzeum előtt felállított szabadtéri színpadon bemutat­ják István, a király musicalt. A szereplők ezzel csatlakoz­nak a 675 éves város rendezvény- sorozatához. „Neki növekednie kell” Szécsény. Sokan tudják, hogy ez az év a ferences nagy család számára jubileumi év. A ferences rend alapításának 800. évfordulóját ünnepeljük. Ez az ünnep, elsősorban lelki megújulást kér tőlünk, hi­szen aminek örvendünk, azt még nagyobb oda­adással szeretnénk élni. Ebben a jubileumi évben azonban számunkra még egy másik ünnep is bele­íródott. 1995 augusztusa, vagyis a szécsényi letele­pedésünk óta, monostorunk az alapító sioni mo­nostor (Franciaország) alapítása. Ez év augusztusá­tól azonban a mi monostorunk is önálló szerzetesi ház lesz. Mit jelent ez, és mi ebben az öröm. és szá­munkra megrendítők. Természetesen nem azt je­lenti, amit ma sok család fájdalmasan él meg, ne­vezetesen, hogy fiatalabb tagjai senkivel és semmi­vel nem törődve önállósulnak, a maguk életét kez­dik élni, s nevezzük nevén a dolgot, elkallódnak. Pedig mi sem természetesebb, egy felnövekvő gyermek életében, mint a folyamatos önállósulás. Csak éppen ez kétféleképpen történhet: vagy a gyö­kerek megtagadásával, elutasításával, vagy pedig épp a gyökerek erejével és segítségével. Az önálló­sulás ez utóbbi formája nem eltávolodáshoz, ha­nem ellenkezőleg, még igazibb egymáshoz közele­déshez vezet. Amit tehát, közösségünk most meg­él, ehhez az alapvető emberi folyamathoz hasonlít­ható. Szécsény Ágacskája monostor bizonyos érte­lemben elszakad, önállósul az alapító Sión Ágacs­kája monostortól, de anélkül, hogy eltávolodna tő­le, persze az önállósulás a mindennapi emberi kap­csolatban is csak úgy tud egészségesen megvaló­sulni, ha mind a két fél (szülő, gyermek) akarja és engedi azt. Egy fiatal felnőtt hiába szeretne jogosan és egészségesen önállósulni, és elkezdeni a maga önálló életét, ha a szülői kötelék nem segítő lendü­letként, hanem bém'tó akadályként érvényesül mellette. Természetesen ez megfordítva is igaz. Amikor 1989 novemberében az első magyar leá­nyok beléptek a sioni klarissza monostorba, a fran­cia közösség elkötelezte magát, hogy amint a ma­gyar nővérek személyi és lelki érettsége lehetővé teszi, klarissza monostort alapít azon a földön, ahonnan a nővérek származnak. Ez történt 1995. augusztus 12-én. Most ennek az önzetlen szeretet­nek és bizalomnak a folytatását éljük - Szécsény Ágacskája önálló monostorrá lehet Öröm ez, mind­nyájuknak, hiszen az egészséges növekedés jele, kifejezője ugyanakkor megrendítő az a bizalom, az a szeretet, amely bennünket körül vesz, s engedni akarja ezt az önállósulást, ha lehet így mondái a gyermekből felnőtt lett, de olyan felnőtt, aki soha nem felejti, hogy milyen anya szülte a világra, gyö­kereit soha nem akarja megtagadni. Épp ezért kö­zösségeink szoros lelki kötelékben maradnak egy­mással ezután is. Olyan ez, mint az önálló életet kezdő fiatal, aki elszakadt, hogy új családot alapít­son férjével, feleségével, ugyan akkor minden addi­gi lelki szerető szál épségben, sértetlenül megma­rad. Azt gondolom tehát, hogy ezzel az esemény­nyel emberi kapcsolataink valami nagyon szép ol­dalát is megünnepeljük. Augusztus 2-án, vasárnap 17 órakor nagy szeretet­tel várjuk azokat, akik ebbe az ünneplésbe szeretné­nek bekapcsolódni. Monostorunk önállóvá válását ünnepi szentmise keretében dr. Beer Miklós megyés püspökünk hirdeti ki. Hiszem, hogy szálaink nagyon szorosak, mind­annyian Isten gyermekei vagyunk, akik ott növek­szünk, és ott engedünk másokat is növekedni, aho­vá az Úr elültetett bennünket, legyen az a család, le­gyen az a szerzetesi közösség. Minden testvéremre áldást és békességet kívánok. Angyalos Boldogasszonyról nevezett Ferenc-Mária nővér Közepes termés, alacsony ár Szécsény. Lassan befejeződik a nyár legnagyobb munkája, az aratás. Milyen volt az idei ter­més, milyen áron lehet értéke­síteni a búzát, érdeklődtünk a szécsényi gazdáknál. sümegi Ferenc véleménye szerint még időben érkezett a júniusi eső, ami öt mázsával megnövelte a hektáronkén­ti termésátlagot. Július 10-én kezdte meg az aratást, amit a kisebb esőzések néha megszakítottak. Július 26-án vég­zett a búza betakarításával. A termésát­laga erősen közepesnek mondható, hektáronként 35-40 mázsa. A búza mi­nősége is jó. Panaszkodott a felvásárlá­si árra, amely mázsánként 2800-3000 forint. Ez az ár még a termelési önkölt­séget sem fedezi. Abban reménykedik, hogy később többet fognak fizetni, így a termés jelentős részét raktározza. Egy részét viszont kénytelen eladni, mert a bérbetakarítást ki kell fizetnie. lőrincz János is végzett az aratás­sal. A termés mennyiségét, ami hektá­ronként 40 mázsa, elfogadhatónak tart­ja. A minőséggel sincs baja, búzáját a malom egyes és kettes, azaz kenyérga­bona minőségben vette át. Amivel vég­képp nincs megelégedve, az a búza ára. Mázsánként maximum 3000 forint, a tavalyi 4000-4500 forinttal szemben. Ahogy elmondta, a termés átvételi ára drasztikusan csökkent, viszont az elő­állítási költség, a műtrágya, növényvé­dő szerek, üzemanyag ára emelkedett. A problémák között említette, hogy az átvett búzáért a fizetési határidő 60 nap. Ez azt jelenti, hogy valamikor szeptem­ber vége felé jut hozzá a pénzéhez. Ugyanakkor, az elmúlt évek gyakorlatá­nak megfelelően a műtrágya, növényvé­dő szerek kifizetésének a határidejét augusztus 31-re vállalta. Kénytelen lesz határidő-módosítást kérni, ami plusz­kamatot jelent a számára. A szalma egy részét betakarította, az állatok téli ta­karmányozására fogja felhasználni. A másik részét bezúzta és talajerő-után­pótlásként visszaforgatja a talajba. laczkó Bertalan is befejezte az ara­tást. Idén 100 hektáron volt búzája. Ami a termésátlagot illeti, jó­val gyengébb, mint a ta­valyi 48 mázsa, most csak 35. Azon a vélemé­nyen van, hogy a jelenle­gi igen alacsony áron nem adja el a búzát, tá­rolja, abban reményke­dik, hogy később többet fognak fizetni érte. Az idei termésmennyiség és a mostani ár csak ráfize­tést jelentene. Ami a szalmát illeti, mind bebá­lázta, s az állatok téli ta­karmányozására fogja felhasználni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom