Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-08 / 130. szám
4 2009. JÚNIUS 8., HÉTF( NÓGRÁD MEGYE Kitörnének a leghátrányosabb helyzetből Közel hárommilliárd forint a bátonyterenyei kistérség felzárkóztatására A bátonyterenyei kistérség valóban a környék és nem az egyes települések problémáira fókuszált fotó: gtorián A negyedik gyermekház Szenográdi Ferenc Nem csupán munkahelyeket, de esélyt is teremtene a legkiszolgáltatottabbak számára az a tervezet, amelyet a tizennégy települést magába foglaló bátonyterenyei kistérség felzárkóztatása érdekében állítottak ösz- sze. A „Nem mondunk le senkiről” program keretében közel hárommilliárd forint áll rendelkezésre e célok megvalósítására. Schveiczer Krisztián Bátonyterenye. a kormány 2007. őszén gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján meghatározta Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségét és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A „Nem mondunk le senkiről” programban érintett kistérségek - amelyek közé Nógrád megyéből egyedül Bátonyterenye és környéke került be - ez év január végéig nyújthatták be projektcsomagjaikat, amelyben a számukra megállapított keretösszeg felhasználására tettek javaslatot. Az észak-magyarországi régióban befejeződött a beérkezett tervezetek zsűrizése, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hamarosan megjelenteti a projektötletek részletes kidolgozását segítő, célzott tervezési útmutatókat. Ezek alapján a kistérségek elkezdhetik elképzeléseik részletes kidolgozását és mielőbbi megvalósítását.- Az egyes projektek immár nem egymással, hanem az idővel futnak versenyt, hogy mikorra és hogyan állhat össze az a csomag, amelynek eredményként valóban minőségi változásra lehet számítani - hangsúlyozta Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára pénteken a város polgármesteri hivatalában. A 33 kistérségből a bátonyterenyei volt az egyedüli, amely kizárólag a kistérség legfontosabb problémáira fókuszált, s nem az egyes települések önérdekeire - emelte ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében Kullmann Ádám programvezető. Mint mondta, a részletes projektjavaslatok benyújtását követően 60 napon belül születik döntés, egy hónapra rá pedig aláírják a támogatási szerződéseket. Ideális esetben ez még idén októberben megtörténhet Lavajné■ Dóka Éva, Bátonyterenye polgármestere, a kistérség többcélú társulásának elnöke elmondta: furcsa módon sokan irigykedve tekintettek azokra, akik a leghátrányosabb helyzetűek közé kerültek. Kifejtette azt is, hogy büszke a környékbeli települések polgármestereire, akik valóban csak a kistérség felemelkedését tartották szem előtt.- Mi az, ami segítheti céljainkat? Nem szerepel ebben a programban, de a befektetők szempontjából nagyon fontos a 21-es főút teljes négysávúsítása. Ez nagy lehetőséget jelentene számunkra azzal együtt, hogy közel vagyunk a fővároshoz, s rajtunk keresztül el lehet érni Szlovákiát és Lengyelországot is - hangsúlyozta Lavajné Dóka Éva, aki részletesen ismertette, hogy mire fordítják majd a „Nem mondunk le senkiről” program keretében kapott 2,7 milliárd forintos támogatást. A felzárkózás egyik legbiztosabb elemének a munkahelyteremtést nevezte. Érre közel 1,1 milliárd forintos keretet határoztak meg, amit iparterület kialakítására fordítanak, illetve - ebből 700 millió forintot - azon vállalkozások támogatására, amelyek nagyobb foglalkoztatotti létszámmal létesítenének munkahelyet Szintén a foglalkoztatást segítendő, a kistérségi oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére 279 millió, óvodabővítésre 143 millió, tananyagfejlesztésre 81 millió, a felnőttek szakképzésére pedig 125 millió forintot biztosítanak. Öt kistérségi tanodát hoznak létre 250 millió forintból, azon - nem csak roma - gyerekek felzárkóztatására, akik segítség nélkül „elvesznének”. Ez utóbbira szervesen épülhet a gyermekesélyprogram, amely reményeik szerint 400 millió forintból valósulhat meg. Rendelkezésre áll továbbá egy 300 millió forintos szabad keret is, amelyet valószínűleg városrehabilitációra fordítanak majd.- Reményeink szerint három év múlva elmondhatjuk magunkról, hogy már nem tartozunk a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé - zárta szavait Lavajné Dóka Éva, aki végezetül emléklapot vehetett át Varjú László államtitkártól. Endrefalva. A kormány felkérésére 2006-ban dr. Ferge Zsuzsanna akadémikus vezetésével egy csoport kidolgozta a Gyermekszegénység elleni nemzeti programot. Ennek gyakorlati megvalósítási kísérlete a szécsényi kistérségi gyermekesélyprogram, amelynek részeleme, a Biztos kezek gyermekház. Korábban Varsányban, Rimócon és Ma- gyargécben nyílt gyermekház. Endrefalván június 6-án szombaton ünnepélyes keretek között átadták a kistérség negyedik gyermekházát. Csóriné Botyánszki Ágnes polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy községükben, ahol az óvodában nem tudnak minden gyermeket felvenni, mennyire fontos szerepe van a gyermekháznak. Amikor a szécsényi gyermekesélyprogram felajánlotta részükre a lehetőséget, igent mondtak, az épületet biztosították, s a gyermekekért vállalták a kisebb anyagi áldozatot Örömére szolgál, hogy az épületet átadhatják rendeltetésének. Szmorad Éva, a Biztos kezek program országos szakértője köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a ház megnyitásra kerülhetett Hangsúlyozta, hogy az általuk ki dolgozott program semmit sen ér, ha annak gyakorlati megváló sítását a településeken nem segi tik. A vezetők, az emberei Endrefalván is felismerték, s tét tek azért, hogy jobb legyen a gyér mekeknek. A jobb, szebb, tártál masabb gyermekévek, egy boldo gabb, színesebb felnőttkort ala póznak meg. Simon István, a szécsényi gyér mekesélyprogram koordinátor, lapunknak elmondta, hogy < gyermekház egy olyan közösség tér, ahol a gyermekek és a szülői együtt játszhatnak, különbőz« foglalkozásokon közösen vehet nek részt. A gyermekjóléti szolgálat, szak emberek, védőnők, s mindazol akik kapcsolatban állnak a gyér mekekkel figyelemmel kísérik < fejlődésüket. A szülők különbözi felzárkóztatási képzésben vehet nek részt, például számítógép-ke zelőiben is. Az átadási ünnepségen, mind azok, akikért az egész történt éí történik, a gyermekek Vágvöl gyiné Mezőfl Katalin és munka társai irányításával egy kedve: műsorral köszönték meg az új lé tesítményt. A kicsik örömmel vették birtokukba a gyermekházat fotó:sz.t. Aki nincs a világhálón, bizony lemarad internet Másfél milliárdnál is többen használják világszerte, az idősebb korosztály is rátalált Internet-ellátottsága magyarországi régiókban Internet előtetők 1 számának 1 alakulása l :20M4eni 100 háztartásra j intól szállítógép Íe23 1 legalább upantag Menetelek 1 aránya m 'V ..S FO RRÁS: KSH Csak semmi becslés - az interneten pontosan mérhető, mire kattint az olvasó A közelmúltban ünnepelte huszadik születésnapját az internet Ami egykor tudósok hálózata volt, az ma hétköznapjaink nélkülözhetetlen része. Bár nehéz lenne megragadni azt a pillanatot amikor az internet megszületett mint minden fontos dolognak, ennek is kell szüli- nap - és egy szülő is. Az internet atyja így egy angol tudós, Tim Berners-Lee lett, aki húsz éve, 1989-ben indította útjára a „Világméretű Hálózatot”, angol nevén a World Wide Webet (ezért kezdődnek az internetcímek „www”- vel). Két évtizeddel ezelőtt természetesen teljesen másról szólt az internet mint ma. Elsődleges célja az volt, hogy egymástól távol élő tudósok mindennapi kapcsolatot tudjanak tartani egymással. Napjainkban becslések szerint több mint másfél milliárd ember használja a világhálót, a Föld lakosságának közel egynegyede. Az internet-ellátottság természetesen nagyon eltérő képet mutat földrészenként Míg Afrikában a lakosság alig 6 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, addig Észak-Ameriká- ban az emberek háromnegyede, az európaiaknak pedig közel fele mondhatja ezt el magáról. Magyarország ebitől a szempontból tipikus európai ország: hazánkban száz emberből negyvenhat használja rendszeresen a világhálót, négyszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt Az is figyelemre méltó változás, hogy míg egy évtizede jellemzően munkahelyükről fértek hozzá a világhálóhoz, mára túlnyomórészt otthonról teszik ezt a hazai internetezők. Az már az eddigi adatok alapján is nyilvánvaló, hogy' a világháló már korántsem informatikusok és tudósok szűk körének játszótere, hanem hétköznapjaink mellőzhetetlen része. Gyakran hallani azonban még ma is olyan véleményeket, miszerint az internet a fiataloknak való. Nos, ez az okoskodás is megdőlni látszik: napjainkban már a 35-50 éves korosztály közel fele is rendszeresen látogatja és használja a világhálót. Mi több, egy friss felmérés szerint a tavalyi évhez képest legjobban a 45-60 évesek körében nőtt az internet népszerűsége. Sokáig lehetne még persze bizonygatni, milyen fontos része is életünknek a világháló, aligha lehetne nyomosabb érvet találni a pénznél. Konkrétan annál a pénznél, amit a különböző cégek szánnak arra, hogy hirdessék magukat az interneten. Ez az összeg ugyanis az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt. Tavaly a Magyarországon reklámra kifizetett pénzek egytizedét - szám szerint közel 22 milliárd forintot - költötték el a cégek a világhálón. ■ A MÉDIÁBAN ALAPVETŐ IGÉNY, hogy számon lehessen tartani, egy adott terméket - újságot, weboldalt, tévéműsort - hányán néznek, ohmnak. Az internet ilyen szempontírói minden más médiánál pontosabb. A televízió esetében például alig több mint ezer háztartás tévézés i szokásai alapján becslik meg az országos adatokat. Az újságpk esetében az eladott példányszám egyértelműen meg adható, de azt nem lehet tudni, hogy egy cikket vagy hirdetést hányon is olvastak el AZ interneten ezzel szemben mindenre vannak pontos adatok. Amikor ugyanis egy számítógép a világhálóra kapcsolódik, egy egyedi azonosítót, úgynevezett IP-címet kap. Ez alapján a weboldalak nem csak azt tudják megállapítani, hogy hány egyedi látogatójuk volt egy adott időszakban, hanem például azt is, hogy hányszor és milyen tartalmakra, reklámokra kattintottak olvasói. MAGYARORSZÁGON látogatottsági adatok terén a Medián Web- audit számít hiteles mércének (www.webaudit.hu). Szolgáltatásáért az összes mértékadó hazai internetes médium hajlandó is fizetni. Bannervakságaképek is áldozatok lehetnek? mint a média bármely más területén, a reklámok kérdése az interneten is forró téma Ahogy egy tízpercenként megszakított tévéműsor vagy egy szórólapokkal teli postaláda, úgy egy reklámoktól nyüzsgő weblap is bosszantó élmény lehet. Ahogy a reklámblokkok és a szórólapok, úgy az internetes hirdetések, az úgynevezett bannerek ellen is ösztönösen védekezünk Évekkel ezelőtt nagy visszhangot váltott ki egy amerikai kuta tás, mely szerint az internetezők tekintete elkerüli a banne- reket Ezt a bannervakságnak nevezett jelenséget utóbb egyes kutatók alátámasztották (például azzal, hogy az olvasók már a képekre sem igazán néznek rá), mások cáfolták. Az viszont a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy egy bannerek- kel telezsúfolt oldalon nemcsak hogy nem kattintanak a hirdetésekre, hanem gyorsan odébb is állnak a látogatók. Az utóbbi években éppen ezért egyre népszerűbbé váltak a szöveges, úgynevezett linkhirdetések. Ezzel mindenki nyert: a weboldalak átláthatóbbá váltak, az olmsók jobban érzik magukat, és a hirdetők is hatékonyabban tudják átadni üzenetüket.
