Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-22 / 168. szám

2009. JULIUS 22., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Talpas Zoltánné a kincséri jó emberekről mesélt Ajándékkupon donoroknak NMH-információ Tapasztalatok szerint a nyá­ri időszakban gyakran jár zök­kenőkkel a véradások szerve­zése, az önkéntesek toborzása. Főként a szabadságolások, tá­vollétek miatt nehezebb ilyen­kor elérni az embereket, azo­kat is, akik egyébként gyakran adnak vért. A szervező Vörös- kereszt a legkritikusabb hetek­ben, bizonyos helyeken aján­dékkuponnal ösztönzi a vér­adást, vagyis a donoroknak egy-egy ötezer forint értékű szelvényt ad, melyet műszaki cikkek vásárlásánál lehet be­váltani. A lehetőség nem kor­látlan, a megye ugyanis ötszáz darabot kapott ebből. A véradás továbbra is térítés- mentes, mint arról már szó volt, ez az ajándékozás alkalomsze­rű, a biztonságos vérellátás cél­jait szolgálja. Mégsem nyolcszázezer A szaktárca cáfol: nem jár nyolcszázezer forintos büntetés annak a sofőr­nek, akit vezetés közben mobilozáson kap rajta a rendőrség. Ezért a vétsé­gért maximum húszezer forint róható majd ki. VG Online Félreértés volt az a tegnapi sajtóinformáció, amely szerint akár nyolcszázezer forintra is büntethető az a sofőr, aki veze­tés közben mobiltelefonozik. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint az igaz ugyan, hogy a helyszíni bírság gyakorlatát felfüggesztik, ám ezzel párhuzamosan szabály- sértés helyett a vétség kategóri­ába sorolják át a menet közbe­ni mobiltelefonálást, valamint a bukósisak, a biztonsági öv és a gyermekülés használatának elmulasztását. Azaz maximum húszezer forint szabható ki büntetésül augusztus 1-jétől a vezetés közbeni mobiltelefon­használatért. A büntetési sáv­ba sorolást befolyásolja, hogy milyen úton vét a sofőr: lakott területen belül tízezer, lakott te­rületen kívül tizenötezer, autó­úton és autópályán húszezer fo­rint lesz a bírság. V.G. Karancslapujtő. Színpompás ka- valkádot szervezett a Kiáltó Szó Civil Egyesület - a kiscséri tele­pülésrész lakóival összefogva - Karancslapujtőn július köze­pén. A térre sokan eljöttek a fa­luból, a környező településekről és sokan hazalátogattak azok közül is, akik valamikor itt él­tek, de munkájuk, hivatásuk el­szállította őket. Közöttük volt a 93 esztendős Kleiban Emőné Bojki Margit, dr. Guba Szilvia svéd férjével Niclas Larssonnal, a Salgótarjánban élő Telek Er­vin, Derecskéről Horváth Sári­ka. Csikós József a gyermekko­rát Karancslapujtőn töltötte, de ahová ő „költözött”, onnan már senki sem jöhet vissza. Eljött hát a családja a szíves hívásra. Mások levelet írtak, vagy munkájukat mutatták meg, mint Barna László grafikus és festőművész. Hivatása, kiállítá­sai gyakran szólítják külorszá­gokba, de alkotásai ott voltak a költségvetési üzem helyiségei­ben rendezett kiállításon. Képe­inek témája, gazdag szín- és ér­zelemvilága a cigányság életét, értékeit tükrözik. A Kincséri kincsek címen megrendezett ki­állításon szép gobelineket, krumpliból készült színes ék­szereket láthattak a nézelődők Jobbágyáé Pászti Magdolnától, meseszépek voltak a színes és fehér hímzések, a népviseletek­be öltöztetett babák. S a tárlók alatt falubeli cigány emberek emlékképei, a bejáratnál hasz­nálati tárgyak, régen hajtott var­rógép, elkopott mérleg idézte a hajdani életet. A téren reggel óta tartott a mű­sor. Volt főző- és süteményver­seny. A gyerekek nézhették, si­mogathatták, az anyukák-apu- kák aztán megvehették a kisál­latokat. Az ügyesebbek verseng­hettek lufiborotválásban, célba dobásban, kötélhúzásban, s aka­dályokat győzhettek le. A délután már a folklórműso­ré volt, amelyet Somoskői Tibor, Karancslapujtő önkormányzatá­nak képviselője nyitott meg, kö­szöntve a szép számmal össze­jött közönséget, köztük Borenszki Ervint, a térség ország- gyűlési képviselőjét. Majd Talpas Zoltánné, a Kiál­tó Szó elnök asszonya mesélt a kincséri jó emberekről, a szere- tetről, amelyet tőlük kapott. Raj­ták Pali bácsiról, aki a gyerekek­nek fűzfa sípot faragott és meg­tanította, hogyan játszanak raj­ta. Karnusz Rozi néniről, aki mindig segített a szegényeken, pedig ő sem volt valami gazdag. Dinnye Józsi bácsiról, Verőn néni­ről akinél mindig akadt egy-egy alma, egy darabka kalács az éhes gyerekeknek. Rusz Laci, Novák Gyula, Teplán László, Lavaj István bácsiról és még sok derék emberről, asszonyról, akik szeretetüket hintették szét azok között, akik abból csak ke­veset kaptak. A szeretet és a há­la hozta össze a rendezvényt. Azért - ahogy Talpas Zoltánné mondta - hogy elfogadták más­ságukat, befogadták, becsülik őket. Teplán Sándomé verset mon­dott a segítő szeretetről, népda­lok szép csokrával köszöntötték a közönséget a karancslapujtői, a karancskeszi, a karancsberé- nyi nyugdíjasklubok dalos ajkú asszonyai. Dani István cigányda­lokkal, Novák Sándor népdalok­kal, Teplán Sándor magyar nó­tákkal lépett színpadra. Görcsi Georgina Magyarországról éne­kelt, amelynek arcában látja a saját arcát is. A helyi Ki mit tud? győztes párosa mai modern da­lokkal, a salgótarjáni Főnix klub fiataljai, a Karancs néptánccso­port „fiai”, Oláh Gergő, Talpas Zoltán és az Orosz testvérek tánc­cal szép muzsikával, dallal lép­tek színpadra. A műsor kísérő „zenekara” Deák Béla és Botos Tibor volt. Lassan-lassan elcsendesedett a tér. Az árusok összepakolták megmaradt portékáikat, pihenő­re vonult a kocsis, a lovak, akik egész nap vitték utasaikat Kincsér szép utcáiba, hogy lás­sanak, emlékeket gyűjtsenek. Ez is szeretet volt, ahogy ott mond­ták: „hintón járó szeretet”. Új influenza: három újabb eset Az elmúlt hét végén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Epidemiológi­ai Központ újabb három esetben igazolt az új típusú influenzaví­rus által okozott megbetegedést - áll az ÁNTSZ július 20-án kiadott sajtóközleményében. Mindhá­rom beteg járt külföldön, de tüne­teik már Magyarországon jelent­keztek, környezetükben azonban nem fertőződött meg senki. Az érintettek állapota gyógyszeres kezelést nem tett szükségessé. A 2009. május 29-én Egerben igazolt első hazai fertőzés óta a megerősített esetek száma ezzel már 29-re nőtt. Az ÁNTSZ illetéke­sei arról nem adtak információt, hogy Nógrádban, vagy az észak­magyarországi régióban előfor­dult-e már újinfluenzás eset. Utak újulnak Alsópetény. Harminchétmilliós összköltséggel hat belterületi út felújítására nyílt lehetősége az önkormányzatnak sikeres régi­ós pályázata révén. Az elnyert támogatás a teljes ráfordítás ki­lencven százaléka. A közbeszer­zési eljárás már befejeződött, a kivitelező dunakeszi cég au­gusztusban végzi el a munkát. Vásár és sok más Salgótarján. A szeles időjárás el­lenére közel másfél ezer ember látogatott ki a salgótarjáni piacon megrendezett „állati jó” vasár­napra. Kilenc csapat mérte össze tudását a gazdi-kutya játékos ve­télkedő során, a megmérettetést figyelemmel kísérő kicsik és na­gyok egyaránt jól szórakoztak. Természetesen senki sem tért haza üres kézzel, hiszen a leendő házikedvencek mellett a bolhapi­acon és a kirakodóvásárban is kedvükre válogathattak a látoga­tók. A rendezvény további érde­kessége volt az a kiállítás, amely egy karancslapujtői gyűjtő régi magyar motorokról készült kép­sorozatát mutatta be. Emléknap Fülek. Gyöngyösi István születésé­nek 380. és II. Koháry István szü­letésének 360. évfordulója alkal­mából emléknapot tartanak július 23-án 15 órától a füleld várban. „Divatbemutató” a helyi és a környékbeli népviseletekből Az ősvilág vonzásában Uniós támogatásból miocén erdő és új sétány is lesz az ősmaradványok területén M. J. IpolytarnÓC. Az ország minden részéről látogatják az Európa- diplomás ősmaradványok ter­mészetvédelmi területet, melyet utóbb már mint geoparki külön­leges látványosságot is jegyez­nek. Nyár elején az iskolai ki­rándulásoknak is gyakori cél­pontja volt, nemcsak nógrádi oktatási intézmények, hanem szlovákiaiak körében is. Hét vé­geken főként családi kiruccaná­sok keretében ismerkednek a látogatók az ősvilág maradvá­nyaival, természetesen nagy a vonzereje a bükkábrányi mo­csárciprusoknak és igen nép­szerű a háromdimenziós vetí­tés, illetve mozi. A famatuzsále­Hét végeken főként családi kiruccanások keretében ismerkednek a látogatók az ősvilág maradványaival mek a közelmúltban kaptak vé­dőtetőt, a konzerválásuk már befejeződött, de a föld feletti ré­szüket ennek ellenére még alá­vetik egy hasonló, biztonsági el­járásnak. A fentiekről Szarvas Imre számolt be, a tájegységve­zető azt is elmondta, hogy a geo­lógiai tanösvény viszont több ér­deklődőre számít. A hely vonze­reje tovább nőhet, ugyanis, mint a szakember jelezte, a hazai ökoturisztikai fejlesztések egyi­két az ősmaradványok területén fogják megvalósítani, mintegy félmilliárdos uniós támogatás­sal. Ennek megfelelően megkez­dődött az előkészítése egy arbo­rétumszerű miocén erdő telepí­tésének, illetve egy tanösvény- jellegű lombkorona sétány ki­alakításának. Ezeken kívül egyéb újdonságoknak is váro­mányosa a terület. A nemzetkö­zi hírű védett helyen folyamato­sak a természettudományos ku­tatások, augusztus elején példá­ul cseh szakértőt várnak ide. Olyan ősi világ ez, ami iránt nagy valószínűséggel egyre na­gyobb kíváncsisággal fordul a nagyvilág. Megközelítését jelen­leg legtöbben személykocsikkal, részben a vasúti szárnyvonalon oldják meg. Az autóbuszos oda­utazástól az érdeklődők egy ré­szét az tartja vissza, hogy a meg­állótól még jó utat kell megtenni gyalog a tényleges úti célig. Ezért egyesek felvetik, hogy jó lenne,ilegalább egy hét végi „ős- fenyőjárat.” Kincsér kincsei Lapujtőn Lebben a szoknya, perdül a láb: fiatalok jókedve a színpadon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom