Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-17 / 164. szám

2009. JULIUS 17., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Lesz szénerőmű Mátraterenyén? (Folytatás az 1. oldalról)- Megérné a zrt.-nek az ala­csony energiatartalmú nógrádi szénre építeni egy vállalkozást? S amellett is megérné, hogy Visontán 2015-re megépül egy nagy szénerőmű?- Megítélésünk szerint ez egy mindenki számára hasznot hozó beruházás lesz, azaz a tér­ség gazdaságára gyakorolt jóté­kony hatásai mellett pénzügyi befektetőként természetesen mi is attraktív megtérülést vá­runk az erőműtől. Ez akkor is igaz, ha más hasonló fejleszté­seket is terveznek akár a régió­ban, akár az ország más része­in, mivel - ahogy jeleztem, - a hazai villamosenergia-termelé- si kapacitás a következő 15 év­ben mintegy 4 000-6 000 MW- tal csökken, azaz szükség lesz új, korszerű előállítókra. A nóg­rádi szén viszonylag alacsony energiatartalmát az alkalmazni kívánt, magas hatásfok elérésé­re alkalmas cirkulációs fluid ágyas eljárás, a nyersanyag kö­zelsége és a helyben elérhető, szakképzett munkaerő bőven ellensúlyozza.- Egy munkanélküliséggel súj­tott térség, amely természetesen foglalkoztatókra áhítozik, de a környezetet is félti. Valószínűleg ez a két nyomós érv kel bírókra a szeptemberi népszavazáson. Mit szólnak önök ahhoz, hogy a mátraterenyeiek szavazást akar­nak?- Teljesen érthetőnek tartjuk, hogy a község népszava­zást akar a kérdésben, hi­szen a beruházás komoly változásokat hoz a falu éle­tében. Ugyanakkor megíté­Az erőműhöz külszíni fejtésekből nyernének alapanyagot bátonyterenyeihez tartozik. Hisszük, hogy a beruházás gaz­dasági fellendülést jelent nem­csak Mátraterenye, ha­nem a környező települé­sek számára is. A komoly bányászhagyományokkal ügyi előírásoknak való megfele­lést, hiszen csak így kaphatja meg a szükséges engedélyeket. sál kell számolni, ha megépül az üzem?- Még nem indult meg a környezetvédelmi és ammóniával kötjük meg a nit- rogén-oxidokat, míg a szálló por levegőbe jutását szűrők segítsé­gével 99 százalékban meg tud­juk akadályozni. Egy szénerőmű látványterve: a kérdés épül-e hasonló Mátraterenyén? lésünk szerint ezek szinte kivé­tel nélkül pozitívak. Mátra­terenye az egyik legelmaradot­tabb hazai kistérséghez, a rendelkező térség ben mintegy kétszáz új munkahelyet létesítünk, és a ter­vezett létesítmény lesz Mátraterenye legnagyobb adófi­zetője. Emellett az alkalmazott technológia biztosítani fogja a legszigorúbb uniós, illetve hazai környezetvédelmi és egészség­Éppen ezért min­denkit a népszavazáson való részvételre buzdítunk, illet­ve arra kérünk, hogy bízzanak a hazai és az uniós jogrendszer nyújtotta garanciákban.- Információnk szerint a kör­nyezetvédelmi engedélyekre be­nyújtották az igényeket. Milyen mértékű károsanyagkibocsátás­engedélyezteté­si eljárás, hanem annak előké­szítése folyik. A számítások sze­rint az erőmű minden, a hatósá­gok által vizsgált anyag (nitro- gén-oxidok, kén-dioxid, szén- monoxid, szálló por stb.) esetében messze a határértékek alatt marad. A már említett, cir­kulációs fluidágyas technológia mészkő segítségével megköti az égés során képződő kén-dioxidot- Ha zöld utat kap, mikor in­dulna a beruházás?- Terveink szerint jövő év má­sodik felében, az engedélyek bir­tokában kezdődik a beruházás, és 2013-ra készül el az erőmű - tudtuk meg Farkas Tamás vezér- igazgatótól. Gecse László, Mátraterenye polgármestere a népszavazással kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, hogy ennek igénye fa­lugyűlésen, valamint képviselő- testületi ülésen vetődött fel, ezért kerítenek rá sort. „Lába kelt" a bronzszobornak Cs. E. Bánk. A feltételezések szerint szí­nesfémtolvajok áldozata lett az a bronzból készült bánki menyecs­kefej, amely a közelmúltban tűnt el a helyi szlovák tájház udvará­ról. A szobor - amely Laluja And­rás szobrászművész (1934- 1999) kézügyességét dicsérte - a község egyik jelképe, s arculatá­nak jellegzetes vonása volt. 23 év elmúltával azonban sajnos már nem díszíti tovább a tájház udva­rát. A témához kötődik, hogy Laluja Andrásnak nem ez az első olyan alkotása, amely hasonló körülmények között tűnt el: 2005 szeptemberében a nézsai temetőből is elvitték a szobrász- művész által, édesapja halálának 25. évfordulójára, 1974-ben felál­lított „Apám síremléke” nevű szobrát. 2006 végén pedig a 2005-ben „otthagyott” réztálat is „felszaggatták”. Közfoglalkoztatás Nagybárkány. Az „Út a munká­hoz” közmunkaprogram kerete­in belül 13 főt foglalkoztat jelen­leg a település önkormányzata. A falubeliek egyik fő célja, hogy rendezettebbé varázsolják kör­nyezetüket. Ennek megvalósítá­sa ezen alkalmazottak bevonásá­val történik, akik a vízelvezető árkokat tisztítják, takarítják az utcákat és szépítik a községet. Ismeretlen tettest keresnek Salgótarján. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztálya nyomozást folytat a közlekedés biztonsága el­leni bűncselekmény alapos gya­núja miatt ismeretlen tettes ellen. A Karancs úton, a Bereczki Máté úti kereszteződés közelében júli­us 14-én 20 óra előtt néhány perc­cel ismeretien elkövető vagy elkö­vetők kővel megdobáltak egy Karancsalja irányába közlekedő Ford Focus típusú személygépko­csit, melynek következtében az megrongálódott. A rendőrség kéri mindazok je­lentkezését, akik látták az esetet, vagy bármilyen érdemleges infor­mációval tudnak szolgálni. Beje­lentésüket személyesen a salgótar­jáni rendőrkapitányságon, a köz­lekedésrendészeti alosztályon, il­letve telefonon a 112-es, vagy a 107- es ingyenes segélyhívón, továbbá a 32/ 411-255-ös telefonszámon te­hetik meg. FOTÓ: Roma kulturális nap Szenográdi Ferenc Piliny. a község cigány kisebb­ségi önkormányzata az elmúlt hét végén a közösségi ház park­jában rendezte meg az első pilinyi roma kulturális találko­zót. Gábori Zoltánné Rózsa óvó néni Cinege roma tánccsoport­ja a faluban énekelve, táncolva mentek végig, felkeltették a la­kosság érdeklődését a rendez­vényre. Ebéd után szép számú roma és nem roma pilinyi és más településekről érkező em­berek népesítették be a közös­ségi ház parkját. A megjelente­ket Lehoczki Szabolcs, a község polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta a közösség építé­sének fontosságát, az összefo­gást. A helybeli és környező te­lepülések roma táncosai, éne­kesei egymásnak adták a szín­padot. Elfogadta a szervezők meghívását, színesítve ezzel a műsort a szalmatercsi és a he­lyi asszonykórus is. Alternatív programként lehetett lovagolni, Rózsika jósnő a kíváncsi embe­reknek 100 forintért előrevetí­tette a jövőjüket. Természetesen a pénzt a rendezvény kiadásai­ra fordították. Oláh Ferenc a ko­sárfonás titkaiba avatta be az érdeklődőket. Volt bodaksütő verseny, kirakodóvásár. A szer­vezők bográcsgulyással vendé­gelték meg a fellépő csoporto­kat. Azok akik ott voltak a pilinyi I. roma fesztiválon jól szórakoztak. Stfertecky Aliz há­rom gyermekével Őrhalomból érkezett, s jó ötletnek tartotta a rendezvényt, ahol a felnőttek és gyermekek is jól érezték magu­kat. Oláh Ferencné, a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat elnöke, a rendezvény megálmo­dója, főszervezője, a Nógrád Megyei Hírlapnak azt mondta: örül, hogy sokan kíváncsiak a programjukra. Ahhoz, hogy a romák megőrizzék, ápolják kul­túrájukat, szükség van ilyen összejövetelekre. A községi ön- kormányzat is támogatta ren­dezvényüket. Az önkormányza­ti képviselők és a nem roma la­kosok közül is sokan megjelen1 tek a találkozón. A rendezvényt követően, amely szabadtéri bállal zárult a polgármester azt mondta: a szer­vezők, szereplők, résztvevők je­lesre vizsgáztak. Összeségében sikeres volt az első roma nap a településen

Next

/
Oldalképek
Tartalom