Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-27 / 172. szám
6 GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ A fiatalok vannak a legnagyobb bajban kitettség A pályakezdőket és a férfiakat sújtja a leginkább a növekvő munkanélküliség A fiatalok számítanak a legkiszolgáltatottabbnak a növekvő állástalanság- gal szemben - derül ki az Eurostat friss munkapiaci jelentéséből. VG-összeállítás A fiatalok esetében az Európai Unió statisztikai intézetének elemzése szerint a munkanélküliek aránya lényegesen gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt egy évben, mint a teljes felnőtt lakosság körében. A fiatalok mellett ugyanakkor az EU teljes férfilakossága is a válság kiemelt „foglalkoztatási áldozatai közé tartozik”, miután éppen a visszaesés által leginkább Klímavédelem: nem akarnak újabb terheket Húzódoznak a tagállamok attól, hogy további kötelezettségeket vállaljanak a klímavédelem terén - ez vált világossá az energia- és környezetvédelmi miniszterek csütörtöktől szombatig tartott informális tanácskozásán. A svédországi Aaréban rendezett megbeszélésen Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energetikai felelőse azt a tervet igyekezett megszondázni, amely szerint a tavaly decemberben elfogadott uniós klímavédelmi csomag egyetlen nem kötelező elemét is kötelezővé tennék. Mint ismeretes, a csomagterv keretében 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid- kibocsátást, 20 százalékra növelni a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal javítani az energiahatékonyságot. Utóbbi kritériumot csak szándékként fogalmazták meg annak idején, de az Európai Bizottság és az Európai Parlament azt szeretné, ha ennek a végrehajtása is számon kérhető lenne. Maud Olofsson svéd energiaügyi miniszter szintén támogatja a kötelező célszámot, mondván: furcsa, hogy a klímavédelmi rendszer egyik eleme „puhább” a többinél. ■ Azon is vitáznak, kivessenek-e pótvámot a gátlástalanul szennyező országokra. A tagországok többsége azonban nem akar újabb kötelezettségeket a nyakába venni. A német álláspont szerint nem arról kell vitázni, kötelezővé tegyék-e a célszámot, hanem inkább azzal kell foglalkozni, hogy megfelelő lépések történjenek az energiatakarékosság terén. Olasz vélemény szerint az uniós célszámok betartásánál kell „bizonyos rugalmasság”. Nem volt egyetértés arról a francia javaslatról sem, amelynek értelmében - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - pótvámot vetnének ki a gátlástalanul szennyező országok termékeire. Németország szerint ez „ökoimperialista” lépés lenne, ráadásul a WTO szabályait is sértené. ■ sújott iparágakban volt magas a férfi foglalkoztatottak aránya. A 15-24 éves korosztályon belül az egy esztendővel korábbihoz képest közel 4 százalék- ponttal magasabbra, 18,3 százalékra emelkedett az állástalanok aránya 2009 első negyedében, miközben az EU teljes munkaképes lakosságán belül 1,5 százalékpontos növekedéssel csupán 8,2 százalékot ért el a mutató ugyanebben az időszakban. Összesen 4,9 millió fiatal volt munka nélkül ez év első három hónapjában az unióban, ez 900 ezer fős növekedést jelent 2008 azonos időszakához képest. Százalékosan Spanyol- országban, Lettországban és Olaszországban volt a legnagyobb az állástalanság a fiatalók körében, míg a probléma által legkevésbé érintettnek Hollandia, Dánia és Ausztria számított. A számok azért is keltenek váhatóan riadalmat az unióban, mert kiderül belőlük, hogy a munkapiaci rugalmas„A MUNKAERŐPIAC túlszabályozása, amelynek célja a termelőt és a munkavállalót megvédeni a piac minden rezdülése ellen, zsákutca” - nyilatkozta a Népszabadságnak Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője, volt pénzügyminiszter kiemelság elmúlt években tapasztalható növekedése sok esetben az álláspiacra frissen belépő generáció kárára történt, és hogy a visszaesésre sok esetben az új felvételek leállításával reagálnak a munkaadók a már meglévő állomány átalakíte: Európában nagyon magas a strukturális munkanélküliség. „Spanyolországban a válság nyomán húsz százalékra szökött fel a ráta, s ez visszafelé is bebizonyítja, hogy egyfajta mesterséges konjunktúra fedte el a munkaerőpiac torzulásait Európának natása helyett. Ahogyan a Deutsche Bank egyik elemzője fogalmazott, a munkaközvetítő irodák előtti sorokba a friss diplomások, az alacsony képzettségűek és a rövid távú szerződésekkel rendelkezők állnak be leghamarabb. gyón komoly reformokra van szüksége, részben azért is, hogy a munkanélküliekkel a szolidaritást fokozni tudja. A kedvezményekért folyó harc helyett áldozatokat kellene hozni, többet dolgozni, adott esetben kisebb jövedelemért” - vélekedik a politikus. Brüsszelben még bíznak az európaiak az UNIÓS polgárok 72 százaléka véli úgy, hogy az Európai Bizottság működése pozitív, segíti a munkanélküliség elleni harcot, s jó hatással van az állásteremtésre - derül ki egy bizottságifelmérésből. A jövőbeni kilátásokat már nem ítélték meg ilyen kedvezően az EU 27 tagországában, illetve Törökországban, Macedóniában és Horvátországban élő válaszadók: 61 százalékuk számít arra, hogy a válság tovább rontja a foglalkoztatási helyzetet, és közel harmaduk „nagyon fél” attól, hogy elveszíti állását. Másképp kell járulékot fizetni jövőre az EU-ban Az Európai Unió egy 2010 márciusától hatályos rendelete értelmében egyszerűsödnek az EU-n belül mozgó munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok, ez a humánpolitikai szakemberek számára is kihívást jelent - közölte a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. Az alapvető szabályok nem változnak, így például a rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, ■ Változnak többek között az Európai Unión belüli kiküldetésre vonatkozó szabályok is. hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik. Fontos változás, hogy az új szabályozás kizárja a kettős járulék- fizetést, vagyis a járulékfizetés abban az államban történik, amelyikben a magánszemély munka- viszonnyal rendelkezik. Változik továbbá a kiküldetések esetén alkalmazandó jogszabály: az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amihez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további egy évre meghosszabbítható. A kiküldött azonban csak akkor maradhat a lakóhelye szerinti állam társadalombiztosítási jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben (például 25 százalékát) az államban folytatja. A szabályrendszer egyszerűsítését az utóbbi években az új tagállamok csatlakozásával egyidejűleg bekövetkezett munkaerő-piaci átalakulás és a fokozott migráció tette szükségessé - emlékeztet a Deloitte. ■ Penny Market Friss. Olcsó. Jó. Bokros Lajos szerint többet kell dolgozni, akár kevesebb pénzért is