Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-09 / 131. szám

4 2009. JUNIUS 9., KEDI NÓGRÁD MEGYE Könyvheti megnyitó az Öt íjásszal Faragó Zoltán az ünnepi könyvhét nyitónapján mutatta be Öt íjász című regényét Rétságon V.J. _______________________ Ré tság. Faragó Zoltán nem isme­retlenként érkezett a nyugat­nógrádi kisvárosba. A Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztő-he­lyettesének írásait mindig is szí­vesen olvassák. Különösen azo­kat, amelyek a szerző természet­szeretetéről árulkodnak. Az el­sők között mutatta be Rétságon néhány éve az Öregtorony című, nagy sikerű történelmi regényét is, de meglepte már az érdeklő­dőket természetfotóinak önálló kiállításával is. Mindezek alapján fel is vetődött a kérdés: ki is tulajdonképpen Fa­ragó Zoltán? Kiváló tollú újságíró? Vadászíró, aki immár másodszor nyer országos elsőséget történel­mi témájú szépirodalmi művével? Remek látásmóddal megáldott fo­tóművész? Faragó Zoltán írásai­nak sikere éppen a sokoldalúsá­gában rejlik. Az a precizitás mely segíti őt a történelmi korok és em­berek ábrázolásában, érdekessé, a részletekre is odafigyelő szem­lélete olvasmányossá, gördülé­kennyé teszik írásait A regények­ből kivilágló patriotizmusa révén éri el, hogy olvasása közben folya­matosan úgy érezzük, valóban így történhetett a dolog. Mert hogy - bár törekszik arra, hogy valós személyek és események mind teljesebb körét dolgozza fel könyveiben, él az írói, alkotó sza­badság eszközeivel. S ha már ezt megteszi, megteheti, akkor már miért ne származzanak hősei a szeretett szülőföldje vidékéről? így tett a 80. ünnepi könyvhét megnyitóján bemutatott Öt íjász című írásában is. A címadó bátor ifjak Nógrádból származnak, Pásztóról és Szécsény környéké­ről indulnak, hogy hősiességük révén a nándorfehérvári diadal meghatározóivá váljanak. Faragó Zoltán történelmi tár­gyú témái egy-egy - első látásra talán nem éppen országos jelen­tőségű, de mindenestre érdekes- viszonylag ismeretlen részle­tét dolgozzák fel hazánk közép­kori történelmének. A cselek­mény szövése során aztán kide­rül, hogy épp ezek a „mellékes” epizódok válnak valódi sorfordí­tó kérdésekké. Egy kiváló könyvre még köny- nyen rámondhatja a kételkedő ember: ez ugyan valóban olvas­mányos, de biztos volt-e a bírálók értékítélete? Kettő hasonló siker után ez már fel sem vetődhet. S ha még arra is vállalkozik a kedves olvasó, hogy kézbe is veszi a kö­teteket - s mert ezt követően már biztos, hogy nem is tudja lerakni- már várja a folytatást. S mint hallhattuk: kész kéziratban, s ter­vekben nincs hiány, immár kíván­csian várjuk az újabb kötetet. Nyugat-Nógrádban biztosan. Hát­ha egyszer épp e vidékről szól majd a történet, hiszen a szerző választott korszakának jeles ese­ményei, kalandos történeteket idéző legendái fűződnek Drégely várához, vagy a megyénknek is nevet adó nógrádi erősséghez. Szondis sikersorozat Sz. A. Balassagyarmat A Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara min­den évben megrendezi a Szak­ma Kiváló Tanulója Versenyt, amelynek mottója: „A jó szak­Molnár Sándor Juhász Zsuzsanna ti ismereteikről is számot kellel adniuk. A szécsényi Molnár Sándor a asztalos szakmai verseny orsz; gos második helyezettje lett.. gyakorlaton egy szerszámosszel rényt kellett összeállítania tömői Rácz Róbert Takács Zoltán ma felér egy diplomával - kétkezi szakmával is csinálhatsz karriert”. Az idei SZKTV döntő­jén Nógrád megyét nyol­cán képviselték, közülük öten a Szondi György Szakközépiskola és Szak­iskola tanulói. Az orszá­gos döntőt Budapesten rendezték, kivételt jelen­tett a speciális képzésben részt vevő tanulók kőművesversenye, amelynek Balassagyarmat és a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola adott otthont. A szakmai verseny minden szakmában három részből állt. Az első fordulón egy írásbeli fel­adatsort kellett megoldaniuk a versenyzőknek, ez alapján tíz ta­nuló jutott tovább az országos döntőbe. A szerencsés döntősök a gyakorlati vizsgán egy munka­darabot készítettek el, és elméle­fából. A sziráki Rácz Ä< bért a speciális kőműve szakmai verseny országc második helyén végzet Kétpilléres falat húzott fi a közepén ablakkal, a tefi jén áthidaló elemmel. A érsekvadkerti JuhászZsi zsanna a nőiruha-készít szakmai versenyen az o szágos nyolcadik helyi zést érte el. A romhányi Takác Zoltán a gázvezeték és -készülél szerelő szakmai verseny orsz; gos hatodik helyezettje, diósjenői Ve//« Andor pedig az o szágos tizedik helyezésben részi sült. Az öt szondis diák kiváló erei ményeiknek köszönhetően mei tesültek a szakmunkásvizsg egyes vizsgarészei alól és - ti vábbtanulás esetén - a helyezi sekért esetenként pluszpontok, is kaphatnak. Velki Andor Negyedszázada egymásért Hastáncest vendégművészekkel Szabó A. Balassagyarmat Bensőségesen, emelkedett pillanatokban bő­velkedve ünnepelte fennállásá­nak negyedszázados jubileu­mát Balassagyarmat és környé­ke legnagyobb civil szervezete, az országban is párját ritkító egészségvédők egyesülete. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében elsőként pillanat­képeket láthatott a közönség a 25 éves egyesület múltjából, az „alapító atyákról” és a meghívott neves előadókról. Kamarás Sán­dor és Csábi István műsora a szervezet nagy halottjainak is emléket állított, de a szülőföldet szintúgy megidézte Balassi, Mikszáth művei révén. Dr. Bartal Gábor belgyógyász, kardiológus főorvos, az egyesü­let elnöke köszöntőszavaiban külön is megemlékezett az el­hunyt alapítókról: dr. Muraközi Ferencnéről, Kamarás Józsefről, dr. Rónai Ottóról és Specziár Sándorról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a klub ne csak a tudományosságon alapuljon, hanem egy egymás számára erőt nyújtó, valódi közösséggé váljon.- 1984-ben indultunk el azzal a reménnyel, hogy az ország a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási statisztikák­ban elfoglalt előkelő helye idő­vel majd megváltozik. Tíz év után sem változott a helyzet, mégis szükségesnek találtuk egy egészséges szemléletet su­gárzó program eündítását, s ek­kor alakult át rizikóklubunk egyesületté. A szív- és érrend­szeri profil mellett agyérbeteg­ségekkel, mentálhigiénével, kör­nyezetvédelemmel, ifjúságvéde­lemmel és természetgyógyászat­tal foglalkozó szekciók jöttek lét­re. A közösségi létforma indokolja a munka folytatását - emelt ki a főorvos, aki az 1985- ben Urbán Árpád és Kun László által megálmodott „Mozdulj, Gyarmat!” mozgalomról is meg­emlékezett, amelyet jelenleg Gaál Endre sporttanácsos tart életben. Dr. Bartal Gábor a hát­térfeltételekről, a kórház, az ön- kormányzat támogatásáról is szólt, valamint a nagy létszámú tagságról, amelyet „valami több is összetart, nem csak az egész­ségvédelem”. Dr. Szabó Géza, a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet fő­igazgató főorvosa példaértékű­nek és az országban is egyedül­állónak tartotta az egyesület mű­ködését, amelyet a remény, a küzdelem és a szeretet kovácsol össze.- A szervezetet nem érintik az egészségügy és egészségpo­litika viharai. 2009 első negyed­évében minden korábbinál ma­gasabbak a halálozási adatok Magyarországon, különösen a Nyugat-Dunántúlon és Észak- Magyarországon. Ez meg kell, hogy sokszorozza e közösség erejét, hiszen e közösség szem­léletet nyújt - fogalmazott a fő­igazgató. Medvácz Lajos polgármester örömét fejezte ki, hogy Balassa­gyarmat és környéke közel száz civil szervezete közül 25 éve fennáll a legnagyobb közösség, amely test, lélek és szellem egy­ségét vallja, s társadalmi rangra emelte az egészségvédelem ügyét. A tagság nevében KUnné Kubicza Erzsébet - akinek férje, Kun Zoltán az alapító tagok kö­zé tartozott - arról szólt: az egye­sület megyeszerte gyógyító írt visz szét, s elősegíti nem csak a test, hanem a lélek egészségét is, rendkívül aktív csapatmun­kával biztosítva az élénk beszél­getéseket, a klubéletet, az érté­kes előadásokat, filmvetítéseket. A jubileumi műsor további ré­szében Paly a Bea énekesnő, Ma­gyarország jószolgálati és kultu­rális nagykövete sugározta ki magából énekein keresztül azt az egészséges szemléletmódot, lélek, szellem és test harmóniá­ját, amelyet az egészségvédők egyesülete minden megnyilvá­nulásában - immár 25 éve - képvisel. Csuka Enikő Salgótarján. Raks A1 Kamar, Hold tánca címmel tartott mű­soros hastáncestet a Sakinah Hastánc Egyesület az elmúlt hét végén a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ­ban. Kéri Orsolya oktató, szerve­ző megkeresésünkre a követke­zőket mondta el a rendezvény­ről:- Az egyesületnek ez volt az első nyilvános fellépése. Az est folyamán húsz táncos lépett színpadra, akik között két ven­dégművész is számot adott tu­dásáról. A táncosok bemutatták a hastánc művészeti értékeit és a hagyományos tánceszközöket (fátyol és bot) segítségül hívva többórás előadást tartottak - tu­datta. A hastánc a világ egyik legré­gebbi tánca, amely - sokak örö­mére - mai világunkban is hó­dít. Különféle népek és szoká­sok befolyása által Észak-Afrika és Egyiptom környékén, vala­mint Törökországban fejlődött ki, majd elterjedt az arab világ többi országában is. Ez a tánc sokkal több egyszerű hóbortnál és a férfiak elcsábításánál. Ez az orientális műfaj magát az életet hordozza, s annak tiszteletét. A hastánc művészetének köszön­hetően a nők megtalálják ma­gukban a kreativitást, a fizikai, szellemi valamint az érzelmi energiákat. Mint megtudtuk, a hastánc fantázia, önkifejezés, játékosság és kihívás, amely azt mutatja meg, mennyire képesek a nők kontrollálni saját testüket. A hastánc a nők izomzatára, csői tozatára épül, s olyan mozdul; tokát tartalmaz, amelyek a fe sőtestből erednek, onnan pedi a végtagokba: a karokba és a 1; bakba áradnak. A megyeszékhelyen öt éve ii dúlt először ilyen tanfolyam, csoportok ma viszont már Sakinah Hastánc Egyesület ki rétéi között működnek. A tánci sok legfőbb célja pedig az, hog bemutassák az orientális tár kultúráját, történetét, valamii művészi értékeit. A napokba rendezett hastáncest felsorako: tatta a hastánc tradicionális i modern zenéit, mozdulatait, h; gyományos és rendhagyó tán eszközeit. Az estre látogató vei dégek pedig megtudhattál hogy miért is hódít már töb ezer éve ez a műfaj. Fényképek tárlata Salgótarján. A Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület június 11-i, csütörtöki összejövetelét 17.30 órától tartják a József Attila Művelődési és Konferencia- központban. A rendezvény keretein belül Kuris Judit, salgótarjáni amatőr fotós alkotásaiból nyí­lik kiállítás. A szervezők minden érdeklődőt sze­retettel várnak! Az életről Salgótarján. A Bibliaklub soron következő össze­jövetelét június 11-én, csütörtökön 17 órai kez­dettel tartják meg József Attila Művelődési és Konferencia-központban. A rendezvényen Feny­vesi Péter Pál „Élni - hogyan, meddig, miért?” címmel tart előadást. A szervezők minden érdek­lődőt szeretettel várnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom